2008.05.15.

Többek között a vizitdíj eltörlése fékezte a pénzromlást. A fogyasztói árak az idén áprilisban 6,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket, és 0,3 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

A fogyasztói árak az idén áprilisban 6,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket, és 0,3 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. A 12 havi adat megfelel az elemzői várakozásoknak. Az év első négy hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 6,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Áprilisban a maginfláció 5,6 százalék volt éves és 0,5 százalék havi összehasonlításban. Tavaly áprilisban az árak 0,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 8,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Barcza György, a K&H Bank elemzője szerint a vizitdíj eltörlése nélkül magasabb inflációs érték jött volna ki, azonban így a jegybank a másodlagos hatások fékezésére koncentrálhat. Emellett a tartós fogyasztási cikkek kategóriájában ugyan lassan, de csökken az áremelkedés mértéke; ez lehet a jelenlegi monetáris szigorítások és folyamatos kamatemelések első kézzelfogható eredménye. Az elemző arra számít, hogy az elkövetkező hónapokban még jöhetnek rossz hírek, elsősorban az energia- és az élelmiszerárak területéről, ám ezek a teljes spektrum volatilis részét képezik; eközben azért a maginfláció csökkenhet.

Azonban Barcza úgy látja, hogy a magyar inflációs problémáknak még nincs vége, bár már látszik az alagút vége. A Monetáris Tanács következő ülésén 25 bázisponttal, 8,5 százalékra emelhetik az irányadó kamatlábat, ez a kamatemelés azonban nem biztos. Amennyiben a forint tovább emelkedik, úgy igen nagy valószínűséggel véget érne a kamatemelési periódus.

Suppan Gergely a Takarékbank elemzője szerint ugyan a 6,6 százalékos infláció adat megfelelt a várakozásoknak, a következő hónapokban még lehetnek meglepetések. Suppan is úgy véli, hogy a vizitdíj eltörlése nélkül a 6,6 százalékos érték nem jött volna össze. Az elemző úgy véli, hogy az áprilisi inflációnak is az üzemanyag- és élelmiszerárak növekedése adta a legnagyobb lökést, így májusban növekvő, 6,7 százalékos pénzromlási ütemre számít. Bár az erősödő forint csökkentette a tartós fogyasztási cikkek drágulásának ütemét, ez képtelen ellensúlyozni a megugró energiaárak hatását. A forint tartós erősödése nélkül elképzelhetetlen, hogy jelenlegi inflációs konszenzus teljesülhessen; annál jóval magasabb pénzromlási ütem valószínűbb, így a jegybank minden bizonnyal felfelé módosítja inflációs kilátásait ami újabb kamatemeléseket tesz valószínűbbé.

Szentiványi Nóra, a JP Morgan elemzője is úgy látja, hogy a vizitdíjon és az üzemanyagárakon múlt, hogy nem gyorsult tovább az infláció. A maginfláció azonban a vártnál jobban növekedett, amelyet a feldolgozott élelmiszerek, a ruházat és cipők valamint az alkohol és cigarettaárak emelkedése idézett elő. A maginflációs összetevőkből egyedül a tartós fogyasztási szerek ára csökkent; a megszorító intézkedések első gyümölcse.

A JP Morgan elemzője szerint a jegybank nehéz helyzet került: az élelmiszer-ársokk hatása nem igazán akar csökkenni, pár hónapnyi lassulás után főleg a disznóhússal az élen újra nagyban járultak hozzá az inflációhoz. Az elemző szerint a következő hónapokban az inflációt leginkább a földgáz és a benzinár újbóli növekedése fogja befolyásolja, így egészen júliusig 6,5-6,7 százalékos inflációval számolhatunk. Szentiványi szerint a Nemzeti Bank májusban 25 bázisponttal emeli a kamatokat, és 40 százalékos esélyt ad annak, hogy utána újabb 25 bázispontos emelést hajtanak végre.

Forrás: Napi Gazdaság

Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Hitel és Befektetési megoldások! >>

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>

Számviteli és egyéb szabályzatok elkészítése >>

Linkweb - Készítse el cégbemutatóját portálunkon >>

Hatékony üzleti honlapokat készítünk megfizethető áron >>