2008.04.29.

Öngondoskodás nélkül nyugtalan nyugdíjas évek várnak ránk

Szegénység, betegség, magány - ezek jutnak eszébe egy magyar embernek a nyugdíjas kor hallatán. Sokan nem készülnek idős éveikre, anyagi tartalékaik nincsenek. Nem véletlenül kongatják szakértők a vészharangot: az öngondoskodás mielőbbi elindítása elkerülhetetlen, hiszen a jelenlegi nyugdíjrendszer nem tudja garantálni azt a nyugdíjszínvonalat, mint korábban.

Riasztó képet mutatnak már évek óta a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos hazai felmérések: az aktív korú népességnek a fele ugyanis egyáltalán nem, vagy csak alig készül a nyugdíjas évekre. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy mikor mennek nyugdíjba. Egy friss nemzetközi elemzés pedig arra a szomorú tényre világít rá, hogy a magyarok jóval pesszimistábbak az európai átlagnál a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban. Jelentős részüknek ugyanis főként a szegénység, a betegség és a magány jut eszébe a nyugdíjaskor hallatán, s csak alig több mint 50 százalékuk gondolkodik pozitívan - szabadidőről, utazásról és nyugalomról.

Nem dicsekedhetünk a megtakarítások terén sem: a 60 év alatti munkaképes lakosság harminc százaléka tagja valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak vagy rendelkezik ilyen megtakarítással; 35 százalékuk takarékoskodik és tesz félre pénzt. A mai helyzetre jellemző, hogy a nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság a negyven felettiek körében jóval magasabb, a huszonévesekhez képest ennek a korcsoportnak négyszer nagyobb az aránya az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot vizsgálva. Ez odáig vezethet, hogy sokan majd csak 40 éves koruk után kezdenek el észbe kapni, hogy nincsen megelőzöttségük.

Félretenni, takarékoskodni azonban a mai gazdaságpolitikai körülmények között nem könnyű. Nem véletlen a borúlátás az idősebb generáció körében: igaz ugyan, hogy a hazai nyugdíjasok egyharmadánál a nyugdíjkorrekcióknak köszönhetően a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj összege, mégis, a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi nagyjából 100 ezer forintos összeghez képest mintegy 27 ezer forint hiányzik a nyugdíjasok kasszájából. Európai összehasonlítást tekintve több országban is fordított a helyzet, a nyugdíjasok számára folyósított összegekből számos helyen megtakarításokra is jut. Igaz ez a csehekre, de a hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb az arány, a hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg 5, illetve 16 százalékát teszi ki.

Jelentősen átalakult a korábbi nyugdíjrendszer

A magyarok tudatlanságának és anyagi megelőzöttségük hiányának oka összetett. Egyfelől a korábbi állami nyugdíjrendszerrel szemben - amelyben a munkáltató szerepe mindössze arra korlátozódott, hogy az általa kifizetett bérek arányában meg kellett fizetnie a társadalombiztosítás részére a törvényben előírt mértékű járulékot -, a munkáltatóknak gyökeresen megváltoztak a kötelezettségei. Külön törvény kötelezi például arra, hogy az alkalmazottak béréből levont nyugdíjjárulékból a magánnyugdíjpénztárakba befizetendő járulékok bevallását és befizetését annyi magánnyugdíjpénztár számára teljesítse, ahány különböző pénztárat választottak a dolgozók. Másfelől, a nyugdíj mértékét ma már nagyban befolyásolja az, hogy a munkáltató mekkora bért vall be, és az abból levont járulékot rendszeresen megfizette-e. Sajnos a járulékfizetési fegyelem még nem tart ott, hogy kisebb legyen a munkaerőpiacon a fekete vagy szürke bér.

A családbarát politika nem elegendő

Dr. Dobos István, a Paksi Atomerőmű Zrt. humánpolitikai igazgatója szerint a demográfiai trendek negatív társadalmi-gazdasági hatásai egyre nyilvánvalóbbak a mindennapokban is. - A nagy központi elosztó rendszerek reformja gyakorlatilag a rendszerváltás óta várat magára. A Ratkó-korszakban született generáció nyugdíjazás előtt áll, az alkalmazásban állók száma csökken. A problémákat előszeretettel egyszerűsítik le azok, akik egyedi vagy egyedüli megoldásokat favorizálnak. A munka világában szocializálódott emberek érthető keserűséggel veszik tudomásul, hogy tovább kell dolgozniuk, azonos vagy kevesebb időskori ellátásért - fogalmazott megkeresésünkre a HR igazgató. Dr. Dobos István úgy véli, a cégek családbarát intézkedései önmagukban képtelenek választ adni egész ágazatok strukturális nehézségeire. A megváltozott körülményekhez igazítandó új állami elosztási, kiadási rendszer kiépítéséhez a szakértői - intézményi háttér adott, ám ezt a különösen hálátlan feladatot eddig halogatták a döntéshozók. Bár az érzékelhető elmozdulást jelentő komplex intézkedések kidolgozása időigényes, a javaslatok kommunikálása és megvalósítása népszerűtlen, sokáig már nem lehet elodázni - hangsúlyozta a szakember.

Dr. Dobos István úgy látja, lokális cselekvésre van szükség, szerinte elkerülhetetlen, hogy a problémákkal szembenézzünk, sőt szembesítsük magunkat. Az őszinte tényfeltárás, a valós állapotok megismertetése lehet az első lépés, hogy elfogadjuk, a nyugdíjba vonulók a korábbinál csak lényegesen szerényebb vásárlóerővel számolhatnak. A járadékfizetőknek évtizedekig nem volt egyénileg nyilvántartott számlájuk, ugyanakkor nem volt lehetőségük az egyéni kontrollra sem. Sokak számára csak most válik nyilvánvalóvá, hogy foglalkoztatóik esetleg nem fizettek utánuk járulékot, ezért az átlátható nyilvántartás, az ellenőrizhetőség feltételeinek megteremtése, a folyamatos tájékoztatás és felvilágosítás e téren sokat segíthet - mondta a humánpolitikai igazgató.

A gazdaság kifehérítése elemi érdek

Hasonlóan vélekedik Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár igazgatója is, aki szerint ezen a téren nagy feladat hárul a munkaadókra. Sokat javulhat a helyzet, ha a munkavállalóit mindenki teljes körűen bejelenti, és ezáltal a járulékokat is rendesen fizetik. Magyarán szólva elemi érdek a gazdaság teljes kifehérítése - hangsúlyozta portálunknak az igazgató, hozzátéve, a munkavállalók érdekeit szolgálja, hogy a kormány idén januártól megemelte a munkaadók által fizetendő nyugdíjjárulék mértékét. Emellett a munkáltató több oldalról is tudja támogatni munkavállalóját. A törvényben előírt kötelező 8 százalékos magánnyugdíjpénztári hozzájárulást kiegészítheti plusz két százalékkal, ami hosszú távon jelentős kiegészítést jelent. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás szintén megfelelő előtakarékossági forma, ami a munkáltató szempontjából is előnyös, hiszen bizonyos mértékig járulékteher nélkül adható a munkavállalóknak - említette meg Nagy Csaba. Az egészségpénztári hozzájárulást ugyanakkor jellemzően azonnal felhasználható juttatásként élik meg, és használják a tagok, vagyis ez nem az előtakarékosság tipikus formája.

Elöregszik a társadalom - elkerülhetetlen az öngondoskodás

Bármennyire pesszimistán is hangzik, tény: a társadalom elöregedése miatt egyre kevesebb fiatalnak kell eltartania egyre több nyugdíjast. Nagy Csaba szerint e probléma megoldásában segíthetnek a magánnyugdíjpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások. Bár a kötelező, törvényileg is előírt magánnyugdíjpénztári tagdíj a fizetések nem magas (8 százalék) százaléka, még így is kellő dinamikát visz a várható nyugdíj szintjének növekedésébe. A saját mérlegelés alapján választható önkéntes nyugdíjpénztári tagságnál mindenki saját maga döntheti el, hogy havi szinten mennyit szeretne félretenni nyugdíjcélú megtakarításként - mondta az igazgató, kiemelve, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak nagy előnye, hogy ezt a megtakarítást nem terheli hozamadó.

Nagy Csaba kitért arra is, hogy egyre később élvezhetjük gondtalan nyugdíjas éveinket. Ám szerinte a nyugdíjkorhatár kitolása nem jelenti azt, hogy ne kellene előre gondoskodni a nyugdíjas évekről. - Lehet, hogy nem 55 évesen megyünk nyugdíjba, hanem 65 évesen, de még ekkor sok-sok év áll előttünk, amit mindenki biztonságban, és minimum olyan életszínvonalon szeretne leélni, mint korábban. Ehhez pedig elkerülhetetlen, hogy még aktív éveinkben előre takarékoskodjunk nyugdíjas éveinkről - nyomatékosította az igazgató, aki szerint, ha a kötelező magánnyugdíjpénztári, és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat kombináljuk, egy biztonságos és kiegyensúlyozott nyugdíjat tudunk elérni. Az igazgató úgy látja, az öngondoskodás gondolatát már fiatal korban el kellene kezdeni és átadni az ifjúságnak, hogy sokkal tudatosabban nőjenek fel.

Dr. Dobos István szerint az öngondoskodás a munkavállaló egyéni felelősségtudatán alapul. Mint mondta, a munkáltatók szívesen foglalkoztatnak magas felelősségtudatú munkavállalókat, mert ez a tulajdonság egyaránt jól kamatoztatható a munkabiztonság, a hatékonyság, az egyén elkötelezettsége és elégedettsége területén. A jól képzett, motiválható munkaerő alkalmazása és megtartása minden munkáltató számára ideális befektetés, ezért is népszerűek a béren kívül juttatások. A Paksi Atomerőmű Zrt. mindhárom típusú önkéntes pénztáron keresztül (nyugdíj, egészség, önsegélyező pénztárak) egységes számítási elvek alapján, közvetlenül is támogatást nyújt azoknak a munkavállalóknak, akik pénztártagok. Dr. Dobos Istvántól megtudtuk, hogy a társaság ezen felül lehetőséget biztosít arra, hogy a személyes cafetéria keretösszegükből egyéni döntések alapján, mindenkori élethelyzetük függvényében többlet befizetéseket is teljesíthessenek a munkavállalóik. Az idei év újdonsága, hogy létrejött a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, amely az eddigi köztehermentes nyugdíj előtakarékossági lehetőség értékhatárát a kétszeresére növeli.

Szilágyi Katalin

Forrás: HR Portal

Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Hitel és Befektetési megoldások! >>

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>

Számviteli és egyéb szabályzatok elkészítése >>

Linkweb - Készítse el cégbemutatóját portálunkon >>

Hatékony üzleti honlapokat készítünk megfizethető áron >>