2008.04.11.

Egyre több német és más külföldi érdekeltségű vállalat panaszkodik a magyar befektetési környezetre, derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idén 14. alkalommal készített felmérésből. A cégek leginkább a kedvezőtlen adórendszert, a feketemunkát és a korrupciót, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát, valamint a közigazgatás és a politikai stabilitás hiányosságait kifogásolják.

Magyarország veszített vonzerejéből a beruházási alternatívát jelentő országokkal szemben, és ma már csupán a középmezőnyben szerepel, szemben az elmúlt évek negyedik helyezésével, derült Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idén 14. alkalommal készített konjunktúrajelentésből.

A 18 közép- és kelet-európai ország, valamint Németország és Kína beruházási környezetét vizsgáló összehasonlításban hazánk az idei felmérésben a 11. helyre csúszott le. Az első helyről egyébként Románia szorította le Csehországot, míg a harmadik helyen Szlovákia következik, vagyis szomszédainkat immár jobban preferálják a térségben jelen lévő beruházók. Igaz ugyanakkor, hogy számottevő elvándorlások sem történtek.

A cégek beruházási hajlandóságát visszafogja, ha nem állnak rendelkezésre megbízható paraméterek a vállalati tervezéshez, mutatott rá Vahl Tamás, a DUIHK elnöke. A kiszámíthatatlan gazdasági környezet tehát nemcsak az országimázst rontja, hanem megkérdőjelezi a vállalatok szavahihetőségét is.

A gazdasási társaságok leginkább az adóterhek mértékét, a munkavállalók termelékenységét és teljesítmény-motiváltságát veszik számba beruházási döntéseiknél, de csaknem ugyanennyit nyom a latba a jogbiztonság, a fizetési morál és a munkavállalók képzettsége.

Bonyolult az adórendszerünk

Ami az első, legfontosabb tényezőt, vagyis az adóterheket illeti, Vahl Tamás hangsúlyozta, hogy nem is annyira a vállalati adókulcsokkal van a probléma, mert azok nemzetközi összehasonlításban inkább alacsonynak számítanak, sokkal inkább az adórendszer bonyolultsága az, ami fejtörést okoz a cégeknek.

"Egy hathatós adóreformnak ezért az adórendszer alapvető egyszerűsítésével kell párosulnia, egyben pedig a szürkegazdaság masszív visszaszorítására irányuló intézkedésekkel kell együtt járnia. Egy ilyen összetett csomag nélkül az adócsökkentés semmilyen kedvező hatást nem fejtene ki a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra, miközben új kockázatokat teremtene az államháztartásban" - mutatott rá a DUIHK elnöke.

Hasonló véleménnyel van a magyar adórendszerről Varga István, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke is, aki a jelentés bemutatása alkalmából hangsúlyozta, hogy tapasztalataik szerint az üzleti világ problémáinak listáját a korrupció és a szakképzettség hiánya vezeti, de változatlanul elégedetlenek a befektetők a bürokratikus, átláthatatlan és kiszámíthatatlan adórendszerrel is.

A nem megfelelő képzettséggel kapcsolatban Vahl Tamás megjegyezte, hogy az az átgondolatlan, hosszútávú stratégia nélküli oktatási rendszerre vezethető vissza. Varga István szerint továbbra is gondot jelent ezenkívül, hogy hiányzik a korábban hatékonyan működő kapcsolat a gazdaság szereplői és az egyes oktatási intézmények között, amely lehetővé tenné, hogy a diákok naprakészek legyenek a üzleti életben. a már a munkaerőköltségeket sem ítélik meg olyan pozitívan, e téren minden ötödik cég a "nagyon elégedetlen" minősítést adta.

A vállalatok egy százaléka ítéli jónak a magyar gazdaságot

A válaszadók 57 százaléka vélekedik úgy, hogy az ország gazdasági helyzete rossz, és éppen csak 1 százalékuk tartja azt jónak. A folyó év tekintetében a vállalatok még mindig bő harmada számít további romlásra, azonban a tavalyinál többen reménykednek a helyzet javulásában. Meglepőnek tűnhet, hogy a válaszadók saját vállalatuk helyzetét derűsebben látják, mint a magyar gazdaság egészét, vagy akárcsak azt az ágazatot, amelyben tevékenykednek.

Az új beruházások tekintetében ugyanakkor jóval óvatosabbak; az országban tevékenykedőknek csupán 28 százaléka tervez a tavalyinál nagyobb beruházásokat, míg a többség (48 százalék) örül, ha a tavalyi szinten tudja tartani beruházási kiadásait. Jóval több vállalat (39 százalék) tervez azonban létszámbővítést, mint leépítést, amely utóbbira csupán a válaszadók 13 százaléka voksol.

Az euró bevezetésével szemben szkeptikusok aránya idén jóval magasabb, mint 2007-ben. A vállalatok közel 15 százaléka nem támogatja Magyarország csatlakozását az euró-övezethez (szemben a 2006-os 8 százalék után), és csupán 81 százalékuk szeretné kifejezetten a bevezetését.

Az eurózónához való csatlakozásunk időpontjával kapcsolatban a válaszadók véleménye közt jelentős szórás figyelhető meg. Ma már csupán a vállaltok 33 százaléka lát esélyt az euró 2012-es bevezetésre, míg 50 százalékuk 2014-re vagy egy még későbbi dátumra szavaz.

A németek továbbra is szívesen jönnek

A vállalkozási kedv lanyhulása ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy a német és osztrák cégek messze az átlagon felül forgatják vissza jövedelmüket hazánkban. Sőt, elmondható, hogy az elmúlt két évtizedben nincs még egy olyan ország, amely annyit fektetett volna be Magyarországon, mint Németország.

Napjainkban a közvetlen külföldi tőkebefektetések közel 30 százaléka a németektől érkezett hazánkba, ami összesen több mint 15 milliárd eurót jelent. Ez több, mint Ausztriából, az Egyesült Királyságból, az USA-ból és Franciaországból érkezett beruházások összesen. A hazai befektetők egyharmada egyébként uniós országból érkezik, hangsúlyozta Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője.

Német beruházók egyedül közel 600 millió euró új részesedési tőkét hoztak Magyarországra a tavalyi évben, amely a 2006-os, évi 1,2 milliárd eurós rekord után a második legnagyobb éves összeg 2001 óta.

Simon Rita

Forrás: MFOR

Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Hitel és Befektetési megoldások! >>

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>

Számviteli és egyéb szabályzatok elkészítése >>

Linkweb - Készítse el cégbemutatóját portálunkon >>

Hatékony üzleti honlapokat készítünk megfizethető áron >>