ivel az intézkedés indoklásából és a témában megjelent nyilatkozatokból nem derült ki semmilyen konkrétum, csak találgatni lehetett az okokról. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy informatikai problémák álltak a hátterében. Más vélekedések szerint az adóhatóság döntött úgy, hogy alapjaiban gondolja át a koncepciót és új elemekkel bővíti ki azt.

Ezúttal úgy tűnik, minden akadály elhárult a bevezetés elől. A 2024-es őszi adócsomagban újra elfogadták azokat az áfatörvényt és az adózás rendjéről szóló törvényt kiegészítő szabályokat, amely az eÁFA-rendszer indulásához szükségesek, de ami ennél is fontosabb, ezek szabálymódosítások még mindig hatályban vannak. Ezen felül az informatikai rendszer tesztelése is lezárult, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nemzeti lényegében az utolsó simításokat végzi rajta.

Háromféle bevallási lehetőség

Az eÁFA-rendszer használata a bevezetést követően még nem lesz kötelező, januárban várhatóan egy 2-3 éves átmeneti időszak (próbaidőszak) kezdődik. Jövő év elejétől az adóhatóság gyakorlatilag egymással versengő bevallási opciók választását teszi lehetővé az adózók számára. A cégek ugyanis háromféleképpen adhatják majd be áfabevallásukat:

az eddig megszokott módon, az ÁNYK (Általános Nyomtatványkitöltő) használatával,

az adóhatóság által elkészített kiajánlás elfogadásával, amely az SZJA-bevallásokhoz hasonlóan egy webes felületen történik,

gép-gép (machine to machine – M2M) kapcsolaton keresztül (a vállalatirányítási rendszerek és a NAV rendszerének összekötve).

anuár 1-jén tehát bizonyos értelemben egy tesztidőszak indul. A több alternatíva lehetővé teszi, hogy az adózók úgy próbálják ki az eÁFA-rendszert, hogy hiba vagy pontatlanság esetén a régi módon még biztonságosan is beadhatják bevallásukat. Ha azonban az eddig használt, korszerűnek már nem mondható ÁNYK-keretrendszert kivezetik, akkor az eÁFA marad az egyedüli opció a vállalkozások számára. A „kötelezővé tétel” valószínűleg ezen a módon fog lezajlani, az erre vonatkozó jogalkotói szándék egyértelműen érzékelhető.

Kevesebb hibás bevallás és pontosabb adóellenőrzések

A középvállalkozási méretű és az efölötti cégek számára minden bizonnyal az M2M eÁFA lesz a preferált választás, amely egyébként az adóhatóság számára is komoly és gyorsan realizálható előnyökkel szolgálhat. A NAV-nál az évek óta folyamatosan szűkülő ellenőrzési kapacitások és az egyre rövidebb ellenőrzési határidők problémáján segíthet az egységes áfaanalitika, vagyis az a meghatározott adtastruktúra és standard adókód jegyzék, amelyet a vállalkozásoknak a bevallásokhoz használniuk kell. Az M2M eÁFA esetében az adóhatóság az áfaanalitikákban szereplő tranzakciókat is hatékonyabban tudja majd összevetni az online számlaadat-szolgáltatás keretében beérkező adatokkal, így maguk az ellenőrzések is jóval pontosabbak, jobban célzottak lehetnek, a kockázatelemzési munka hatékonyságának növeléséről nem is beszélve.

felsoroltakon kívül a fejlesztés egyik fő célja, hogy tovább csökkenjen hazánkban az úgynevezett áfarés, vagyis az államnak járó és a valóságban beszedett ÁFA közötti különbség. Az Európai Bizottság legfrissebb, idén október 24-én megjelent tanulmánya alapján ennek mértéke Magyarországon 2021-ben 4,4 százalék volt.

Kinek éri meg az eÁFA-rendszer használata?

Ez a kérdés csak a január 1-jével induló átmeneti időszakban lesz aktuális, hiszen később a fent említett két eÁFA-bevallási opció válik kötelezővé. A már most ismert előnyöket és információkat alapul véve általánosságban elmondható,hogy ha valaki időben elkezd foglalkozni az átállással, akkor közép és hosszú távon számottevő időt, pénzt és energiát takarít meg. 

kis- és középvállalkozások többségének a NAV által kiajánlott áfabevallási forma (vagyis az eÁFA felület használata) egyértelmű előnyökkel szolgál, hiszen jelentős adminisztrációs terheket vesz le a vállukról. Az erre a célra kifejlesztett webes felületen a kisebb adózók hozzáférhetnek az aktuális időszakra vonatkozó áfa-adataikhoz, amelyeket módosíthatnak és kiegészíthetnek. Az áfabevallás-tervezet megtekintése és elfogadása is ugyanezen a felületen történik.

A gép-gép (M2M) kapcsolaton keresztül történő bevallás elsősorban azoknak a vállalatoknak jelent már rövid és középtávon is előnyös megoldást, amelyeknél az áfabevallás összeállítása és benyújtása rengeteg időt és energiát vesz igénybe. Náluk az átállás egy bonyolult, költséges és alapos tervezést igénylő folyamat lesz, amelyhez nem csak informatikai, de komoly adószakmai tudásra is szükség van. A cégek oldalán működő könyvelési vagy vállalatirányítási rendszerek és a NAV rendszerének összekötéséhez a legtöbb esetben egy interfészre van szükség, amely az adózói oldalon vezetett adatokat az adóhatóság által várt struktúrába konvertálja. Ehhez már most rendelkezésre állnak kész megoldások.

Meggyőző érvek szólnak az átállás mellett

Az adóhatóság természetesen abban érdekelt, hogy fokozatosan egyre többen használják az új rendszer kínálta áfabevallási lehetőségeket és standardizált folyamatokat. Ennek megfelelően több módon is igyekszik meggyőzni a cégeket, hogy időben megkezdjék a fejlesztéseket az M2M eÁFÁ-ra való átállás érdekében. Ezek sorába tartoznak azok a kiegészítő adatletöltési szolgáltatások (pl. a NAV Adattó), amelyek nagy segítséget jelentenek a vállalkozásoknak a könyveléshez és a bevalláshoz kapcsolódó elemzések és ellenőrzések során.

Az előbb említett célt szolgálja az a szabálymódosítás is, amely az őszi parlamenti ülésszak során került az adózás rendjéről szóló törvénybe. Ennek értelmében annak az adózónak, aki a gép-gép (M2M) bevallási módot választja, nem kell önellenőrzési pótlékot fizetnie, ha a beadást követő 15 napon belül felmerült hibákat önellenőrzési eljárás keretében orvosolja. Ehhez kapcsolódik az az új szabály is, amely kimondja, hogy gép-gép áfabevallást választó, megbízható minősítésű adózók 15 napig nem kaphatnak adóellenőrzést, ami lehetőséget biztosít számukra, hogy kockázatmentesen és zavartalanul végezhessenek önellenőrzést.

Forrás: telex