Minden, amit az átalányadóról tudni kell. Erre számíthatunk a kata után

A kata nagyon sokaknak jelentett olcsó adózási formát. Nemcsak vállalkozók, de sok alkalmazott is katásként élte mindennapjait, éppen emiatt hatalmas botrány tört ki, amikor a kormány bejelentette a kata szigorításokat. Mit tehetnek azok, akik a jövőben már nem adózhatnak katásként? Mekkora változást hoz az átalányadó? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körül.

A kata pillanatok alatt megszigorodott

Körülbelül 450 ezer embert érint a kata módosítása. Hatalmas közfelháborodást váltott ki az emberekből, sok-sok tüntető jelent meg az utcán, ennek ellenére a Parlament rendkívül gyorsan elfogadta a szigorítást, ráadásul nem sok időt hagytak a vállalkozóknak, hogy megtervezzék az átállást, hiszen 2022. szeptember 1-től már hatályba is lép. A hivatalos indoklása az volt, hogy sokan kihasználják a kata engedményeit, és bújtatott foglalkoztatásra használták fel. Sok vállalkozás döntött ugyanis úgy, hogy nem veszik fel a dolgozóikat alkalmazottakként, s ezáltal nem fizetik be utánuk a járulékokat, hanem inkább katás vállalkozókként foglalkoztatják őket, így a rendkívül alacsony adó megfizetése a munkavállalóra hárul. A kata szigorításának fő célja a gazdaság kifehérítése, legalábbis a hivatalos kommunikáció szerint. Arra azonban számítani lehet, hogy a szigorítás éppen az ellenkező hatást fogja elérni, és sokan azon fogják törni a fejüket, hogy hogyan ússzák meg az adózást továbbra is olcsón. Azt persze sejteni lehet, hogy a kata szigorítása mögött elsősorban más indok állhatott: a járvány- és háborús helyzet miatt Európa igen nagy nehézségekkel küzd: élelmiszer-, energia- és gázhiány alakult ki, az infláció pedig rendkívül magas. Ahhoz, hogy az államkassza csőd nélkül átvészelje ezt a nehéz időszakot, szigorításokra, megszorításokra kényszerül. Az első lépés értelemszerűen a nélkülözhető kedvezmények megvonása: ennek keretei között nem a nyugdíjasoktól vonták meg a megélhetésre szolgáló juttatást, nem a tanároktól vették el az egyébként is igen szegényes fizetést, nem az egészségügyben dolgozóktól vonták meg a juttatásokat, nem a gyerekes családoksoktól vonták meg a támogatásokat, hanem a katát szigorították meg. De mit is jelent ez a szigorítás pontosan? Kik adózhatnak ugyanúgy, mint eddig, és kik azok, akiknek váltaniuk kell? 

Kik maradhatnak továbbra is katások?

Ezeddig nem kellett túl sok szigorú feltételnek megfelelni ahhoz, hogy valaki katás lehessen. Ez 20222. szeptember 1-től változni fog, hiszen innentől kezdve csak egy szűk kör kiváltsága lesz a kedvezményes adóforma. Összeszedtük, hogy kik azok, akik továbbra is katában fizethetik az adót. Az mindkét pontnak érvényesülni kell ahhoz, hogy katások maradjunk:

• Továbbra is katások maradhatnak azok, akik kizárólag magánszemélyeknek (hivatalosabban: kifizetőhelynek nem minősülő személyeknek) állítanak ki számlát. Ez alól egyetlen egy kivételt tett a kormány: a taxisok továbbra is számlázhatnak cégeknek úgy, hogy közben katások maradnak. 
• Csak és kizárólag azok lehetnek a jövőben katások, akik főfoglalkozásban űzik a vállalkozásukat, esetleg főállásban őstermelők.

Mit is kell tudni pontosan a katáról, és milyen változások történtek? 

A kata egy rendkívül kedvezményes adózási forma volt, ami hasznos volt a munkáltatóknak, megbízóknak, hiszen nem kellett járulékot fizetniük az alkalmazott után, illetve hasznos volt a munkavállalónak, vállalkozónak, mert rendkívül alacsony adót kellett fizetnie. A gazdaságnak is jót tett, hiszen az alacsony adó hatására fehéredett.

A katának egy fontos jellemzője volt – és továbbra is fontos jellemzője –, hogy a vállalkozóknak nem kell TB-járulékot fizetniük, ahogyan szochót sem. Ameddig nem lépjük át az éves összeghatárt, addig a kata havi összege mindösszesen 50 ezer forint, amely alacsony adóösszeg sokak számára csábító.  A kata éves bevételi összeghatára eddig 12 millió forint volt, mostantól azonban 18 millió forint. Ez azt jelenti, hogy amennyiben évente 18 millió forintot keresünk a vállalkozásunkkal, akkor is lehetünk katások.

Fontos megemlíteni, hogy ezeddig alanyi adómentességet is igénybe lehetett venni azoknak, akiknek az éves árbevétele nem volt több 12 millió forintnál. Ez pontosan azt jelenti, hogy áfamentesen lehetett számlát kiállítani, valamint áfabevallással sem kellett vesződni. Az éves bevételi limitet 12 millió forintról 18 millió forintra emelték, arról azonban senkit nem tájékoztattak, hogy ez a szám az áfamentességre is érvénybe lép-e. Magyarán az most rejtély, hogy továbbra is 12 millió forintig igényelhetjük-e az áfamentességet, vagy ez is megemelkedett 18 millió forintra. Ezt azonban nem ártana tudni, hiszen ha nem emelték meg az összeget, akkor onnantól kezdve, hogy átlépjük a 12 millió forintos összeghatárt, automatikusan elveszítjük arra az évre az áfamentesség lehetőségét.

Kik azok, akik semmiképpen nem katázhatnak?

A kata eddig sem volt mindenki számára nyitott: a kis- és középvállalkozások kiváltsága volt ez. Most azonban jelentősen megszigorították a feltételeit, éppen emiatt nagyon sok vállalkozót ki is zártak a körből. Nézzük meg, hogy mik a kizáró körülmények:

• Semmiképpen nem lehetnek katások azok, akiknek van egy főállásuk, és csupán emellett mintegy mellékállásként vállalkoztak. 
• Semmiképpen nem lehetnek katások a társas vállalkozások, azaz a bt.-k, kkt-k, egyéni cégek és ügyvédi irodák. 
• Semmiképpen nem lehetnek katások azok, akik cégeknek vagy egyéb kifizetőhelyeknek számláznak, tehát akik cégekkel üzletelnek. 

Tulajdonképpen ez utóbbi bevezetése fulladt hatalmas botrányba, hiszen kevés olyan vállalkozó van, akinek az ügyfelei között nincsenek cégek. Ezzel a módosítással ugyanis szinte csak a fodrászoknak és műkörmösöknek van lehetőségük továbbra is katázni, míg egy szobafestő vagy redőnyös már nem mehet el például egy irodába festeni, szerelni, hiszen az már cég, és cég nem fizethet. A szellemi szférában vállalkozóknak pedig szinte semmilyen lehetőségük nem maradt: egy grafikus, egy programozó, egy honlapfejlesztő szinte mindig projekteket vállal, azaz különféle cégek megbízásain dolgozik. Ez a lehetőség azonban teljes mértékben megszűnik – legalábbis azoknak, akik továbbra is katáznának. A leghangosabban tüntetők az ételfutárok voltak, eddig ugyanis ők is ezt az adózási formát választották (bár jelenleg úgy tűnik, számukra kiskaput fognak megnyitni).

Hogyan adózhatnak ezentúl a katából kizárt vállalkozók?

 A legtöbb vállalkozó, aki szeptemberől nem lehet katás, valószínűleg az átalányadózást fogja választani, ez ugyanis a legegyszerűbb és legolcsóbb választás a lehetőségek közül. Fontos azonban kiemelni, hogy betéti társaságok ezt az adózási formát nem választhatják annak ellenére sem, hogy eddig katáztak. Ha mindenképpen ebbe az adózási formába szeretnének áttérni, akkor át kell térniük egyéni vállalkozói státuszba. Az átalányadózás ugyanis csak és kizárólag egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők számára elérhető. Az általányadózás is egész évre érvényes, amennyiben pedig a kezdés miatt tört évvel kell számolnunk, akkor a bevételi határt arányosítani kell, mégpedig úgy, hogy 365 nappal számítjuk az évet. 

Az általányadózás lényege tulajdonképpen az, hogy a vállalkozók a tevékenységük alapján meghatározott költségátalánnyal fizessék meg az adót, ne pedig tételek költségelszámolással, ami végsősoron ahhoz vezet, hogy csökkentik a személyi jövedelemadó alapjukat, azaz egy csökkentett, mérsékelt adóalapot hoznak létre, s ezen mérsékelt adóalap után fizetik be a kötelező járulékokat: azaz  a személy jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, illetve természetesen TB-járulékot.

 Ahogyan a katánál már megszokhattuk, ennél az adózási formánál is számolnunk kell egy maximális évi bevételi határral. Amennyiben átalányadózni szeretnénk, akkor évente legfeljebb a minimálbér tízszeresét kereshetjük meg, amely összeg 2022-ben 24 millió forint volt. Abban az esetben, ha egy cég kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozik, akkor magasabb ez a szám, így ugyanis a minimálbér ötvenszeresét lehet egy hónapban megkeresni, ami a 2022-es évben 120 millió forint volt. 

Pontosan ki mekkora költséghányaddal számolhat, ha az általányadózást választják?

Az, hogy megéri-e általányadózásra váltani, attól is függ, hogy mi a foglalkozási körünk, ennek értelmében mekkora adóalap után kell fizetnünk. Nézzük meg, hogy mely tevékenységi körök milyen költséghányaddal számolhatnak. 

90 százalékos költséghányad…

• 90 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik csak és kizárólag kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkoznak.
• 90 százalékos költséghányaddal kell számolniuk a mezőgazdasági őstermelőknek. 

80 százalékos költséghányad…

• 80 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag tevékenységként folytatnak vendéglátást.
• 80 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag tevékenységként taxiznak.
• 80 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag tevékenységként folytatnak közúti vagy egyéb szárazföldi személyszállítást vagy áruszállítást.
• 80 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag tevékenységként dolgoznak fodrászatban.
• 80 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag tevékenységként dolgoznak szépségápolásban.
• 80 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag tevékenységként fotóznak.
• 80 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag tevékenységként folytatnak ipari gép-, berendezés-, eszköz-, gépjárműjavítás, személyi, háztartási cikk javítás, épületgépészeti berendezések javítást.
• 80 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag tevékenységként dolgoznak állatgondozásban.
• 80 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag tevékenységként folytatnak számítógép- vagy kommunikációs eszközjavítást.
• 80 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag tevékenységként folytatnak mezőgazdasági, bányászati erdőgazdálkodási termékelőállítást, illetve ezen a területen szolgáltatást nyújtanak.
• 80 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag tevékenységként folytatják textil vagy szőrme mosását vagy tisztítását.
• 80 százalékos költséghányaddal kell számolniuk azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag tevékenységként folytatnak építőipari kivitelezéseket.

Minden olyan tevékenység, amely nem esik nem a 90 százalékos, sem a 80 százalékos költséghányad alá, azt 40 százalékos költséghányaddal kell számítani. 

A katának a sajátossága az volt, hogy áfamentességet kérhettek, ennek tükrében csupán egyetlen adó befizetésével el tudták intézni az összes adó és járulék befizetését. Ez a helyzet nem változik, csupán annyiban, hogy jelentősen kevesebben tudnak a jövőben katások maradni. Ezzel szemben aki kénytelen áttérni átalányadózásra, az a vállalkozó innentől kezdve fizeti a TB-járulékot, fizeti a szociális hozzájárulási adót, valamint természetesen a személyi jövedelemadót is. A bevételnek első 100 ezer forintjáig nem kell közterhet viselni, ezért mentesített adóalapnak nevezzük, költségátalánnyal számolhatunk. De hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Ha vállalkozóként a 40 százalékos költségátalányba tartozunk és egy hónapban egymillió forint a bevételünk, akkor nekünk 500 ezer forint után kell fizetnünk a személyi jövedelemadót, a TB-t, valamint a szociális hozzájárulási adót is. Azért 500 ezer forint után, mert 400 ezer forint a költségátalány, és 100 ezer forint mentesített levonást kaptunk. Van azonban buktatója is ennek a rendszernek. Ha ugyanis egy gyengébb hónapban még a minimálbér összegét sem kerestük be, nem folyt be annyi összeg, attól függetlenül a fizetendő TB-hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó mértékének el kell érnie a minimálbér után fizetendő mértéket. Ez tehát az alsó határ, ennyit minimum be kell fizetni havonta, akkor is, ha a bevételünk nagyon alacsony. Ezzel szemben a személyi jövedelemadót teljes mértékben az adóalaphoz igazodik, ez határozza meg a befizetendő összeget. Ezen kötelezettségek alól csupán akkor lehet mentesülni, ha van olyan minimum 36 órás munkaviszonyunk, amely fizeti utánunk a minimális TB-járulékot és a szociális hozzájárulást. Akkor is mentesülünk a kötelezettségek alól, ha saját jogú nyugdíjasok vagyunk, vagy ha nappali tagozaton tanulunk.

Mi legyen a céges bankszámlánkkal, ha más adózási formába kerülünk?

A katások eddig is alanyi adómentes vállalkozóknak számítottak, éppen emiatt nem kellett vállalkozói vagy vállalati számlát nyitniuk. Erre csak a társas vállalkozások voltak kötelezve. Már a katásoknak is inkább az volt a javasolt megoldás, hogy lakossági számát nyissanak a vállalkozásuknak, ez ugyanis sokkal kedvezőbb konstrukciókat kínál sokkal kedvezőbb áron. Fontos tehát, hogy a vállalkozásunk pénzügyi tevékenységeit érdemes leválasztani a személyes pénzügyi tevékenységünktől – akár katások vagyunk, akár általányadózók. Ráadásul az általányadózásnak – mint azt lentebb látni fogjuk – bonyolultabb, komplexebb az adminisztrációja, éppen amiatt jó, ha tisztán vissza tudjuk követni, hogy pontosan mikor mennyi kiadásunk és bevételünk volt a vállalkozásunkkal. Éppen ezért a legbölcsebb megoldás, ha nyitunk egy lakossági számlát a személyes pénzügyi tevékenységeinknek, valamint tartsunk életben egy lakossági folyószámlát a vállalkozásunk pénzügyi tevékenységeinek is!

Nézzük meg a gyakorlatban! Mire mennyit kell pontosan befizetnünk, és mennyi marad meg nekünk?

A sok elmélet után azonban lássuk, hogy hogyan működik az átalányadózás a gyakorlatban! Az alábbiakban összehasonlítjuk, hogy amennyiben vállalkozókként egy adott hónapban egymillió forintot keresünk, akkor mire mennyit kellene befizetnünk katásként, 40 százalékos átalányadózóként, valamint 80 százalékos átalányadózóként abban az esetben, ha van 36 órás főállású munkaviszonyunk, vagy ha nincs. Lássuk a számokat!

• Abban az esetben, ha a havi bevételünk egymillió forint, az adónemünk pedig a kata, akkor adóként összesen 50 ezer forintot kell befizetnünk, semmi más költségünk nincsen, tehát a zsebünkben marad 950 ezer forint.
• Abban az esetben, ha a havi bevételünk egymillió forint, az adónemünk pedig a 40 százalékos átalányadózás, akkor az elszámolható költség 400 ezer forint, a mentesített adóalap 100 ezer forint, az adóalap 500 ezer forint, a személyi jövedelemadó 75 ezer forint, TB-járulékként (amely 18,5 százalék) 92 500 forintot kell fizetnünk, szociális hozzájárulásként 73 125 forintot fizetünk. Ez tehát azt jelenti, hogy mindezek befizetése után az egymillió forintból 759 375 forint marad a zsebünkben. 
• Abban az esetben, ha a havi bevételünk egymillió forint, az adónemünk pedig a 80 százalékos átalányadózás úgy, hogy van egy legalább 36 órás főállású munkaviszonyunk, akkor az elszámolható költség 800 ezer forint, a mentesített adóalap 100 ezer forint, az adóalap 100 ezer forint, a személyi jövedelemadó 15 ezer forint, TB-járulékként (amely 18,5 százalék) 18 500 forintot kell fizetnünk, szociális hozzájárulásként 14 625 forintot fizetünk. Ez tehát azt jelenti, hogy mindezek befizetése után az egymillió forintból 951 875 forint marad a zsebünkben. 
• Abban az esetben, ha a havi bevételünk egymillió forint, az adónemünk pedig a 80 százalékos átalányadózás úgy, hogy nincs főállású munkaviszonyunk, akkor az elszámolható költség 800 ezer forint, a mentesített adóalap 100 ezer forint, az adóalap 100 ezer forint, a személyi jövedelemadó 15 ezer forint, TB-járulékként (amely 18,5 százalék) 48 100 forintot kell fizetnünk, szociális hozzájárulásként 38 025 forintot fizetünk. Ez tehát azt jelenti, hogy mindezek befizetése után az egymillió forintból 898 875 forint marad a zsebünkben.

A minimálbér vagy a bérminimum alapján kell-e számolni?

Fontos feltennünk a kérdést, hogy mikor kell minimálbérrel számolnunk, és mikor bérminimummal? Ez ugyanis nincs összefüggésben azzal, hogy mi az iskolai végezettségünk. Attól ugyanis, hogy van diplománk, még nem jelenti azt, hogy automatikusan a bérminimummal kell számolnunk. A választ ugyanis az általunk végzett tevékenység határozza meg. Attól, hogy van diplománk, de vállalkozóként olyan tevékenységet folytatunk, amelyhez nem kell képzettség, akkor a minimálbér után kell megfizetni a közterheket.

Contra: mitől rosszabb az átalányadózás a katához képest?

• Az átalányadózás a katához képest rosszabb abban a tekintetben, hogy magasabb közterheket kell megfizetni. Az átalányadózás esetében ugyanis be kell fizetni a TB-járulékot és a szociális hozzájárulást, valamint a személyi jövedelemadót, a katával ezzel szemben csupán a kata-adót kellett megfizetni.
• Az átalányadózás adminisztrációja jelentősen összetettebb és nehezebb. Ebben az esetben ugyanis szükség van a bevételi nyilvántartásra (ez már a kata esetében is igaz volt), valamint nyilván kell tartani a számlákat, el kell készíteni az éves személyi jövedelemadó-bevallásunkat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy minden hónapban el kell számolni az adó és a járulék összegével, ehhez pedig a dokumentumokat is el kell készítenünk. Amennyiben nincs fizetnivalónk, akkor a havi járulékbevallást kell beadnunk. 

Pro: mitől jobb az átalányadózás a katához képest?

• Az átalányadózók – a katásokkal szemben – részesülnek a személyi jövedelemadó-kedvezményekben.
• Az átalányadózás mellett a vállalkozás teljes szolgálati évnek számít a nyugdíjjogosultság számításában, míg a katások esetében ez csupán a szolgálati év töredékét jelentette.

Forrás: zsebremegy