Súlyosan szigorítaná a katázás szabályait a Pénzügyminisztérium, megszűnne a többes katázás és 40 százalékos plusz adó terhelne bizonyos bevételeket. Nehezebb és sokak számára értelmetlen lenne így ezt az eddig vonzó adónemet választani.

Éveken át beetették az embereket – kommentálta a Pénzügyminisztérium a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) módosítását célzó javaslatait Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnöke. A szervezet birtokába került, információik szerint a Pénzügyminisztérium jövedelemadók és járulékok főosztályának vezetője által jegyzett dokumentummal a tárca rendkívül megszigorítaná a kata szabályait. Eszerint a befizetés havi 50 ezer forintos összege nem változna, azonban:

• 2020. február 1-jétől azoknak a katásoknak, akik minimálbér két és félszeresét meghaladóan számláznak egy ügyfélnek úgy, hogy ez teljes bevételük több mint felét adja, ezen bevétel után 40 százalék adót kell fizetniük.
• Szintén 2020. február 1-jétől összeghatártól függetlenül 40 százalék lenne a minimálbér felett az adó, ha a katás vállalkozó a korábbi munkáltatójának számlázik. (Korábbi munkáltatónak az számít, akivel a katás a bevétel megszerzésének évében vagy az azt megelőző két évben munkaviszonyban áll vagy állt.) Ezt az adót a számlát kifizető vonná le és utalná el a NAV felé.
• A többes katázás 2021. január 1-jével megszűnne. Aki nem választja ki, hogy melyik katás vállalkozását vinné tovább, annál mindegyik katázást törölnék.

Az egyik legkeményebb szigorítás értelmében a munkaviszonnyá való átminősítés hét feltételéből az eddigi kettő helyett 2021-től már legalább négyet kellene teljesíteni. A hét feltétel a következő:

1. A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végzi.
2. A naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte.
3. A megbízó nem ad utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.
4. A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
5. A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy (megbízó) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére.
6. A munkarendet – például a munkaidőt – a kisadózó határozza meg.
7. A mellékállású kisadózó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül.

Az MKOE szerint a javaslat a Versenyképesebb Magyarországért program részeként kerülhet a kormány elé, és arra is van esély, hogy ez már meg is történt. Ruszin Zsolt megpróbálta megtudni a tárcától, hogy meddig jutott a javaslat, de mindössze annyit közöltek vele, hogy ebben a kérdésben nem tudnak segíteni. Az egyesület Facebook-oldalán jelentős visszalépésként értékeli, hogy a Pénzügyminisztériumnál elkészülhetett egy ilyen munkaanyag, akkor is, ha azt még a kormány nem bírálta el.

A tisztuló, fehéredő magyar gazdasági élettel szembeni merényletként lehet értékelni a jogszabálymódosítási szándékot

 Ruszin Zsolt szerint 350 ezer kisadózó vállalkozás van az országban, csak a kettős katázás megszüntetése több tízezer embert érintene. Ráadásul rendkívül rossz hatással lenne az adózási morálra: még nagyobb teret kapna a fekete foglalkoztatás, a részmunkaidős-zsebbefizetős megoldások vagy a számlagyárazás. Az ilyen adózási formát választók jellemzően nem gazdag emberek, a 40 százalékos pluszadó kritikus tízezreket venne ki havi szinten az érintettek zsebéből, sokak megélhetését teljesen ellehetetlenítve.

Hozzátette:

Ha életbe lép a javaslat, annak hatásait törvényesen nem lehet majd kompenzálni, egyetlen könyvelő sem tud majd semmilyen épkézláb, legális megoldással előállni. Visszatér a 2006 utáni időszak, akkoriban is volt egy beetetéses trükk, csak akkor az egyszerűsített vállalkozói adóval. Amikor látta a kormány, hogy sok evás van, viszont meg kell húzni a nadrágszíjat, hozzányúltak. Rendkívül rossz helyzetbe hozva sokakat.

Ruszin Zsolt hozzátette: egy ilyen munkaanyag csak egy olyan ember keze által születhetett meg, aki közpénzből fizetve, egy hivatali székben ülve nem ismeri a versenyszféra kegyetlen valóságát. Azt is nehezményezi, hogy a közvéleményt nem tájékoztatták arról, hogy egyáltalán tervben van a kata szabályainak átalakítása, így sokak joggal mentek az előttük elhúzott mézesmadzag után.

Január elején Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára szép szavakkal ünnepelte a kata kapósságát. Mint mondta: a népszerűség érthető, hiszen főszabály szerint az adózóknak havonta mindössze ötvenezer forintot kell befizetniük az államkasszába, az összeg lerovásával megszabadulnak a társasági és a személyi jövedelemadótól, valamint a járulékoktól és a szociális hozzájárulási adótól is. Éltetve a kata terjedését, Izer azt mondta: hamarosan megduplázódhat a katások száma. Míg 2016 év végén 175 ezren voltak, addig január 3-án már 311 ezer katás vállalkozás szerepelt az adóhivatal nyilvántartásában.

PM: a kormány nem tervezi a kata drágítását

A kormány nem tervezi a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) drágítását – közölte a Pénzügyminisztérium csütörtökön, miután megírtuk, súlyosan szigorítanák a katázás szabályait, megszűnne a többes katázás és 40 százalékos plusz adó terhelne bizonyos bevételeket.

A közlemény szerint az ágazati szereplők és ellenőrzési tapasztalatok hívták fel a kormány figyelmét a katát érintő visszaélésekre, ezért az adóhivatal a tisztességes vállalkozók védelme érdekében fokozottabb ellenőrzésbe kezd.

A Pénzügyminisztérium a közleményben felidézte, a  kormány azért vezette be az alacsony adójú kisadózó vállalkozások tételes adóját 2013-ban, hogy a kisebb vállalkozásokat segítse.

Az ágazati szereplők észrevételei szerint egyes nagyobb cégek kijátsszák a szabályokat, és visszaélésszerűen alkalmazzák a katát, vállalkozói státuszba kényszerítve az alkalmazottaikat. Ez hátrányt okoz a munkavállalóknak, ugyanis kisebb ellátásra szereznek jogosultságot, míg az őket illegálisan katásként alkalmazó nagyvállalat torzítja a piaci versenyt, és sérti a tisztességes szereplők érdekeit is – írja a szaktárca közleményében.

A kata jelenleg Magyarország legnépszerűbb és legkedvezőbb adófajtája, amelynek előnyeit a kormány a jövőben is meg kívánja védeni – hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium.

Forrás: 24.hu