A jövőben az adóhatóság rá lesz kényszerítve, hogy komolyan vegye a határozathozatalra nyitva álló törvényi határidőket, ugyanis a túllépés esetén nem róható ki adóbírság a cégekre.

Az adózói oldalon viszont az észrevételek benyújtására kell különösen ügyelni a szigorú határidők miatt.

Ha az adózó reagálni kíván az adóellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben tett megállapításokra, ezt ún. észrevétel formájában teheti meg. 2018-tól az adózónak már 30 napja lesz rá, hogy észrevételt tegyen, azonban a határidő elmulasztása immár jogvesztéssel jár. Azaz, a késve tett észrevételt a hatóság figyelmen kívül fogja hagyni.

Érdemes tehát odafigyelni – figyelmeztet összeállításában a Mazars szakértője.

style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Emellett, az új Art. alapján továbbra is 60 nap áll az adóhatóságok rendelkezésére az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet határozatban történő megállapítására.

A határidő számítása azonban némileg változott: adózói észrevétel esetén a 60 nap csak az észrevétel beérkezésének napjától indul.

A törvényi változások a tavalyi évben indult eljárásokat nem érintik.

Kérdés, hogy mi történik, ha az adóhatóság nem tudja tartani ezt a határidőt?

Korábban előfordult, hogy a lefolytatott ellenőrzés megállapításait tartalmazó határozatot az adózók késve, a jogszabályban előírt határidőt jelentősen túllépve kapták kézhez.

E gyakorlatnak a végére tehet pontot a Kúria ősszel megjelent határozata.

Ez egy utólagos áfa ellenőrzéshez kapcsolódott, ahol a NAV a jegyzőkönyv átadását követően több mint 200 nap elteltével hozott határozatot.

A Kúria ítélete szerint alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően ne legyen kiszabható szankció.

A tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy az adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa. Ugyanakkor a Kúria azt is megállapította, hogy maga adókülönbözet, mely az adózó jogszerűtlen magatartását korrigálja, törvényes.

Az adóhatóság így a határidő letelte után sincs attól elzárva, hogy utólagosan állapítsa meg az adót, az adókülönbözetet az adózónak meg kell fizetnie.

Ez igaz a késedelmi pótlékra is, mivel általános jogelv, hogy a késedelmes pénzügyi teljesítéshez kamatfizetés kapcsolódik. A határozat megállapítása úgy összegezhető, hogy az adóhatóság nem róhat ki adóbírságot, ha nem tartja be az adózás rendjében foglalt határozathozatalra nyitva álló határidőt.

Az adókülönbözet és a pótlék megfizetése alól azonban ezen az alapon nem mentesülhet az adózó.

Kérdéses ugyanakkor, hogy a Kúria döntése mennyiben lesz hatással a múltban, a határidőt követően kivetett szankciókra. Nem tisztázott, hogy lesz-e lehetősége az adózóknak töröltetni a korábban így felmerült adóbírságokat.

Forrás: piacesprofit.hu