style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Tisztelt Cégvezető!

Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!

style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai (rendelkezés az adóról) 2017.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] rendszerébe 2015. január 1-jétől bevezetett konstrukció az adó-felajnálás (rendelkezés az adóról) a 2017. adóévben is elérhető az adózók számára a korábbi adóévekhez képest kismértékben módosult szabályokkal. Amennyiben az adózó – élve a lehetőséggel – az őt terhelő adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről a Tao. tv. szerinti kedvezményezett célra felajánlást tesz, úgy annak a kedvezményezett(ek) részére történő juttatását – a feltételek fennállása esetén – az adóhatóság teljesíti. Az adózót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás az adózó társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként.

Az adózó az adóelőleg-fizetési, adóelőleg-kiegészítési és adófizetési kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget, az említett fizetési kötelezettségek teljesítése alól a rendelkező nyilatkozat(ok) megtétele esetén sem mentesül1.
Az adózó az alábbi kedvezményezett célokra2 tehet felajánlást:
a) filmalkotás támogatására,
b) előadó-művészeti szervezet támogatására,
c) látvány-csapatsport támogatására (jogcímenkénti részletezésben).
A kedvezményezett célok tehát megegyeznek a Tao. tv. 22. § (2) bekezdése, 22. § (4) bekezdése és 22/C. § (1) bekezdése szerint támogatási célokkal, amelyek alapján adókedvezmény vehető igénybe. A látvány-csapatsport támogatása tekintetében újdonságot jelent, hogy a Tao. tv. 4. § 41. pontja kiegészült a röplabda sportággal. Ennek következtében a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong mellett a röplabda sportágban működő sportszervezetek részére is tehető adó-felajánlás.
Felajánlás történhet bármely kedvezményezett célra (az egyes kedvezményezett célok között megosztva is), továbbá – látvány-csapatsport támogatására történő felajánlás esetén – a Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni3. Ez a „kombinált” rendelkezési lehetőség vonatkozik az adóelőleg-kötelezettség terhére tett nyilatkozat [ld.: 2.1. pont] módosítására is.
Az adózó a kedvezményezett célra történő felajánlásáért a kedvezményezett szervezet részéről – főszabály szerint4 – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Amennyiben az ilyen megállapodás alapján – bármely kedvezményezett célra – felajánlott összeg az adóhatóság részéről átutalásra kerül, úgy
 a felajánlás kedvezményezettje köteles azt az adóhatóság által kezelt elkülönített számlára visszautalni (a felajánlást tett adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével),
 az adózó pedig nem jogosult a jóváírásra5.
A továbbiakban példaként említett esetek a naptári éves adózókra vonatkozóan kerülnek ismertetésre, amelyek értelemszerűen irányadóak a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózókra is.
1. Igazolás
A felajánlás alapján teljesített átutaláshoz – az alábbiak szerint – szükséges6, hogy az adózó rendelkezzen a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolással és annak egy példányát az adóhatóságnak megküldje. Az igazolást
 filmalkotás támogatása esetén az adózó és a kedvezményezett szervezet [ide nem értve a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.-t (MNF Zrt.)] együttes kérelmére a mozgókép-szakmai hatóság [Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH)]7,
 előadó-művészeti szervezet támogatása esetén az adózó és az előadó-művészeti szervezet együttes kérelmére az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv [Pest Megyei Kormányhivatal]8,
 látvány-csapatsport támogatása esetén9
 ha a támogatás kedvezményezettje az országos sportági szakszövetség, vagy a Magyar Olimpiai Bizottság [MOB], akkor az adózó és a kedvezményezett együttes kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter,
 ha a támogatás kedvezményezettje amatőr sportszervezet (ideértve a sportiskolát10 is), vagy hivatásos sportszervezet, vagy látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány, akkor az adózó és a kedvezményezett együttes kérelmére az országos sportági szakszövetség
állítja ki a reá irányadó szabályok11 szerint.
Látvány-csapatsport támogatása esetén a sportpolitikáért felelős miniszter, illetve az érintett országos sportági szakszövetség abban az esetben állítja ki az igazolást, ha az adózónak és a kedvezményezett szervezetnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az igazolás igénylésének időpontjában nem haladja meg a százezer forintot12.

2. A rendelkező nyilatkozat megtétele
Az adózónak nyilatkozattételre három ütemben van lehetősége:
 az adóelőleg,
 az adóelőleg-kiegészítés, valamint
 az adó
tekintetében.
2.1. Felajánlás az adóelőleg terhére
Az adózó rendelkezhet a Tao. tv. 26. § (2), (3) és (8) bekezdése szerint megállapított13 egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége legfeljebb 50 százalékának megfelelő része felajánlásáról.
Ennek megfelelően az adózó a 2017. adóévre – tipikus esetben a 1529. és a 1629. jelű bevallásban – bevallott adóelőlegek 50 százalékos mértékéig tehet felajánlást. A felajánlás során – ezen 50 százalékos mértéken belül – nem feltétlenül azonos összegekről lehet csak rendelkezni, illetve nem kötelező valamennyi adóelőleg-kötelezettség terhére felajánlást tenni.
Például: az adózó a 1529. jelű bevallásában a 2017. év első félévére 6 x 200 ezer forint, valamint a 1629. jelű bevallásában a 2017. év második félévére 6 x 300 ezer forint bevallott adóelőleg alapján rendelkezhet úgy, hogy a 2017. év első hat hónapjára a 100 ezer forint/hó összegen, a 2017. év második félévének hat hónapjára a 150 ezer forint/hó összegen belül különböző mértékeket jelöl.
Az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett jogutód is felajánlhatja az általa bevallott társasági adóelőleg legfeljebb 50 százalékát a fenti kedvezményezett célokra. A korábbi szabályoktól eltérően a jogutód által a ’251 jelű nyomtatványon bevallott adóelőlegről való rendelkezés már nem tiltott.
Például: „X” kft. 2017. június 9-én beolvad „Y” kft-be. „Y” kft-nek a Tao. tv. 26. § (3) bekezdése alapján az egyesülést követő 30 napon belül, azaz 2017. július 8-áig benyújtja a 17251 jelű nyomtatványt, amelyen az 2017. júliustól 2018. júniusig terjedő időszakra összesített adóelőlegként 8 x 500 ezer forintot vall be. Nincs akadálya annak, hogy „Y” kft. akár a 2017. augusztus havi adóelőlege terhére legfeljebb 250 forint összegben rendelkezzen.
Az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, illetve a kisvállalati adó hatálya alól „visszatérő” adózó a Tao. tv. 26. § (12)-(13) bekezdése alapján a ’43TAO jelű nyomtatványon bevallott adóelőlege tekintetében felajánlást továbbra sem tehet.
A rendelkező nyilatkozat kizárólag elektronikus úton, az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon: a 2017. adóévi adóelőleg terhére a 17RENDNY jelű14 nyomtatványon tehető meg az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig15. A külön nyomtatványon fel kell tüntetni a kedvezményezett szervezet nevét, adószámát, bankszámlaszámát, az egyes adóelőlegek terhére felajánlott összeget, az igazolást kiállító szervezet elnevezését, az igazolás keltét és azonosítóját (például iktatószámát vagy más azonosító számát, sorszámát). A 17RENDNY jelű nyomtatványon az értékadatokat forintban (nem pedig ezer forintban) kell feltüntetni.
Például: a 1529. jelű bevallásban a 2017. adóév első félévére vonatkozóan bevallott adóelőlegek 50 százalékos mértékéig az adózó – havonkénti adóelőleg-gyakoriság esetén – az adott hónapot megelőző hónap utolsó napjáig, illetve – negyedévenkénti adóelőleg-gyakoriság esetén – az I. negyedév tekintetében 2017. március 31-éig, a II. negyedév tekintetében 2017. június 30-áig tehet nyilatkozatot. Annak sincs akadálya, hogy az adózó egyidejűleg több bevallott adóelőlege terhére is, vagy akár például a 2017. adóév valamennyi adóelőleg-időszakára vonatkozóan megtegye rendelkezését.
Filmalkotás, illetve előadó-művészeti szervezet támogatására tett felajánlás esetén az átutalás feltétele, hogy az adózó az igazolást a nyilatkozat benyújtásáig az adóhatóság rendelkezésére bocsássa. Ha az adózó e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az átutalás nem teljesíthető, kivéve abban az esetben, ha az adózó egyidejűleg több adóelőlege vonatkozásában tett rendelkező nyilatkozatot, amely esetben az igazolást kizárólag a benyújtását követően esedékes átutalás(ok)nál lehet figyelembe venni (ld.: 3. pont). A látvány-csapatsport támogatása céljából tett felajánlások esetében az igazolás kiállítója (az országos sportági szakszövetség, illetve a sportpolitikáért felelős miniszter) az igazolást, valamint annak módosítását vagy visszavonását a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül „közvetlenül” küldi meg az adóhatóság részére. Az adózónak tehát nem kell csatolnia az igazolást a rendelkezéséhez. Az adóhatóság a megküldött igazolást a rendelkező nyilatkozat és az adózó felajánlásra való jogosultságának vizsgálatához használja fel.16
Az adózó az adóelőleg terhére tett felajánlását (adóelőleg-nyilatkozatát) módosíthatja, egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal, a soron következő adóelőlegekre tekintettel. Az adóelőleg-nyilatkozat adóévenként maximum öt alkalommal történő módosítása azt jelenti, hogy – függetlenül a rendelkező nyilatkozat(ok) számától – az adózó legfeljebb öt esetben élhet a nyilatkozat valamely adatának megváltoztatásával. A módosítást az adózó a havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az adóhatóság által rendszeresített, már említett külön nyomtatványon, elektronikus úton teheti meg. A módosítás érvényességének feltétele17, hogy az adózó az igazolást az adóhatóságnak – a nyilatkozat megtételéig – benyújtsa18. Amennyiben az adózó a valamely időszakra vonatkozóan tett eredeti felajánlása összegét kívánja módosítani, az – a „soron következő” szóhasználatra tekintettel – nem érintheti azon adóelőlegeket, amelyek megfizetésére előírt határidő már letelt; azaz módosítani kizárólag csak a módosítást követően esedékes adóelőleg(ek) terhére tett felajánlást lehet.

Például: egy havi adóelőleg-fizetésre kötelezett adózónak a 2017. február 28-án benyújtott rendelkező nyilatkozatában a március hónapra szerepeltetett 100 ezer forint felajánlása a 2017. március 20-áig benyújtott módosító nyilatkozattal változtatható meg 120 ezer forintra (ha az 50 százalékos korlátba ez is belefér).
Hasonló a helyzet, ha a rendelkező nyilatkozatban „előre” több időszakra vonatkozóan is történt felajánlás, azonban az adóévenként (a 2017. adóév tekintetében) összesen legfeljebb öt módosítási lehetőség ez esetben sem léphető túl.
Például, ha az adózó a 2017. január 17-én benyújtott rendelkező nyilatkozatában a 2017. év első félévének 6 hónapjára 6 x 100 ezer forint felajánlást tett, akkor a 2017. március 16-án (20-áig) benyújtott módosító nyilatkozata alapján a 120 ezer forintot a szándéka szerinti, de leghamarabb a március hónapra bevallott adóelőlege terhére teljesítendő átutalás során veszi figyelembe az adóhatóság. Ha az adózó 2017. március 21-én újabb (második) módosító nyilatkozatot nyújt be, annak alapján módosíthatja az április hónapra tett rendelkezését, vagy módosíthatja egy – soron következő – későbbi, például a 2017. május hónapi 100 ezer forintot (szándékát a módosítás megtételéig benyújtott igazolás támasztja alá). A „visszamenőleges” módosítás azonban egyik esetben sem értelmezhető.
Az adóelőleg-nyilatkozat, illetve esetleges módosítása érvényességének feltétele, hogy az adózónak azok megtétele időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó összegű az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása19.
A rendelkező nyilatkozatok szerinti felajánlások összegét az adóhatóság meghatározott feltételek fennállása esetén utalja át a kedvezményezett(ek)nek [ld.: 3. pont].
2.2. Felajánlás az adóelőleg-kiegészítés, az adó terhére
Amennyiben az adózó a bevallott adóelőlegek terhére rendelkező nyilatkozatot nem tett, vagy a felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el az adózó által a Tao. tv. 24. §-a szerinti fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó
 a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen bevallásában [1701. jelű bevallás], és/vagy
 a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társaságiadó-bevallásában [éves adóbevallás]
rendelkezhet – többek között – a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével a még fel nem ajánlott adóelőlegének, fizetendő adójának a kedvezményezett célra történő felajánlásáról, azzal, hogy az így (az előzőek szerint) tett rendelkezéssel az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg a Tao. tv. 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát.
A Tao. tv. 24. §-a szerinti fizetendő adó: a 19. § szerint (9 százalékos mértékkel) megállapított társasági adó, csökkentve az adókedvezményekkel és a külföldön megfizetett20 társasági adóval (annak megfelelő jövedelemadóval).

Az adóelőleg-kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlás érvényességének feltétele, hogy az adózónak ezen nyilatkozat(ok) megtétele időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó összegű az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása21.
Filmalkotás, illetve előadó-művészeti szervezet támogatására tett felajánlás esetén az átutalás feltétele, hogy az adózó az igazolást legkésőbb az adóelőleg-kiegészítés teljesítésének időpontjáig (2017. december 20-áig), vagy az éves adóbevallás benyújtásáig az adóhatóság rendelkezésére bocsássa. A látvány-csapatsport támogatása céljából tett felajánlások esetén az igazolás kiállítója az igazolást a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az adóhatóság részére. Az adózónak tehát ez utóbbi esetben nem kell csatolnia az igazolást a rendelkezéséhez [ld. 2.1. pont].
A Tao. tv. szerinti szabályozás kizárólag csak a 2.1. pont szerinti, az adóelőleg terhére tett felajánlás módosítását teszi lehetővé22.
2.2.1. Felajánlás az adóelőleg-kiegészítés terhére
Abban az esetben, ha az adózó által a 2.1. pont szerint az adóelőleg terhére felajánlott és átutalt összeg kevesebb, mint a Tao. tv. 24. §-a szerinti fizetendő adó összegének 80 százaléka [„80 százalékos korlát”], vagy 2.1. pont szerinti felajánlás nem történt, úgy az adózó a 1701. jelű bevallásában a – feltöltési kötelezettség teljesítésére előírt – december 20-i határidőig (újabb) rendelkezést tehet. Ha a 2.1. pont szerint felajánlott és átutalt összeg meghaladja – az adózó számításai szerinti – 80 százalékos korlátot, úgy bevallásában további felajánlást nem tehet.
Például: az adózó a 2017. adóévre bevallott 22.000 ezer forint adóelőleg-kötelezettsége 50 százalékáról, azaz 11.000 ezer forintról rendelkezett a 2.1. pont alapján, amely összeget az adóhatóság – a feltételek teljesülése miatt – át is utalt a kedvezményezett(ek) részére. Ha az adózó 20.000 ezer forint várható 2017. adóévi fizetendő adóval kalkulál, akkor a 1701. jelű bevallásában maximum [(20.000 x 80%) – 11.000] 5.000 ezer forintról tehet felajánlást. [Felajánlása nincs összefüggésben a feltöltési kötelezettség teljesítésével, hiszen az év során már megfizetett 22.000 ezer forint adóelőleget (2.000 ezer forint „túlfizetése” van), ezért december 20-án – a várható adóra tekintettel – adóelőleg-kiegészítést nem fizet.]
A második ütemben, vagyis az adóelőleg-kiegészítés terhére tett felajánlás lehetősége csak akkor illeti meg az adózót, ha egyébként a várható fizetendő adóra vonatkozó adóelőleg-kiegészítési kötelezettséggel érintett. Amennyiben ugyanis a Tao. tv. 26. § (10) bekezdésének utolsó mondata alapján a feltöltést kötelezően előíró rendelkezés „nem vonatkozik” az adózóra, mert az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, úgy esetében nem értelmezhető sem az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő, sem pedig maga a társasági adóelőleg-kiegészítéssel összefüggő bevallási kötelezettség.
A 100 millió forint előző évi árbevételt el nem érő adózók a feltöltési kötelezettséghez kapcsolódó lehetőséggel nem élhetnek, „önként vállalt előlegkiegészítés” (azaz a várható éves fizetendő adójuk és az adóévre már bevallott adóelőlegük különbözetének megfelelő rendezése) esetén sem, így a saját elhatározásból benyújtott előlegkiegészítésről szóló bevallásban felajánlást nem tehetnek
Felmerülhet olyan eset, hogy az adózó az előző évi árbevételi adatai alapján adóelőleg-kiegészítésre kötelezett, de tényleges fizetési kötelezettsége az előleg-kiegészítés időpontjában már azért nem lesz, mert az általa az adóév során teljesített adóelőlegek összege elérte a várható éves adója összegét (ld. előző példában is). Ez utóbbi esetben az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallást be kell nyújtani, a feltöltés keretében fizetendő összeg nulla forint lesz, nincs azonban akadálya, hogy az adózó a várható fizetendő adója 80 százalékáig felajánlást tegyen.
2.2.2. Felajánlás az adó terhére
A 2.1. pont, illetve a 2.2.1. pont szerinti nyilatkozat(ok) hiányában, továbbá abban az esetben, ha az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés terhére felajánlott és átutalt összeg nem éri el a „80 százalékos korlátot”, az adózó az éves adóbevallásában23, a bevallás benyújtási határidejéig is tehet nyilatkozatot az említett korlátot meg nem haladó mértékben. Ez azt is jelenti, hogy ha az adózó adóelőleg, valamint adóelőleg-kiegészítés terhére tett felajánlása együttesen kimeríti a „80 százalékos korlátot”, további felajánlásra (az éves adóbevallásban) nincs mód.
Például, ha az előző példa szerinti adózónak a 2017. adóévi 2.1. pont szerinti 11.000 ezer forint, továbbá a 2.2.1. pont szerinti 5.000 ezer forint felajánlása mellett az éves ténylegesen fizetendő adója 15.000 ezer forint lesz, úgy a 1729. jelű bevallásában – 2018. május 31-éig – már nem tehet felajánlást, hiszen az adóév során tett felajánlásai (16.000 ezer forint) meghaladják a (15.000 ezer x 80%) 12.000 ezer forintot. (Az adóhatóság által jogszerűen átutalt 16.000 ezer forint a kedvezményezetteknél marad.)
2.3. A látvány-csapatsport céljára történő felajánlás speciális szabályai
A látvány-csapatsport támogatása esetében a 2.1. és a 2.2. pont szerinti rendelkező nyilatkozat(ok)ban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül24. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet támogatási, vagy szponzori szerződést köt. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja – az adózó döntése szerint – vagy a felajánlásban részesített országos sportági szakszövetség, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezet (sportiskola), látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány, vagy a MOB25. A jogosult részére az átutalást az adóhatóság a 3. pont alatt részletezett határidőben teljesíti.
A felajánláshoz kapcsolódó kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetén nem értelmezhető az adóhatóság részére teljesítendő bejelentési kötelezettség (nincs SPORTBEJ nyomtatvány).

Az ilyen (12,5 százalékos mértékű) kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegére továbbá nem értelmezhető a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részének 12. pontjában – a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás címén – előírt adózás előtti eredmény-növelés sem26.
További különbség, hogy az adó-felajánláshoz kapcsolódó kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetén nincs olyan előírás, amely szerint a felajánlás teljesítésének feltétele lenne a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalása (miután mindkét jogcímen az adóhatóság utal). Tekintve, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról szóló szerződést az adóhatósághoz nem kell megküldeni, ezért azon „automatizmus” működik, hogy az adózó nyilatkozatában, illetve a bevallásában – döntése szerint – megjelölt szerv részére történik az átutalás (de nem több, mint a rendelkezett összeg 12,5 százaléka).
Amennyiben a felek a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról támogatási szerződést kötnek, úgy az adózó a kedvezményezett szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult.
Amennyiben azonban a felek a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról szponzori szerződés keretében állapodnak meg, úgy az adózó ellenszolgáltatásra jogosult27. Ebben az esetben a 12,5 százaléknak megfelelő összegű kiegészítő sportfejlesztési támogatás – általános forgalmi adó-köteles ügylet esetén – az általános forgalmi adó nélküli (nettó) értéket jelenti. A szponzori szerződés alapján kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezetnek árbevételként el kell számolnia.
Például: az adózó a 2.1. pont szerinti, 2017. szeptember 8-án benyújtott nyilatkozatában az októbertől decemberig tartó hónapokra bevallott adóelőlegei terhére 12.000 ezer forint felajánlásáról rendelkezett egy labdarúgó sportegyesület részére. Ezen sportegyesülettel 2017 szeptemberében szponzori szerződést kötött, amelynek keretében kiegészítő sportfejlesztési támogatásként – a felajánlott összeg 12,5 százalékának megfelelő – 1.500 ezer forint + áfa összegben állapodtak meg. Az adózó a 1701. jelű bevallásában és az éves adóbevallásában további felajánlást nem tett, mivel a „80 százalékos korlátot” már az adóelőleg-felajánlásával túllépte. Az adóhatóság által a 3 hónap alatt átutalt (12.000 ezer forint x 12,5%) 1.500 ezer forint szponzori szerződés szerinti összeg utáni általános forgalmi adót az adózó az egyesület részére közvetlenül fizeti meg.
Az adóhatóság a látvány-csapatsport céljára történő felajánlás esetében az adózó által felajánlott, a kedvezményezett célra átutalandó összeg kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett összegének 1 százalékának –1/3-ad részét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által közzétett fizetési számlára, 2/3-ad részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára – a 3. pont alatt részletezett 15 munkanapon belüli határidőben átutalja. A MOB támogatása esetén az adóhatóság az adózó által felajánlott, a kedvezményezett célra átutalandó összeg kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett összegének 1 százalékát „teljes egészben” az EMMI részére utalja át (nincs 1/3-ad, 2/3-ad arányú megosztás) 28.

3. Átutalás a kedvezményezett(ek) részére
Az adóhatóság a 2.1. és a 2.2. pont szerinti rendelkező nyilatkozato(ka)t, az adózó felajánlásra való jogosultságát és az átutalás feltételeként előírtakat megvizsgálja. Ezt követően az adóhatóság az átutalást abban az esetben teljesíti, ha
 a kedvezményezett célokhoz kapcsolódóan kiállított igazolásokat29 az adóelőleg-nyilatkozat benyújtásáig, az adóelőleg-kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlások esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig, vagy az éves adóbevallás benyújtásáig kézhez kapja30, és
 az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a 100 ezer forintot, és
 az adózó a vonatkozó bevallását határidőben benyújtotta, és
 az adózó a vonatkozó bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, és
 az adózó az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlásával a teljes adóévi felajánlások összege nem haladja meg a „80 százalékos korlátot”31.
Az adóelőleg, illetve adó megfizetettsége feltételének teljesítése érdekében az adózónak lehetősége van a valamely adónem tekintetében fennálló túlfizetésének a társasági adónem számlára történő átvezetését kérni32, azaz a túlfizetés összegének átvezettetésével is tehető adófelajánlás. Az adóhatósághoz esedékességig – például havonkénti társasági adóelőleg-gyakoriság esetén az adott hónap 20-áig – beérkezett átvezetési kérelem esetén (függetlenül attól, hogy a társasági adónem számlán az átvezetés jóváírásáig az átvezetni kért összegnek megfelelő összegű tartozás mutatkozik) az adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítettnek minősül, így a rendelkező nyilatkozat szerinti felajánlást – az egyéb feltételek fennállása esetén – az adóhatóság a kedvezményezett részére teljesíti.
A felsorolt feltételek teljesülése esetén az adóhatóság az átutalását a következők szerinti határidőben teljesíti:
 adóelőleg-felajánlás esetén a havonta, illetve negyedévente fizetendő adóelőleg legfeljebb 50 százalékát a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését (megfizetését) követő 15 munkanapon belül,
 az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlás esetén az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló (1701. jelű) bevallás, illetve az éves adóbevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül33.

Filmalkotás, illetve előadó-művészeti szervezet támogatása esetén az adóhatóság a felajánlott összeg egészét (100 százalékát) a nyilatkozat(ok)ban megjelölt kedvezményezett részére utalja át.
Látvány-csapatsport támogatása esetén az adóhatóság a felajánlott összeg (100 százalék)
 87,5 százalékának a nyilatkozat(ok)hoz csatolt igazolás(ok) szerinti
o 99 százalékát a nyilatkozatban megjelölt kedvezményezett,
o 1 százalékának 1/3-ad részét az EMMI,
o 1 százalékának 2/3-ad részét az érintett országos sportági szakszövetség,
 12,5 százalékát a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja
részére átutalja.
Amennyiben az adózó a látvány-csapatsport támogatására vonatkozó felajánlását tárgyi eszköz beruházás, felújítás jogcímén teszi meg, továbbá az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul, akkor az ilyen konstrukció esetén utófinanszírozás áll fenn. Az adóhatóság ebben az esetben a támogatás 87,5 százalékának 99 százalékát az igazolást kiállító szervezet e célra vezetett elkülönített fizetési számlájára utalja át34. Az érintett országos sportági szakszövetség, vagy az EMMI az igazolás kiállításakor tehát nem a kedvezményezett számlaszámát, hanem a „saját” elkülönített számlaszámát tüntetni fel az igazoláson (a felajánló adózónak természetesen ilyenkor is az igazoláson feltüntetett számlaszámot kell szerepeltetnie a 17RENDNY, illetve a 1701 jelű nyomtatványokon valamint az éves bevalláson).
Az adóhatóság az előzőek szerinti átutalások megtörténtéről és azok összegéről az adózót és az igazolást kiállító szervezet(ek)et az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja35. Amennyiben az átutalás bármely okból nem teljesíthető (pl. köztartozás miatt a felajánlás érvénytelen, vagy a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó bevallás késedelmesen került benyújtásra, stb.), az ezzel kapcsolatos döntést az adóhatóság közli az érintett adózóval, továbbá az átutalás elmaradásáról – figyelemmel az adótitokra vonatkozó szabályokra – tájékoztatja az igazolást kiállító hatóságot is.
Amennyiben az adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó „80 százalékos korlátnak” megfelelő összege módosulna, az nem érinti a korábban már átutalt összege(ke)t36.
Érinti azonban az adóelőleg-felajánlás keretében átutalásra kerülő összeget az adózó bevallott adóelőlegének a kérelmére történő mérséklése37. Ilyen esetben ugyanis az adóhatóság az arányosan csökkentett összeget utalja át, vagy – nullára történő mérséklés esetén – átutalást nem teljesít38.
Felmerülhet olyan eset is, hogy – amennyiben az adózó egyidejűleg több adóelőlege vonatkozásában tesz rendelkező nyilatkozatot –, a kedvezményezett célhoz kapcsolódó igazolás nem áll az adóhatóság rendelkezésére. Ilyen esetben az igazolást csak a benyújtását követően esedékes átutalás(ok)nál lehet figyelembe venni39.

Például, ha az adózó a 2.1. pont szerint 2017. január 26-án benyújtott nyilatkozatában 11 x 1.000 ezer forintról rendelkezett „A” előadó-művészeti szervezet javára, de a rendelkező nyilatkozat megtételéig még nem tudta megküldeni az igazolást, mert azt csak 2017. február 23-án kapta meg a Pest Megyei Kormányhivataltól, akkor a 2017. február 28-áig az adóhatósághoz megküldött, 11.000 ezer forintról szóló igazolás alapján a 2017-es adóév vonatkozásában először a március hónapra tett felajánlás teljesíthető. Ez azt jelenti, hogy az „A” kedvezményezett szervezet részére az adóhatóság az év első két hónapjában nem utal felajánlást. Amennyiben az adózó ugyanezen „A” kedvezményezett javára rendelkezik (tekintve, hogy az igazolás névre szól) a 1701. jelű és/vagy a 1729. jelű bevallásában is, akkor az igazolás „fennmaradó” 1.000 ezer forint összegéig teljesíthető a „80 százalékos korlát” szerinti felajánlás is. Amennyiben azonban az adózó az „A” kedvezményezett javára nem tesz több felajánlást (és módosítással sem él), akkor a megküldött igazolás alapján az adóhatóság nem teljesít átutalást (a „fennmaradó” összeg elveszett).
4. Jóváírás az adózó adószámláján
Az adózót a 2.1. és a 2.2. pont szerint felajánlott és az adóhatóság által átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg. A látvány-csapatsport támogatása esetén azonban az adózó nem jogosult jóváírásra – az adóhatóság által egyébként átutalt – kiegészítő sportfejlesztési támogatás, valamint az „1 százalékos” összeg után (csak a kedvezményezetteknek átutalt 87,5 százalék 99 százaléka képezi a jóváírás alapját).
Nem jár jóváírás továbbá a „túlutalás” (ld.: 6. pont) összege után, sem a felajánlás adóéve, sem pedig az azt követő, a „túlutalás” figyelembevételének adóéve vonatkozásában. A jóváírás összege ugyanis nem haladhatja meg a fizetendő adó 80 százalékának meghatározott részét, akkor sem, ha az adóelőleg, illetve az adóelőleg-kiegészítés alapján tett rendelkezés összege meghaladja a ténylegesen felajánlható (a fizetendő adó 80 százalékának megfelelő) összeget.
A jóváírás összege
 az adóelőleg-felajánlás (2.1. pont) és adóelőleg-kiegészítésre tekintettel átutalt felajánlás (2.2.1. pont) összegének 7,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint
 az éves adó terhére tett felajánlás (2.2.2. pont) átutalt összegének 2,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka40.
(Jóváírásként mindkét esetben a kisebb összeg kerül figyelembevételre.)
A jóváírás napja az éves adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napja, azaz a 2017. adóévi felajánlások esetén 2018. július 1-je41. A jóváírásra akként kerül sor, hogy annak összegét az adóhatóság az adózó társasági adófolyószámláján külön csökkentő tételként kimutatja. Az adózó a jóváírás összegét – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai szerint – egyéb bevételként számolja el, amellyel a társasági adóalap megállapítása során – a bevételként történő elszámolás adóévében – az adózás előtti eredményét csökkenti42.
Amennyiben az adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a „80 százalékos korlát” módosulna, akkor az adóhatóság a jóváírás összegét megfelelően módosítja43. A jóváírás összegének önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés hatására való módosítása a következő eseteket jelölheti:
– Abban az esetben, ha az önellenőrzés, vagy az adóhatósági ellenőrzés eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát csökken és ez érinti az adózó által tehető felajánlás maximális összegét, akkor az adóhatóság hivatalból csökkenti az adózót megillető jóváírás összegét. Az „eredeti” és a „csökkentett összegű” 80 százalékos korlát közötti különbözet a Tao. tv. 24/A. § (26) bekezdése alapján túlutalásként veendő figyelembe.
– Abban az esetben, ha az önellenőrzés, vagy az adóhatósági ellenőrzés eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát nő és az önellenőrzést/ellenőrzést megelőzően nem állt fenn a Tao. tv. 24/A. § (26) bekezdése szerinti túlutalás, akkor a jóváírás összege változatlan marad (az adózó nem nyer jogosultságot „pótlólagos” jóváírásra).
– Abban az esetben, ha az önellenőrzés, vagy az adóhatósági ellenőrzés eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát nő és az önellenőrzést/ellenőrzést megelőzően a Tao. tv. 24/A. § (26) bekezdése szerinti túlutalás állt fenn, akkor az adóhatóság hivatalból növeli az adózónak járó jóváírás összegét a „növelt összegű” 80 százalékos korlátra figyelemmel. A túlutalásként nyilvántartott összeg az előzőeknek megfelelően csökken, továbbá a Tao. tv. 24/A. § (27) bekezdése szerinti átvezetési, kiutalási tilalom alá eső összeg is csökken.
5. Eljárási szabályok az igazolásban szereplő összeget meghaladó felajánlások esetén
Amennyiben az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra felajánlott összeg meghaladja az igazolásban szereplő összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2 százalékát:
 filmalkotás támogatása esetén az MNF Zrt-nek,
 előadó-művészeti szervezet, látvány-csapatsport támogatása esetén az EMMI-nek
átutalja44.
Az adóhatóság az előzőek szerinti átutalását évente egy alkalommal, a 2017. december 31-ével záruló időszak vonatkozásában tett felajánlásokra tekintettel 2018. augusztus 31-éig teljesíti.
Az ily módon átutalt összeget az adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a „80 százalékos korlát” megváltozása (csökkenése, növekedése) nem érinti45.

6. Eljárási szabályok a 80 százalékos korlát átlépése esetén
Amennyiben az adóhatóság által az adóévre vonatkozóan a „80 százalékos korlátot” meghaladó mértékű átutalás történt („túlutalás”), akkor a 80 százalékot meghaladó részt a 2.1. és a 2.2. pont szerinti rendelkező nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni. Ilyenkor az adózó a következő adóév(ek)ben – az éves adóbevallásban megállapított 2017. adóévi fizetendő adó ismeretében, 2018. év második félévétől – a túlutalás teljes összegének figyelembevételét követően tehet újabb nyilatkozatot46. Mindez azt is jelenti, hogy a túlutalásnak megfelelő összeg erejéig az adózó nem rendelkezhet, vagyis arról rendelkező nyilatkozatot „ismételten” nem tehet, de azt – túlfizetés címén – nem is igényelheti vissza, illetve nem vezettetheti át más adónemre sem. Az adóhatóság pedig a túlutalás összegét megfizetett adóelőlegként – a soron következő adóelőlegek összegében – veszi figyelembe.
Például: A 2.2.2. pontban bemutatott példa alapján – amikor is a 1729. jelű bevallásban 15.000 ezer forint fizetendő adó szerepel [80%-os korlát: 12 000 ezer forint] és az ezen adóévre vonatkozó túlutalás összege 4.000 ezer forint (mivel év közben 16.000 ezer forintot ajánlott fel érvényesen) – az adózónak (22.000 [bevallott előlegkötelezettség] – 15.000) 7.000 ezer forint társasági adó túlfizetése lenne. A felajánlásra tekintettel átutalt összeg és a fizetendő adó különbözete47 (16.000 – 15.000) 1.000 ezer forint nem igényelhető vissza és nem kérhető más adónemre történő átvezetése sem, míg 6.000 ezer forintot az adózó visszaigényelhet, vagy rendelkezhet annak más adónemre történő átvezetéséről. A példa szerinti adózó a 6.000 ezer forint általános forgalmi adónemre történő átvezetését kérte.
A 7.000 ezer forint túlfizetés összegéből a 6.000 ezer forint átvezetését követően fennmaradó 1.000 ezer forintot megfizetett adóelőlegként kell figyelembe venni, vagyis az adózó 2018. július hónapra (1.250 – 1.000) 250 ezer forintot, azt követően pedig a bevallott (1.250 egység) adóelőlegeket köteles megfizetni.
A túlutalásra tekintettel az adózó a 2018. júliustól 2019. júniusig terjedő időszakra bevallott 1.250 ezer forint/hó adóelőleg terhére egészen addig nem rendelkezhet, amíg a maximálisan felajánlható adóelőleg, azaz a havonkénti (1.250/2) 625 ezer forint meg nem haladja a túlutalás összegét (4.000 ezer forintot). Ennek megfelelően az adózó 2019. január hónapban tehet először felajánlást legfeljebb [(7 x 625) – 4.000] 375 ezer forintról.
7. Az adó-felajánlás és az adókedvezmény együttes alkalmazása
A szabályozás egyértelműen rögzíti, hogy ugyanazon adóév tekintetében a Tao. tv. 22. § (1) bekezdésben és a 22/C. § (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással48.

Forrás: