style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">
Tisztelt Cégvezető!
Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!
style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">
Sarccal tennék újra közterületté a Balaton-partot
A térség főépítésze válaszút elé akarja állítani a vízparti telkek tulajdonosait: extra adót fizetnek vagy felajánlják sétánynak ingatlanuk egy részét. Így próbálná újra közterületté tenni a vízpartot.
Külön telekadót vetne ki a közvetlen vízparti ingatlanokra a Somogy megyéért és a balatoni kiemelt üdülőkörzetért felelős állami főépítész. Javaslata szerint ezt azzal lehetne kiváltani, ha a parti ingatlan tulajdonosa ingyen leadna 20-50 métert a telkéből közcélú sétánynak. Ifjabb Horváth János ezt egy héttel ezelőtt mondta a Balaton Fejlesztési Tanács szakmai rendezvényén, s szavai máris élénk visszhangot váltottak ki. Darázsfészekbe nyúlt – így reagált a Népszavának több balatoni polgármester is. A Balaton 195 kilométeres partvonalának jelentős része az emberek elől elzárt terület, Balatonvilágos partjának például mindössze négy százaléka a településé.
Egy korábbi felmérés szerint 95 magántelket kellene kisajátítania az államnak ahhoz, hogy biztosítani lehessen minden településen a Balaton-törvény által előírt 30 százaléknyi szabad parti sávot. Az érintett ingatlanok többsége ugyanakkor állami tulajdonban van. Épp ezért a főépítész szerint az állam járhatna elöl jó példával, elsőként az állami területekből kellene „levágni” azért, hogy körbejárható legyen a Balaton. Akadnak olyan települések a magyar tenger partján, melyeknek csak néhány tíz méternyi szabad Balaton-partja van. Ilyen például Balatonvilágos, két kis strandjával, a tó vizét másutt kerítés zárja el attól, hogy szabadon bejárható legyen.
Már az is óriási előrelépés lenne, ha a part 30 százaléka közterületté válna Fotó::H Szabó Sándor
A Balaton-törvény 17 éve, 2000-ben írta elő az önkormányzatoknak, hogy a belterületi parthossz 30 százalékán szabadon bejárható sétányt alakítsanak ki. Ehhez a feladathoz azonban forrást nem biztosítottak a településeknek. Az Alkotmánybíróság később 2012-ig adott haladékot a kormánynak, hogy szabályozza a kisajátítást követő kártalanítást – mindhiába, ezért is hangozhatott el most a főépítész javaslata.
Megkerestük a főépítészt, de nem kívánt nyilatkozni. Kérdéseinket azzal hárította el: véleményét kifejezetten szakmai köröknek szánta, mert a Balaton-törvényt éppen most vizsgálják felül, s arra gondolt, szavai talán muníciót jelenthetnek a döntéshozóknak.
– Telekadó helyett csupán a Balaton-törvénynek kéne vasszigorral érvényt szerezni – mondta a Népszavának Fekete Barnabás balatonvilágosi polgármester. – Csakhogy ez ahogy korábban, úgy ma is érdekeket sért, így aztán darázsfészekbe nyúlt az állami főépítész. Több alkalommal született rá terv, hogy feltöltik a part előtti területet, de megbukott az ingatlantulajdonosok ellenállásán. Sajnos maga az állam sem volt partner eddig.
Pedig a balatoni vízügyi kirendeltség már 2003-ban elkészítette a 43 tóparti település partszabályozási tervét, azt is felmérték, hol milyen beavatkozásra lenne szükség a szabad parti sáv biztosítása érdekében. 2012-ben született a következő felmérés, melyben azt lehetett olvasni: 95 magánkézben lévő ingatlan kisajátítására volna szükség Balaton-szerte a 30 százaléknyi szabad sétány eléréséhez. Nagyobb részt ugyanis állami tulajdonú ingatlanok zárják el ma a partot a „pórnéptől"
Az elmúlt években Siófok Ezüstpartján sikerült eddig elzárt állami területeket „felszabadítani”, a legjobban pedig talán Balatonőszöd járt, amikor ingyenesen kapott egy 200 méteres parti sávot strand céljára a volt kormányüdülő telkéből akkor, amikor az állami ingatlan Erzsébet-szálloda lett. Addig Világoshoz hasonlóan Őszödnek is csak egy zsebkendőnyi szabad strandja volt a kormányüdülő kerítésének árnyékában.
Forrás: Népszava
