Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

Pórul járt a kft., amely így emelt tőkét a házipénztárból

webshop7_2 


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">


Tisztelt Cégvezető!

Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Pórul járt a kft., amely így emelt tőkét a házipénztárból

Ötszázezer forint törzstőkéjű kft. 2016-ban elkészíttette a szükséges ügyvédi iratokat, és saját forrásból a 2,5 millió forintot befizette a bankszámlára. Most szólt az ügyvéd, hogy a cégbíró elutasította a tőkeemelést, mert a pénzintézet a készpénz befizetést vagyoni hozzájárulás befizetéseként rögzítette. Mi lehet ebben az esetben a helyes tőkeemelési módozat? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

A kérdésből úgy tűnik, hogy a cég házipénztárában lévő összeget a cég fizette be a saját bankszámlájára. Ebben az esetben valóban nem történt meg a törzstőke befizetése, függetlenül attól, hogy mit írt a cég az átutalásnál a közlemény rovatba. A házipénztárban lévő összeg felett ugyanis már eleve a társaság rendelkezett.

A házipénztárban lévő készpénzt úgy lehetett volna felhasználni törzstőke-emelésre, ha azt a tag felveszi osztalékelőlegként (ha a feltételek adottak hozzá) vagy kölcsön jogcímén, és ő fizeti be a tőkeemeléshez szükséges összeget a bankszámlára.

Ha pedig arról van szó, hogy a tag a vagyoni hozzájárulást a házipénztárba történő befizetéssel teljesítette, amit utána a társaság bevitt a bankba, akkor a társasági szerződésben a vagyoni hozzájárulás teljesítésének módjára vonatkozóan a házipénztári befizetést kellett volna választani, és a cégbejegyzéshez csatolni kellett volna az ügyvezető nyilatkozatát a befizetés teljesítéséről.

Mindezeken túl lett volna más lehetőség is a kötelező tőkeemelésre. A törzstőke-emelésnél nem szükséges a társasági szerződés módosításával és a cégbejegyzéssel egyidejűleg a társaság rendelkezésére bocsátani az összeget. Az emelés történhet akár a jövőbeni eredmény terhére is. A Ptk. 3:162. paragrafusa alapján a be nem fizetett összeg teljesítésére a társasági szerződés egy évnél hosszabb időt is megállapíthat, de ebben az esetben a társaság addig nem fizethet osztalékot a tagoknak, míg a nyereségből fel nem töltötte a törzstőkét.

Továbbá a hitelezők védelmét szolgáló rendelkezés, hogy a még nem teljesített vagyoni hozzájárulás erejéig a tagok kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

Ptk. 3:162. § [A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása]

(1) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

Amennyiben a cégbíróság elutasító végzést hozott, lehetőség lett volna 8 napon belül újból, helyesen beadni a papírokat.

Szakértőnk felhívta olvasónk figyelmét arra, hogy teljes körű választ konkrét ügyben csak az iratok, dokumentumok áttanulmányozása után lehet adni.

Forrás: Adózóna