style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Tisztelt Cégvezető!

Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!

style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során keletkezett jövedelem után az adózót a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] előírásai szerint – figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben [Art.] foglaltakra is – társasági adókötelezettség terheli. Egyes adózók (például alapítványok, egyesületek) esetében azonban a Tao. tv. kivételt tesz és rögzíti, hogy meghatározott feltételek szerint végzett tevékenységeik, szerzett bevételeik e törvény alkalmazásában nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek, bevételnek. (E szervezetek sajátosságait, adózásának alapvető szabályait a 13. számú információs füzet tartalmazza.)
1.) Alapelvek
– Rendeltetésszerű joggyakorlás1;
– Kedvezmények kétszeres figyelembevételének tilalma, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra2;
– Nemzetközi egyezmények elsőbbsége3;
– A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] rendelkezéseivel való összhang4
– Az IFRS-ek rendelkezéseivel való összhang, azon adózók esetében akik az IFRS-ek szerint állítják össze beszámolójukat.5
2.) Adóalanyok
A társasági adó alanya a belföldi, valamint a külföldi illetőségű adózó.
2.1. Belföldi illetőségű adózók
A belföldi illetőségű adózók adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmükre egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség).
A belföldi illetőségű adózókra a törvény taxatív felsorolást ad. Ezek a következők6:
a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,),
b) a szövetkezet,
c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
1 Tao. tv. 1. § (2) bekezdés
2 Tao. tv. 1. § (3) bekezdés
3 Tao. tv. 1. § (4) bekezdés
4 Tao. tv. 1. § (5) bekezdés
5 Tao. tv. 1. § (6) bekezdés
6 Tao. tv. 2. § (2), (3) bekezdés

d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete [MRP],
f) a vízitársulat,
g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon,
i) az európai területi társulás,
j) az egyéni cég,
k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),
l) a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld,
m) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.
2.2. Külföldi illetőségű adózók
A külföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldön végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).
Ezek körébe tartozik7:
a) a külföldi vállalkozó, amely belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet,
b) ingatlannal rendelkező magyar társaság külföldi tagja, amely ingatlannal rendelkező társaságban [Tao. tv. 4. § 18. pont] meglévő részesedésének elidegenítése, vagy kivonása révén szerez jövedelmet.
3.) Nem adóalanyok
Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet8 (például a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt álló). E felsorolás nem taxatív; az itt jelöltek mellett ugyanis nem társasági adóalany mindaz a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az adóalanyi felsorolásban (2. pont) nem szerepel (például költségvetési szervek, társasház). Nem adóalany a magánszemély, az egyéni vállalkozó sem.
4.) Adóalap
Az adó alapját – az általános szabályok szerint9 – az üzleti évi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni. Az adózás előtti eredmény Tao. tv.
7 Tao. tv. 2. § (4) bekezdés
8 Tao. tv. 2. § (5) bekezdés
9 Tao. tv. 6. § (1) bekezdés

által előírt korrekciós tételekkel10 módosított összege képezi az adóalapot. Adófizetési kötelezettséget a pozitív adóalap után kell számítani. Az adóalap megállapításának különös szabályait11 nem részletezzük.
5.) Az adózás előtti eredmény korrekciós tételei
A korrekciós tételek egy része az adóalap védelmét szolgálja; ezek döntően az Szt. szerint elszámolt költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódóan írják elő a növelő tétel, illetve az Szt. szerint az eredmény javára elszámolt bevételekhez kapcsolódóan tartalmazzák csökkentő tétel alkalmazását (olykor korrekció-„párosok”). Más részük kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy – bizonyos módon felmerült – költségek, ráfordítások növeljék az adóalapot, más esetben pedig kedvezményt – esetenként többszörös kedvezményt is – biztosít a csökkentő tétel előírása. A következőkben néhány, jellemzően felmerülő korrekciós tétel tartalmát ismertetjük.
5.1. Veszteségleírás
Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (veszteség), annak elhatárolt összegével az adózó a következő öt adóévben – meghatározott feltételekre figyelemmel12 – döntése szerinti megosztásban csökkentheti13 az adózás előtti eredményét. A veszteség elhatárolását, felhasználását a számviteli nyilvántartásokban sem rögzíteni, sem a beszámolóban kimutatni nem kell, azt csak az adózáshoz kapcsolódóan kell nyilvántartani. Ehhez a nyilvántartásban az elhatárolt veszteségek összegét évenkénti részletezésben kell vezetni; a veszteségeket a keletkezésük sorrendjének megfelelően lehet felhasználni.
Átmeneti szabály alapján a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni [Tao. tv. 29/A. § (6) bekezdés].
Fő szabály szerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként14. Külön feltételekkel írható le a jogelődtől átvett veszteség a jogutódnál, továbbá akkor is, ha a folyamatos működés során a többségi tulajdonos személye (nem átalakulás következtében) megváltozik.
2016. június 16. napján történő hatályba lépéssel15 a társasági adóalanyoknak lehetőségük nyílt arra, hogy amennyiben a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján csökkentő tételt vesznek igénybe és ennek eredményeként negatív adóalapjuk keletkezik
10 Tao. tv. 7., 8., 13., 18. és 28. §, VII. fejezet
11 Tao. tv. 9. §, 10. §, 12. § 13/A. §, 15. §, 15/A. §, 16. §, II/A. fejezet
12 Tao. tv. 17. §, VII. fejezet
13 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés a) pont
14 Tao. tv. 17. § (2) bekezdés
15 az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462/H. §-a, Tao. tv. 17. § (14) bekezdése

[ennek szabályait ld. részletesen a 5.9. pont alatt], ezen negatív adóalapjuk 50 százaléka „terhére” szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetnek igénybe.
Ha az adózó a fenti lehetőséggel élve a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a későbbi adóévekben a veszteségleírás alkalmazásánál a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkezett negatív adóalapjának csak 50%-a minősül elhatárolt veszteségnek.
Az előzőekben leírtak alkalmazásának már a 1529 jelű bevallásban kimutatott negatív adóalap vonatkozásában is helye van.
5.2. Céltartalék képzése, felhasználása
Meg kell növelni16 az adózás előtti eredményt – a kettős könyvvitelt vezető adózóknak – az adóévben az Szt. 41. § (1) bekezdése alapján a várható kötelezettségekre és az Szt. 41. § (2) bekezdése alapján a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, illetve céltartalékot növelő összeg adóévi ráfordításként elszámolt összegével, míg az említett céltartalékok felhasználása következtében elszámolt adóévi bevétel csökkenti17 az adózás előtti eredményt.
5.3. Értékcsökkenés, értékcsökkenési leírás
Növeli18 az adózás előtti eredményt az adóévben az Szt. szerint az adózás előtti eredmény terhére elszámolt:
 terv szerinti értékcsökkenés, ide értve az egy összegben elszámolt értékcsökkenést is,
 terven felüli értékcsökkenés,
 könyv szerinti érték az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor.
Csökkenti19 az adózás előtti eredményt:
 a Tao. tv. 1. és 2. számú mellékletében foglaltak szerint megállapított értékcsökkenési leírás összege, ide értve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is,
 a terven felüli értékcsökkenés Tao. tv. 1. és 2. számú mellékletében foglalt előírások szerint az adóalapnál érvényesíthető összege,
 az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értéke20.
Nem számolható el21 értékcsökkenési leírás (nincs csökkentő tétel) azon eszközökre vonatkozóan, amelyekre az Szt. szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni azt (így nincs növelő tétel sem). Ez alól kivételt képez (van csökkentő tétel) a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében – a
16 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pont
17 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés b) pont
18 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés b) pont
19 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont
20 Tao. tv. 4. § 31/a. pont
21 Tao. tv. 1. számú melléklet 4. pont

maradványértéknek22 megfelelő könyv szerinti értékű eszköz, valamint ha az adózó az Szt. alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést érvényesíti az adóalapnál [ld. 1. számú melléklet 10. pontját], továbbá az épületnél, építménynél.
A kis értékű eszközökre is vonatkozik az a szabály, hogy amely eszközökre nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, azokra nem számolható el az adóalapnál sem értékcsökkenési leírás. Így például egy festmény, szobor (képzőművészeti alkotás) 100 000 Ft alatti egyedi bekerülési értéke nem képez sem növelő, sem csökkentő korrekciós tételt.
5.4. Kapott (járó) osztalék, részesedés
Csökkenti23 az adózás előtti eredményt a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól24 kapott (járó) osztalékot, vagy ha az osztalékot megállapító az osztalékot ráfordításként számolja el. (Ilyen juttató csak külföldi személy lehet, mivel a magyar Szt. alapján a jóváhagyott osztalék nem számolható el ráfordításként.)
A Tao. tv.25 lehetőséget ad arra is, hogy az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalékot az adózó levonja az adózás előtti eredményből, ha korábban a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján adóalap növelő tétel számolt el, és ezt csökkentő tételként még nem vette figyelembe..
5.5. Fejlesztési tartalék
Az adózó döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira – fejlesztési tartalékot képezhet. Ha él ezzel a lehetőséggel, akkor csökkenti26 az adózás előtti eredményét az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege (fejlesztési tartalék), de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. A csökkentésként érvényesített összeget elszámolt értékcsökkenési leírásnak27 kell tekinteni azzal, hogy az adóévben megvalósított, a fejlesztési tartalékból feloldott részt meghaladó értékű beruházás esetén az értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától – a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva – folytatható. Az igénybe vett kedvezmény megtartásának feltétele, hogy az adózó a lekötött tartalékot – figyelemmel a kivételként28 rögzítettekre – kizárólag a megvalósított beruházás költségei szerint használhatja fel a képzést követő 4 adóévben; különben a feloldott rész után az adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie.
5.6. Szakképzésben közreműködő adózó
Gazdasági társaság – külön törvény előírása alapján – gyakorlati képzést szakképző iskolával kötött megállapodás, vagy tanulószerződés alapján végezhet. Szakképző iskolának minősül: a szakközépiskola és a szakiskola.
22 Szt. 3. § (4) bekezdés 6. pont
23 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés g) pont, 4. § 28/b. pontja
24 Tao. tv. 4. § 11. pont
25 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés g/2. pont
26 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pont
27 Tao. tv. 1. számú melléklet 12. pont
28 Tao. tv. 7. § (15) bekezdés

Csökkentheti29 az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő szervezet az adózás előtti eredményét
 a szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján tanulónként, minden megkezdett hónap után havonta az érvényes minimálbér 24 százalékával, vagy
 az elméleti képzést végző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján tanulónként, minden megkezdett hónap után havonta az érvényes minimálbér 12 százalékával.
5.7. Pályakezdő, munkanélküli, egyéb személy foglalkoztatása
Csökkenti30 az adózás előtti eredményt
 a sikeres szakmai vizsgát tett, előző pontban említett szakképző iskolai tanulónak a gyakorlati szakképzése befejezését követő folyamatos továbbfoglalkoztatása esetén (pályakezdő); folyamatos tovább-foglalkoztatásnak az tekintendő, ha a szakképző iskolai tanuló munkába lépésére a tanulói jogviszony megszűnését követő napon – sikeres szakmai vizsga letétele esetén – kerül sor; valamint
 a korábban munkanélküli személy31 után,
 a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, továbbá a pártfogó felügyelet alatt álló után
a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összege, amellett, hogy az költségként is elszámolásra kerül.32
A korábban munkanélküli foglalkoztatása esetén a csökkentő tétel akkor érvényesíthető, ha az alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben33 foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát az adózó rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban.
5.8. Bírságok, jogkövetkezmények
Növeli34 az adózás előtti eredményt
 a jogerős határozatban megállapított bírság, amelyet a jogszabályi előírások megsértése miatt kell fizetni, ilyen például a környezetvédelmi bírság. Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, Ptk. szerinti késedelmi kamat,
29 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés i) pont
30 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés j) pont 31 Tao. tv. 7. § (3) bekezdés szerint: korábban munkanélküli személynek a foglalkoztatását megelőzően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott álláskereső minősül
32 A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés j) pontjának rendelkezése a kétszeres kedvezményre kifejezetten utal
33 Tao. tv. 4. § 3. pont
34 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés e) pont

 az Art. szerinti jogkövetkezmények (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, adóbírság) ráfordításként elszámolt összege, az önellenőrzési pótlék kivételével,
 a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó (bírság, késedelmi pótlék stb.) kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve – szintén – ha önellenőrzéshez kapcsolódik.
Csökkentő tétel35 a bírságnak, az egyéb jogkövetkezményeknek az utólagos mérséklése, elengedése következtében az adóévben elszámolt bevétel, ha azt az adózó a korábbi adóév(ek)ben adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vette.
5.9. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
Csökkenthető36 az adózás előtti eredmény az adózó saját tevékenységi körében – saját célra, vagy megrendelésre, illetve kutatás-fejlesztési megállapodás37 alapján – végzett, a tudományos kutatásról fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. § 1. 2. 7. pontok szerinti fogalmi meghatározásnak megfelelő alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) adóévben felmerült közvetlen költségének
 a kapott támogatással, valamint
 a belföldi illetőségű társasági adóalanytól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől és az egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási szolgáltatással
csökkentett értéke 100 százalékával, függetlenül attól, hogy a kísérleti fejlesztés értékét az adózó aktiválja (az immateriális javak között használatba veszi) vagy sem. Ez a kedvezmény tehát az elszámolt költségen felül érvényesíthető.
A kedvezmény a kísérleti fejlesztés aktivált értékének a támogatással csökkentett részére az értékcsökkenési leírással egyezően több adóév alatt is igénybe vehető, az adózó döntése alapján.
A kedvezmény alapját nem kell csökkenteni38 a – közvetlen költség részeként elismert – szolgáltatásként igénybe vett K+F értékével, ha azt olyan személy nyújtja, amely/aki nem másik társasági adóalany, nem egyéni vállalkozó (hanem például költségvetési szerv), és nyilatkozik, hogy a szolgáltatáshoz ő sem vette igénybe a felsoroltak szolgáltatását. A közvetített szolgáltatás értéke akkor csökkenti az adóalapot, ha az az Szt. 51. § szerint része a közvetlen költségnek.
Nem minősül39 a K+F közvetlen költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költségnek (növelő tétel), ha nem kapcsolódik az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez.
2014. évtől lehetőség van arra is, hogy az adózó („A” cég) választása szerint a kapcsolt vállalkozása („B” cég) saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenységének közvetlen költségére tekintettel az előzőek (a 7. § (1) bekezdés t) pontja) szerint megállapított, de („B”
35 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés r) pont
36 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pont
37 Tao. tv. 4. § 23/e. pont
38 Tao. tv. 7. § (18) bekezdés
39 Tao. tv. 3. számú melléklet A/15. pont

cég) választása szerint nem érvényesített összeggel csökkentse az adózás előtti eredményét40, azaz „B” cég a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló „A” cégnek – vagy akár több kapcsolt vállalkozásának – átadja az őt megillető kedvezményt, vagy annak egy részét.
Ily módon a csökkentő tétel („A” cégnél) akkor alkalmazható, ha rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása („B” cég) írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget. A nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett41.
A Tao. tv. a 7. § (17) bekezdés szerint előírt írásbeli szerződés alapján – meghatározott szervezetekkel (például felsőoktatási intézménnyel) – közösen végzett K+F tevékenység esetén biztosítja, hogy az adózó a 7. § (1) bekezdés t) pontjában meghatározott összeg 3-szorosát, de legfeljebb 50 millió forintot vegyen igénybe csökkentő tételként (kivéve, ha az adózó – az utóbb említettek szerint – kapcsolt vállalkozásától átvett kedvezményt érvényesít).
5.10. Adóellenőrzési, önellenőrzési megállapítások
Az Szt. előírása szerint az adóhatósági ellenőrzés, illetve az önellenőrzés során ugyanazon évet érintően feltárt „eltérőségeket”, azaz – a bevételeket, a költségeket, a ráfordításokat, az eredményt, a saját tőkét érintő – hibákat, hibahatásokat meg kell különböztetni aszerint, hogy azok jelentős, vagy nem jelentős összegűnek minősülnek-e.
Ha a megállapított hiba jelentős, az adóalap-korrekciót nem érint. Jelentős összegű a hiba42, ha egy adott üzleti évet érintően megállapított hiba és hibahatás eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes összege (előjeltől függetlenül) meghaladja
– a hiba feltárásának éve szerinti mérlegfőösszeg 2 százalékát, vagy ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot, vagy
– az adózó számviteli politikájában rögzítettek szerint jelentős összegűnek minősített, előzőektől alacsonyabb értéket.
Ha a megállapított hiba nem jelentős összegű43 (nem haladja meg a jelentős összegű hiba határát), az a tárgyévi, a hiba feltárásának éve szerinti eredményt módosítja; ehhez kapcsolódik korrekciós tétel a következők szerint.
Csökkenti44 az adózás előtti eredményt az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként (egyszeres könyvvitelt
40 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés w) pont
41 Tao. tv. 7. § (21) bekezdés
42 Szt. 3. § (3) bekezdés 3. pont
43 Szt. 3. § (3) bekezdés 4. pont
44 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés u) pont

vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet növekedéseként) elszámolt összeg.
Növeli45 az adózás előtti eredményt az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, vagy ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg.
Ez utóbbi, növelő tételt előíró rendelkezés önellenőrzésre vonatkozó szabályát az adózó választása szerint nem köteles alkalmazni, azaz – a feltételek fennállása esetén – nem kell önellenőriznie a hibával érintett (pl. 2014.) adóévi adóbevallását, ha a nem jelentős összegű hibát (pl. 100 egység) a feltárás napját magában foglaló (pl. 2016.) adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe. Ennek feltétele, hogy a nem jelentős összegű (100 egység) hibával érintett (2014.) adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét (legyen legalább 101 egység)46.
5.11. Megváltozott munkaképességű foglalkoztatása
Csökkentheti47 az adózó az adózás előtti eredményét a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén személyenként, havonta
 a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér,
 de legfeljebb az érvényes minimálbér,
összegével, feltéve, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.
5.12. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak
Ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban – áfa nélkül számítva – magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár) a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel – a Tao. tv-ben előírt más korrekciós jogcímektől függetlenül – módosítani kell az adózás előtti eredményt.
A szokásos piaci ár meghatározásához a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében foglalt módszerek valamelyikét kell alapul venni.
2015-től a Tao. tv. az adatbázis szűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése céljából indokolt esetben előírja a statisztikai módszerek kötelező alkalmazását. Amennyiben a szokásos piaci ár megállapítása során alkalmazott módszerek esetében indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez. Az új rendelkezést első alkalommal a 2015. évben
45 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés p) pont
46 Tao. tv. 8. § (8) bekezdés
47 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés v) pont

kezdődő adóévi kötelezettség megállapítása során kellett alkalmazni 48, részletes szabályai pedig a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendeletben találhatóak.
A Tao. tv. 4. § 23. pontjának alpontjai tételesen meghatározzák, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony mely esetekben áll fenn az adózó (például „A” cég) és más személy (például „B” cég, magánszemély) között.
Önmagában a kapcsolt vállalkozási viszony létrejötte az adózó és más személy között még nem keletkeztet adóalap korrekciót, de az egymással kapcsolt vállalkozásban állók bármely szerződéses ügylete (adás-vétel, kölcsön-nyújtás stb.) esetén egyrészt bejelentési kötelezettség keletkezik az Art. szerint, másrészt vizsgálandó a szokásos piaci árhoz viszonyított alkalmazott ellenérték (ár, kamat). Önmagában továbbá az egymással kapcsolt vállalkozásban lévő felek szerződései sem feltétlenül jelentenek korrekciós kötelezettséget, csak akkor, ha az adott szerződés kapcsán alkalmazott ellenérték a szokásos piaci ártól eltér. A kivételes szabály szerint, ha a kapcsolt fél magánszemély, nincs módosító tétel, vagyis a vele kötött szerződés alapján a piaci ártól eltérő áralkalmazás esetén sincs sem növelő, sem csökkentő korrekció.
Csökkenti49 az adózó az adózás előtti eredményét az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
– az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna és
– a vele szerződő kapcsolt vállalkozás
 belföldi illetőségű adózó, vagy
 olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
– rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét.
Meg kell növelnie50 az adózónak az adózás előtti eredményét, ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
Az alapítónál, a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónál, továbbá a tagnál apport esetén is felmerülhet adózás előtti eredmény módosítása, ha a többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) nem pénzbeli hozzájárulás formájában
 teljesíti, emeli fel a jegyzett tőkét, a tőketartalékot,
 szállítja le tőkekivonással a jegyzett tőkét,
 részesül a vagyonkiadásban megszűnéskor,
 részesül – vagyoni értékű juttatásként – az osztalékban51.
5.13. Adomány és támogatás kedvezménye
48 Tao. tv. 18. § (9) bekezdés, 29/A. § (7) bekezdés
49 Tao. tv. 18. § (1) bekezdés a) pont
50 Tao. tv. 18. § (1) bekezdés b) pont
51 Tao. tv. 18. § (6) bekezdés

Csökkenti52 az adózás előtti eredményt a közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenysége53 támogatására – bármely formában: pénz, eszköz, szolgáltatás – nyújtott adomány54 összegének 20 százaléka, illetve tartós adományozási szerződés55 esetén az adomány összegének 40 százaléka, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, a Kárenyhítési Alapnak önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján, vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében adott támogatás, juttatás, eszköz, szolgáltatás bekerülési értékének 50 %-a, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.
Felsőoktatási támogatási megállapodás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás.56
Az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésére akkor jogosult57, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap vagy a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással.
Az adomány összege – az előzőek szerinti csökkentő tétel mellett – elismert költség az adóalapnál, azaz nem kell azzal megnövelni58 az adózás előtti eredményt, ha az adományozó rendelkezik az adományban részesülő szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással.
5.14. KKV beruházási kedvezmény
Az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak [KKV] minősülő adózó59 – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – csökkentheti60 az adózás előtti eredményét a következő feltételeknek megfelelés esetén:
– a kedvezmény érvényesítésének adóéve egészében valamennyi tagja – az adózón kívül – csak magánszemély volt (ideértve az MRP-t is),
– a csökkentő tétel összege nem haladhatja meg az adóévi pozitív adózás előtti eredményt,
– kedvezményre jogosít:
 a korábban még használatba nem vett ingatlan adóévi beruházási értéke, kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant61,
52 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont
53 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény [Ectv.] 2. § 20. pont
54 Tao. tv. 4. § 1/a. pont
55 Ectv. 2. § 27. pont
56 Tao. tv. 4. § 16/c. pont, 29/A. § (2) bekezdés
57 Tao. tv. 7. § (7) bekezdés
58 Tao. tv. 3. számú melléklet B/17. pont 59 A besorolásra irányadó jogszabály: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény [Tao. tv. 4. § 24. pont]
60 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont, 7. § (11)-(12) bekezdés
61 Tao. tv. 4. § 34/a.) pont

 a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó62 – a tevékenységet közvetlenül szolgáló – tárgyi eszközök adóévi beruházási értéke,
 az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke,
 az immateriális javak között az adóévben állományba vett új szellemi termék, szoftvertermékek felhasználási joga bekerülési értéke,
 a bérbe vevő által a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás értéke.63
A csökkentő tétel támogatástartalma [a Tao. tv. 19. § szerinti adókulccsal számított értéke] az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,64 ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül;
ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;
minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.
A Tao. tv. külön rendelkezést65 tartalmaz – az előzőek figyelembevételével – megszerzett kedvezmény megtartására vonatkozóan. Ugyanis az adózó által érvényesített csökkentő tétel összegének kétszeresével rendeli megnövelni annak az adóévnek az adóalapját, amelyben a törvényben említett valamely esemény bekövetkezik. Ilyen például, ha a beruházást, a szellemi terméket az adózó az adóévet követő negyedik adóév végéig – nem elháríthatatlan külső ok miatt – nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba, vagy az üzembe helyezett tárgyi eszközt, a szellemi terméket az adóévet követő negyedik adóév végéig az adózó a forgóeszközök közé átsorolja, apportálja, eladja, térítés nélkül átadja stb. Szintén a „kétszeres összegű” növelő tétel66 alkalmazása vonatkozik arra az esetre, ha az adózó – az adóévet követő négy adóéven belül – jogutód nélkül megszűnik.
5.15. Korai fázisú vállalkozásban való részesedésszerzés kedvezménye
62 Szt. 26. § (4) bekezdés
63 Szt. 26. § (2) bekezdés
64 Tao. tv. 7. § (12) bekezdés
65 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés u) pont
66 Tao. tv. 16. § (1) bekezdés cf) pont

2017-től adóalap-kedvezményre jogosult az az adózó, amely ún. korai fázisú vállalkozásban részesedést szerez67. Korai fázisú vállalkozásnak a Tao. tv. alkalmazásában a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartásba vett jogi személy minősül, feltéve, hogy megfelel a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak és teljesülnek a Tao. tv. által előírt többlet-feltételek is.
A kedvezmény mértéke a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosa a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint, figyelemmel a Tao. tv.-ben meghatározott további feltételekre is68, Az adóalap-csökkentő tétel támogatástartalma de minimis támogatásnak minősül.
Szankciós növelő tétel kapcsolódik ahhoz az esethez, ha az adózó a korai fázisú vállalkozásban fennálló részesedését a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév végéig bármilyen jogcímen – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetést kivéve –kivezeti, részben kivezeti69, a kivezetés adóévében ugyanis az adózás előtti eredmény csökkentéseként addig igénybevett kedvezmény kétszeresével kell növelni az adózás előtti eredményt. Ha az adózó a részesedésszerzés adóévében vagy az azt követő három adóévben jogutód nélkül megszűnik, akkor is vissza kell fizetnie (növelő tétel alkalmazása révén) az addig érvényesített kedvezmény kétszeresét70.
Amennyiben az adózó a korai fázisú vállalkozásban fennálló részesedésére értékvesztést számol el, az elszámolt értékvesztés, de legfeljebb az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesített összeg növeli az adózás előtti eredményt annak elszámolása adóévében71.
5.16. Munkavállalók mobilitását célzó juttatásokhoz kapcsolódó kedvezmények
Adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető (a költségkénti elszámoláson túl)
– a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege,
– a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás
– bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében,
– céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként,
– fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg.
Az adóalap-kedvezmény korlátja minden esetben az adózás előtti nyereség összege.
67 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés m) pont
68 Tao. tv. 7. § (8)-(8d) bekezdések
69 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés g) pont
70 Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont cd) alpont
71 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés i) pont

6.) Jövedelem-(nyereség-)minimum
Az adózónak minden adóév végén meg kell vizsgálnia, hogy az adózás előtti eredménye vagy az – általános szabályok szerint megállapított – adóalapja közül a nagyobb érték eléri-e a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét. Ha igen, akkor az általános szabályok szerint meghatározott adóalapja után állapítja meg adófizetési kötelezettségét (vagy negatív adóalap esetén elhatárolja a veszteségét). Ha azonban – az előzőek szerinti – nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, akkor választása szerint
a) adóbevallásában az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, és az adókötelezettsége meghatározásához az általános szabályok szerinti adóalapját veszi alapul, vagy
b) a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak (ha az általános szabályok szerinti adóalapja negatív, annak összegét ebben az esetben is elhatárolhatja).
Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimumra előírtakat alkalmazni a kivételként72 megfogalmazott esetekben (például az előtársasági és az azt követő adóévben).
A jövedelem-(nyereség-)minimum összege a korrigált összes bevétel 2 százaléka73.
7.) Az adó mértéke
A társasági adó mértéke74 2017-től a pozitív adóalap 9 százaléka. Az így meghatározott összeg a számított társasági adó, amelyet – a feltételek fennállása esetén – az adózó adókedvezmény címén csökkenthet. Ha az adózó adókedvezményre nem jogosult, úgy a számított társasági adó lesz a fizetendő adója.
8.) Rendelkezés az adóról
A látvány-csapatsportok, a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának céljára az adóról való rendelkezés jogintézményének szabályait [Tao. tv. 24/A-B. §] „A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai (rendelkezés az adóról).” című 55. számú információs füzet tartalmazza.
9.) Adókedvezmények
A számított adó, legfeljebb annak 80 százalékáig csökkenthető fejlesztési adókedvezmény címén, és az így csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény75. (Nincs tehát 100 százalékos mértékű adókedvezmény; a számított adó nullára nem csökkenthető.)
9.1. A „80 százalékos” korlát szerinti fejlesztési adókedvezmény
72 Tao. tv. 6. § (6) bekezdés
73 Tao. tv. 6. § (7)-(10) bekezdések
74 Tao. tv. 19. §
75 Tao. tv. 23. § (2)-(3) bekezdések

Fejlesztési adókedvezmény76 – többek között – a következő beruházások üzembe helyezése és a kormányrendeletben77 foglaltak szerinti üzemeltetése esetén vehető igénybe:
 jelenértéken78 legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
 a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
 jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
 jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
 jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,
 jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
 munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
 a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
 jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás,
 jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna79 területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás.
Az adókedvezmény igénybe vételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, amennyiben80
a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat;
b) kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
c) az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két naptári évben, a kérelem, bejelentés benyújtását követően, és a beruházás befejezését követő
76 Tao. tv. 22/B. §
77 A fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet
78 Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, határozat esetén a megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket (jelenérték számításának módszere: a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint).
79 Tao. tv. 4. § 31. pont
80 Tao. tv. 22/B. § (2a) bekezdés

két naptári évig azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi ilyen tevékenység megszüntetését.
Az adózó a – 2017-től – 13 adóéven át érvényesíthet adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő 12 adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévben veheti igénybe.81
9.2. A „70 százalékos” korlát szerinti adókedvezmények
9.2.1. Látvány-csapatsportok támogatása
Az adózót a látvány-csapatsportok82 – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong – valamelyikében működő, jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező sportszervezet, vagy látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány támogatása esetén adókedvezmény illeti meg. A támogatás történhet visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott pénzösszeg átutalásával, térítés nélkül átadott eszköz, ingyenes szolgáltatás formájában a törvényben meghatározott jogcímeken.
Alaptámogatás Az adózó a részére – a támogatásra jogosult szervezet kérelmére – kiállított támogatási igazolásban83 szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából84 adókedvezményt vehet igénybe85 [alaptámogatás], függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli86 adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor; az igénybevétel feltétele, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása.
Az alaptámogatás utáni adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó – a külön jogszabályban87 meghatározottak szerint –
a) a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást a támogatott szervezet számára, a kiegészítő sportfejlesztési támogatást pedig az arra jogosult szervezet vagy a sportköztestület88 számára átutalja, valamint
81 Tao. tv 22/B. § (6) bekezdés
82 Tao. tv. 4. § 41. pont
83 Tao. tv. 22/C. § (3) bekezdés
84 Az összesen 9 éves érvényesíthetőségi korlát valamennyi 2011. óta nyújtott támogatásra irányadó, hiszen a kapcsolódó átmeneti rendelkezés [Tao. tv. 29/A. § (49) bekezdés] alapján a szabály első alkalommal a 2011-2012-es támogatási időszakra nyújtott támogatásra alkalmazható
85 Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdése,
86 Tao. tv. 3. számú melléklet B/15. pont
87 A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet
88 Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés e) pont: a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület (Magyar Olimpiai Bizottság)

b) támogatási szándéknyilatkozatot a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére a támogatási igazolás iránti kérelem benyújtását megelőzően kiállítja (támogatási szándéknyilatkozat: a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a támogatási igazolás kiállítására jogosult szerv felé előzetesen igazolja, hogy részére, legalább a kiállítani kért támogatási igazolás iránti kérelemben szereplő összegű támogatást, a kérelemben megjelölt támogató szervezet támogatási szándéknyilatkozat alapján rendelkezésre bocsátja)
c) a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét (a megfizetés tényét) az állami adóhatóság részére bejelentse a támogatás (mindkét támogatás) pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül89. A bejelentésre a SPORTBEJ nyomtatvány – illetve amennyiben e határidő a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna le, akkor a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás – szolgál.
Kiegészítő sportfejlesztési támogatás:90
Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összegnek a Tao. tv. 19. §-a szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében a jogosultnak megfizetni. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásra jogosult szervezet a támogató döntése szerint91
 a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, vagy
 az alaptámogatásban részesített látvány-csapatsport keretében működő (ugyanazon) szervezet, vagy
 az alaptámogatásban részesített látvány-csapatsport – mint sportág – érdekében működő (másik) szervezet.
A sportköztestület részére nyújtott támogatás esetén az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatást e sportköztestület részére köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetni.
Nem minősül elismert költségnek, azaz meg kell növelni az adózás előtti eredményt az adózó által az adóévben szponzori vagy támogatási szerződés keretében nyújtott – előzőek szerinti – kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi költségként elszámolt összegével92.
Az adózó az alaptámogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az arra jogosult fizetési számlára utalja át a támogatási igazolás kézhezvételét követően. A támogatás fogadására szolgáló fizetési számla számát meg kell határozni
 alaptámogatás esetében a támogatási igazolásban,
 kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződésben.
Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági szakszövetség, akkor a szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát az adózó a megkötését
89 Tao. tv. 22/C. § (3d) bekezdés
90 Tao. tv. 22/C. § (3a) és (3b) bekezdések
91 Tao. tv. 22/C. § (3a) bekezdés
92 Tao. tv. 3. számú melléklet A/12. pont

követő 8 napon belül megküldi a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére93.
2016. július 16. napi hatályba lépéssel már törvényi szinten kerül rögzítésre94, hogy a támogató a támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult adókedvezményre.
A kiegészítő sportfejlesztési támogatás teljesítésének határideje főszabály szerint az alaptámogatás adóévének utolsó napja. Az első ízben a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatások kapcsán érvényesíthető speciális szabály95 alapján az adózó csökkentett összegű – legfeljebb a támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig terjedő – adókedvezményt vehet igénybe, ha a kiegészítő (sportfejlesztési) támogatást az alaptámogatás teljesítésének adóévét követően, de legkésőbb az érintett adóévről szóló társasági adóbevallás benyújtásának határidejéig átutalja.
2017-től – az egykulcsos társasági adó bevezetésére figyelemmel – megszűnt az ún. pótlólagos (7%-os mértékű) kiegészítő sportfejlesztési támogatás intézménye, a 2017. adóévi eredmény terhére juttatott támogatások esetén tehát már nem merül fel ilyen kötelezettség.
9.2.2. Filmgyártás támogatása
Az adózó a részére a mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolásban96 szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli97 adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó kiegészítő támogatás megfizetését is teljesítse. A kiegészítő támogatás számítása, mértéke azonos a sportcélú támogatásoknál leírtakkal (ld. 9.2.1. pontnál), a jogosultja pedig – 2014.01.22-étől – kizárólag a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt98.
9.2.3. Előadó-művészeti szervezet támogatása
Előadó-művészeti szervezetnek minősül az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett olyan szervezet, amely nem részesül állami támogatásban és nem folytat a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott
93 Tao. tv. 22/C. § (3c) bekezdés
94 Tao. tv. 22/C.§ (2a) bekezdés
95 Tao. tv. 22/C. § (12) bekezdés
96 Tao. tv. 22. § (2) bekezdés, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C. §-a
97 Tao. tv. 3. számú melléklet B/15. pont
98 Tao. tv. 22. § (1), (6) bekezdés, (8) bekezdés a) pont

tevékenységet.99 Az adózó a részére az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolásban100 szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli101 adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.102 Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó kiegészítő támogatás megfizetését is teljesítse. A kiegészítő támogatás számítása, mértéke azonos a sportcélú támogatásoknál leírtakkal (ld. 9.2.1. pontnál), a jogosultja pedig – az adózó döntése szerint – vagy a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium (EMMI), vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezet103. A támogatási igazolás kiállítására vonatkozó részletes szabályokat az előadó-művészeti szervezetek támogatását biztosító igazolások kiállításáról, felhasználásáról, a támogatható szervezetek köréről, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 440/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 3-4.§-a tartalmazza. Az előadó-művészeti szervezet támogatója a támogatás juttatásáért a támogatott előadó-művészeti szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult adókedvezmény igénybevételére104.
9.2.4. Az olimpiai pályázat támogatásának adókedvezménye
A 2016. március 10-étől hatályos szabályok alapján az adózónak lehetősége van arra, hogy adókedvezményt vegyen igénybe a Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Olimpiai Bizottság által alapított zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság részére a XXXIII. Nyári Olimpiai és XVII. Paralimpiai Játékok budapesti rendezése érdekében benyújtandó pályázat [olimpiai pályázat] költségeinek fedezésére nyújtott támogatása alapján.
Az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe, amelyet a támogatás fogadására jogosult olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság a állít ki.
Az adókedvezmény a támogatás adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából érvényesíthető.
A szabályozás rögzíti, hogy a támogatás adózás előtti eredmény terhére elszámolt összegének 75 százaléka nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, támogatónak ezen összeggel meg kell növelnie az adózás előtti eredményét (az adózás előtti eredmény terhére elszámolt költségek 25 százaléka elismert költség). Az olimpiai pályázat támogatása esetén tehát kiegészítő támogatást nem kell átutalni, azonban az előző szabály következtében az adózó ugyanakkora adóelőnyre tehet szert, mint a látvány-csapatsport, a filmalkotások, vagy az előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén (ahol kiegészítő támogatást is biztosítani kell).
99 Tao. tv. 4. § 37. pont
100 Tao. tv. 22. § (4) bekezdés
101 Tao. tv. 3. számú melléklet B/15. pont
102 Tao. tv. 22. § (1) bekezdés
103 Tao. tv. 22. § (6)-(7) bekezdés, (8) bekezdés b) pont
104 Tao. tv. 22. § (5) bekezdés

A 2016. március 10-én vagy azt követően nyújtott támogatás alapján mind a naptári éves, mind pedig az eltérő üzleti éves adózók jogosultságot szerezhetnek, függetlenül attól, hogy a támogatás nyújtásakor melyik adóévük (2015. vagy 2016.) van folyamatban.
Az adókedvezményre vonatkozó szabályok105 határozott időre kerültek beiktatásra a Tao. tv-ben, a 2018. január 1-je előtt nyújtott támogatások alapján lehet jogosultságot szerezni a kedvezményre.
9.2.5. Szövetkezeti közösségi alap-képzés
A szövetkezet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 évi V. törvény 58. §-a alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként106 veheti igénybe. Az adókedvezmény de minimis támogatásnak107 minősül.
9.2.6. KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény
A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (KKV) minősülő adózó a megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után adókedvezményt108 vehet igénybe.
Az adókedvezmény mértéke 2017-től a hitel kamata, megszűnt tehát a kamat 40/60 százalékára, illetve a 6 millió forintra vonatkozó korlátozás.
Az igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az irányadó közösségi rendelet (ld.: 5.14. pontnál) szerinti támogatásnak minősül.109
Az adókedvezmény abban az adóévben vehető igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel; utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie. Az adókedvezmény igénybevételével megvalósított beruházást a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül üzembe kell helyezni, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, illetve a tárgyi eszköz az üzembe helyezésének adóévében és az azt követő 3 évben nem idegeníthető el. Bármely feltétel nem teljesülése esetén az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie.110
105 Tao. tv. 22/D. §, 3. számú melléklet A) rész 17. pont és B) rész 9. pont
106 Tao. tv. 22. § (14) bekezdés
107 1407/2013/EU rendelet szerint
108 Tao. tv. 22/A. §
109 Tao. tv. 22/A. § (2)-(4) bekezdése
110 Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdése

9.2.7. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye
A 2016. november 26-át követően megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás111 megvalósítása és üzemeltetése esetén adókedvezmény vehető igénybe a Tao. tv.-ben meghatározott elszámolható költségek alapján a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.112
Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 – kisvállalkozások esetén 50, középvállalkozások esetén 40 – százalékát, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Az adókedvezmény igénybevételének feltétele – többek között –, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül.
Ugyanazon beruházás tekintetében az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye együttesen nem alkalmazható a fejlesztési adókedvezménnyel.
9.2.8. Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye
Az adózó adókedvezményt vehet igénybe az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósult élőzenei szolgáltatás ellenértéke, díja után113.
Élőzenei szolgáltatásnak minősül a FEOR-08 szerinti zenész, énekes személyes közreműködésével – rendszeresen vagy meghatározott időpontban, nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás útján – nyújtott zeneszolgáltatás114. A vendéglátóhely fogalmát a Tao. tv. 4. § 49. pontja tartalmazza.
Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt, általános forgalmi adó nélkül számított ellenérték (díj) összegének legfeljebb 50 százaléka lehet, amely de minimis támogatásnak minősül. Az adókedvezmény érvényesítése esetén az élőzenei szolgáltatás költségeit a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek között adóalap-növelő tételként kell elszámolni115.
10.) Növekedési adóhitel116
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel beiktatott 26/A. § új fogalmat és ahhoz kapcsolódóan egy új kedvezményt vezetett be, ez a fogalom a növekedési adóhitel (NAHI). A NAHI lényege, hogy a kedvezményre jogosult
111 Tao. tv. 4. § 11a. pont
112 Tao. tv. 22/E. §
113 Tao. tv. 22/F. §
114 Tao. tv. 4. § 12a. pont
115 Tao. tv. 22/F. § (3) bekezdés, 3. számú melléklet A) rész 3. pont
116 Tao. tv. 26/A. §

vállalkozásoknak a tárgyévi adó meghatározott részét, nem a tárgyévben, hanem a tárgyévet követő két adóévben kell megfizetniük, így azt a további növekedésükre fordíthatják. A jogalkotó ezzel a kamatmentes kölcsönnel segíti az érintett vállalkozások fejlődését.
[ A növekedési adóhitelre vonatkozó részletesebb szabályokat a 73. számú információs füzet tartalmazza.]
11.) A fizetendő adó megállapítása, bevallása, megfizetése
Az előzőek alapulvételével a fizetendő társasági adó levezetése a következő:
Adóévi bevételek
– Adóévi költségek, ráfordítások
 Adózás előtti eredmény
– Csökkentő korrekciós tételek
+ Növelő korrekciós tételek
 Adóalap
(+) Adóalap x 10/19%
= Számított társasági adó
− Adókedvezmény
Fizetendő adó
Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózó a fizetendő adót a Tao. tv. II/A. fejezetében foglaltakra figyelemmel állapítja meg.117
Az adóévre megállapított társasági adó összegét – a naptári év szerint működő adózóknak – az adóévet követő év május 31-éig kell bevallaniuk118 (éves adóbevallás), az erre rendszeresített ’29. számú bevallási nyomtatványon. A naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózók – az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint megállapított – adófizetési kötelezettségük bevallását az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig teljesítik119.
Az adó megfizetése az előlegfizetés rendszerében történik. Az adózó a társasági adót – a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét – az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg120, a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózó az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig fizeti meg121, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
12.) Társasági adóelőleg megállapítása, bevallása, megfizetése
Az adózónak fő szabály szerint az éves adóbevallással egyidejűleg – az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra – társasági adóelőleget kell bevallania122 az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével (a ’29. számú bevallási nyomtatvány előleg-bevallási lapján). Az adóelőleg összege
117 Tao. tv. 24. § (2) bekezdés
118 Art. 1. számú melléklet I./B/2./e) pont
119 Art. 6. számú melléklet 1. pont
120 Art. 2. számú melléklet I./3./B/a) pont
121 Art. 6. számú melléklet 2/a.) pont
122 Tao. tv. 26. §

a) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,
b) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.
Az adóelőleg havonkénti, vagy negyedéves gyakorisággal teljesítendő. A nem mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, halászati ágba sorolt adózók esetén az adóelőleg
a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot,
b) háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.
Az adóelőleg összegét a havonkénti gyakoriságú adózó minden hónap 20. napjáig fizeti meg. Negyedéves előleg-gyakoriság esetén az adózó az adóelőleget a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg, azzal, hogy az adóév utolsó negyedévi előlegét az előleg-kiegészítésre kötelezett adózó az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg fizeti meg123.
Külön rendelkezés124 vonatkozik a társasági adóelőleg-kötelezettség teljesítésére azon esetekben, amikor megszűnik az adózó
 egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága (eva-alanyisága), vagy
 kisvállalati adóalanyisága (kiva-alanyisága), vagy
 kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága (kata-alanyisága)
és visszatér a Tao. tv. hatálya alá. Az ilyen adózóknak is keletkezik – az említettek szerinti adóalanyiságuk megszűnését követő 60 napon belül teljesítendő – adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségük, valamint negyedéves gyakorisággal – a törvényben meghatározott módon – adóelőleg fizetési kötelezettségük.
13.) Feltöltési kötelezettség
Amennyiben az adózónak az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, úgy adóelőleg feltöltési kötelezettsége van; az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie125. Ennek során, ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap, akkor e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelmen kívül hagyásával számított adóalap alapján kell a várható adó összegét kalkulálnia.
A társasági adóelőleg-kiegészítés összegét – az erre rendszeresített ’01. számú bevallási nyomtatványon – a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallani126, és e határnapig megfizetni127.
Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90 százalékos mértékben, a
123 Art. 2. számú melléklet I./3./A/a) pont
124 Tao. tv. 26. § (12), (13) bekezdés
125 Tao. tv. 26. § (10) bekezdés
126 Art. 1. számú melléklet I./B/2./d) pont
127 Art. 2. számú melléklet I./3./A/b) pont

befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet128.

Forrás: Cégmagazin >>