Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

Korlátolt felelősségű társaságok működési feltételeinek Ptk-hoz igazítása

webshop7_2 


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">


Tisztelt Cégvezető!

Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

A Polgári Törvénykönyv hatályba lépésé előtt alapított vállalkozások az adott cégformától függően türelmi időt kaptak arra, hogy létesítő okirataikat – társasági szerződésüket, vagy alapító okiratukat – a Ptk. rendelkezéseihez igazítsák.

Mit jelent a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről döntés?

A változással érintett mintegy 63.000 korlátolt felelősségű társaság taggyűléseinek (egyszemélyes kft-k alapítóinak), a napokban dönteniük kell arról, hogy felemelik-e törzstőkéjüket a Ptk-ban előírt minimumra, vagy más formában működnek-e tovább. A szükséges cégbírósági iratokat a társasági döntést követő harmincadik napig lehet benyújtani, ami egy 2017. március 15-i módosítás esetében a 2017. április 14-i – hátrányos jogkövetkezmények nélküli – végső határidőt jelenti.

A korlátolt felelősségű társaságoknak elsősorban arról kell dönteniük, hogy
•    folytatják-e gazdasági tevékenységüket: amennyiben nem kívánnak az üzleti életben részt vállalni, gazdálkodási körülményeiktől függően a végelszámolásról, vagy felszámolásról szóló döntés jöhet szóba.
•    átalakulnak-e olyan társasági formába, vagy szétválnak-e olyan gazdasági társaságokká, amelyekre nincs előírva kötelező legkisebb tőke: betéti, vagy közkereseti társasággá alakulás jöhet szóba. Ennek előnye a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti, vagy közkereseti társaságnál jelentkezik: ezen cégek a kedvezőbb adózási mód – a KATA – alanyai lehetnek. Hátránya viszont, hogy a közkereseti társaság tagjai, illetve betéti társaság beltagjai a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak.
•    egyesülnek-e más gazdasági társasággal, vagy szövetkezettel: amennyiben a jogutód cég is korlátolt felelősségű társaság lesz, és a jogelődök jegyzett tőkéje külön-külön sem éri el a törvényi minimumot, ügyelniük kell arra, hogy a jogutód korlátolt felelősségű társaság jegyzett tőkéje - a Ptk-ban előírt - legalább hárommillió forint meglegyen.

Azon korlátolt felelősségű társaságok, amelyek a törzstőkéjüket nem képesek, vagy nem kívánják legalább hárommillió forintig megemelni, csak a fentebb felsorolt lehetőségekből választhatnak. Azok a kft-k viszont, amelyek a Ptk-hoz igazítást a törzstőke emeléssel hajtják végre, ugyancsak több lehetőségből válogathatnak.

Ha a cég korlátolt felelősségű társaságként folytatja gazdasági tevékenységét, melyek azok a Ptk-nak nem megfelelő rendelkezések, amelyek miatt a változtatás szükséges?

A Ptk-hoz igazítás minden esetben a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének a Ptk. 3:161. § (4) bekezdésében előírt legalább hárommillió forintra felemelését jelenti. A felemelt törzstőke hárommillió forintnál magasabb – például hatmillió forint – is lehet, de törvényi minimumot az emeléssel mindenképpen el kell érnie.

A törzstőke felemelése egyben a létesítő okirat felülvizsgálatával is jár, mivel ezen érintett cégek a 2014. március 15-én hatályon kívül helyezett társasági törvény (Gt.) előírásai szerint működnek.

A 2014. március 14-ig hatályos cégeljárási törvény melléklete szerinti társasági szerződés-, vagy alapító okirat minta – a kötött tartalomból eredően – nem változtatható meg szabadon és a korábban hatályos, a Gt. rendelkezéseire utaló minta több előírása a Ptk-val ellentétes. Például a szerződésminta 13.2. pontja, vagy az alapító okirat minta 11.2. pontja az ügyvezetőt fizetőképességi nyilatkozat tételére kötelezi, amely rendelkezés a Ptk. hatálya alá tartozó cégek esetében – a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok változása miatt – nem alkalmazható. Esetükben a létesítő okirat cseréje kötelező.

Egyedi létesítő okiratok – a jegyzett tőkére vonatkozó rendelkezés kivételével - a Ptk. rendelkezéseinek elvben megfelelhetnek. Esetükben gyakori a Gt. 18. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazás, amely alapján az ügyvezetés jogosult a főtevékenység kivételével a társaság tevékenységi köreinek, cégnevének, székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek meghatározására. A hivatkozott rendelkezés nem került át a Ptk-ba, de összhangban áll a létesítés szabadságára vonatkozó megengedő szabályozással, így a társasági szerződés (alapító okirat) módosítása csak ezen okból nem szükséges.

Hogyan történhet a törzstőke felemelése?

Kétféle módon: a társaság törzstőkén felüli vagyonának törzstőkévé alakításával, vagy vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával (azaz külső anyagi forrás igénybe vételével).

A társaság törzstőkén felüli vagyonából akkor emelhető a törzstőke, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege, vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke emelésre fordítható (Ptk. 3:201. §). Ezen törzstőke emelési módozat a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli.

Pénzbeli vagyoni hozzájárulás akár a házipénztárba befizetéssel is teljesíthető. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgya ingatlan (például műhely), ingó (például haszongépjármű), vagy szellemi tulajdon (például egy technológiai folyamat leírása) lehet. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgya követelés akkor lehet, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul (Ptk. 3:99. §).

A Ptk. nem határozza meg a pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás arányát és a rendelkezésre bocsátás időpontjára, valamint arra vonatkozóan, hogy kinek és milyen mértékben kell azt teljesítenie, tág lehetőséget ad. Ennek megfelelően a vagyoni hozzájárulást a társaság tagjai a törzsbetétüktől eltérő arányban is teljesíthetik, vagy új belépő tagok is részt vehetnek a törzstőke emelésben.

Amennyiben a taggyűlés (alapító) vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról dönt, kötelező-e azt a döntés meghozatalakor végrehajtani?

A vagyoni hozzájárulással történő törzstőke emelés elhatározása és a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának időpontja egymástól eltérhet, így a törzstőke emelésről rendelkező határozat meghozatalakor a vagyoni hozzájárulásnak nem minden esetben szükséges rendelkezésre állnia.

Pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetében amennyiben a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a változásbejegyzési kérelem cégbírósági benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét (azaz lehetőség van a társaság törzstőkéjének a nyereségből való feltöltésére). Ezen felül a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért (kockáztatva ezzel saját magánvagyonukat).

Amennyiben a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke nem éri el a törzstőke felét, azt a társasági szerződésben meghatározott időpontig – de legfeljebb három éven belül – kell szolgáltatni, minden más esetben azt a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ez a kedvezmény az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságra nem vonatkozik, az alapító a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében köteles a társaság rendelkezésére bocsátani.

A Ptk-nak megfeleltetés milyen feladatokat ad a könyvelőknek és könyvvizsgálóknak?

Jogutódlás – átalakulás, egyesülés, vagy szétválás – számviteli dokumentuma a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg, így a jogutódlás végrehajtásához a könyvvizsgáló részvétele elengedhetetlen. A gazdasági társaságok átalakulásában közreműködő könyvvizsgáló feladatait 2014. március 15-től külön törvény állapítja meg.

Amennyiben a törzstőke felemelése a társaság törzstőkén felüli vagyonából történik, annak fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. A számviteli törvény szerint az üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig – vagyis ez év május 31. napjáig – kell a cég beszámolóját letétbe helyezni (a céginformációs szolgálat honlapjára elektronikusan feltölteni). A módosítással érintett és a szükséges eredménytartalékkal rendelkező társaságoknak célszerű a 2016. üzleti évről szóló beszámolójukat 2017. március 15-e előtt elfogadni, hogy azt a törzstőke emeléshez felhasználhassák.

Amennyiben a törzstőke felemelése részben vagy egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, ennek tárgyát és értékét, valamint értékelési szempontjait a taggyűlés (alapító) határozatban állapítja meg. Az állandó könyvvizsgálatra kötelezett cégek esetében a nem vagyoni hozzájárulás értékét a könyvvizsgáló igazolja. A könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelésének más módját választhatják, azonban azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek. Ezen értékelési szempontok megállapításához a könyvelő szakmai közreműködése komoly segítséget jelent.

Mekkora költsége van a cégmódosításnak és ez miből áll?

Ügyvédi költség – megbízási díj és adott esetben a kötelező ügyfélazonosítás díja (Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszer – JÜB használata) mindenképpen a kötelező módosítással érintett céget terheli, melyeket a cégeljárásban közreműködő ügyvédnél kell megfizetni. A módosítás jellegétől függően 25.000-50.000 Ft közötti összeggel kell számolni.

Amennyiben a változásbejegyzési kérelem és az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez igazítást – a törzstőke Ptk. 3:161. § (4) bekezdésében előírt legalább hárommillió forintra felemelését beleértve, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz, a cégeljárás mentes az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése alól.

Ha azonban egyéb cégadatot érintő módosítást is be kell jelenteni – például a társaság székhelye, vagy ügyvezetőjének személye, lakcíme változik – abban az esetben is csak az e cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni. Ez a rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a Ptk-nak megfeleltetés alkalmával
•    az illetéktörvénynek a törzstőke emelésére vonatkozó 40.000 Ft illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezése abban az esetben sem alkalmazható, ha a felemelt törzstőke a hárommillió forintot meghaladja, ugyanakkor más cégadatot nem kell módosítani,
•    a kötelező módosítás mellett egyéb cégadatot is érintő módosítás alkalmával a legtöbb esetben 15.000 Ft cégeljárási illetéket, valamint 3.000 Ft közzétételi költségtérítést kell megfizetni,
•    ha a törzstőke emelése valamely társasági tag minősített többséget biztosító befolyásának létrejöttével jár, 50.000 Ft cégeljárási illetéket, valamint 3.000 Ft közzétételi költségtérítést kell megfizetni.

Utóbbi, 50.000 Ft cégeljárási illetéket, valamint 3.000 Ft közzétételi költségtérítést azoknak a korlátolt felelősségű társaságoknak is meg kell fizetni, amelyek átalakulnak, egyesülnek, vagy szétválnak.

Milyen jogkövetkezményei vannak a kötelező módosítás elmulasztásának?

Amennyiben a kötelező módosítással érintett kft. a létesítő okiratát a 2017. március 15-i végső határidőig nem módosítja a törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság akár hivatalból is megindíthatja. Az eljárás célja a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cég törvényes működésének kikényszerítése. Ennek folyamán a cégbíróság először csak felszólítja a céget a törvényes működés helyreállítására.

Amennyiben a társaság a felhívásnak harminc napon belül nem tesz eleget, a céget, illetve – ha megállapítható, hogy az eljárásra az ügyvezető adott okot – az ügyvezetőt százezer forinttól tízmillió forintig terjedő pénzbírsággal sújtja, ráadásul a pénzbírság többször, ismételten is alkalmazható. Végső soron a cég további működéstől való eltiltására, megszűntnek nyilvánítására, felszámolására vagy kényszertörlésére is sor kerülhet.

A kényszertörlés kivárása semmi esetre nem javasolt, mivel új vállalkozás alapítása során hátrányba kerülhet a kényszertörölt cég eltiltott vezető tisztségviselője és többségi befolyással rendelkező tagja. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.

Forrás: Adópraxis

2017.02.22.

 


Tisztelt Cégvezető!

Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

webshop7_2 

loading...


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">