Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

Változnak az osztalék elszámolásának szabályai


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Az osztalékfizetés – mint a társasági befektetés hozama – alapvető fontosságú a vállalkozások életében. Éppen ezért kiemelt figyelmet érdemel, hogy ez az esemény milyen jogszabályi környezetben valósul meg.

Az osztalék elszámolását a társasági jogi, adózási és számviteli dimenziókban érdemes megvizsgálni. Az Országgyűlés 2015. június 23-án a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módosította a számviteli törvényt és a Polgári Törvénykönyvet. A módosításokat a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell először alkalmazni.

Először tekintsük át röviden, hogyan számoltuk el az osztalékot eddig!

Osztalékot elsődlegesen a tárgyévi adózott eredményből kell fizetni. Ha a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a fizetendő osztalékra, akkor osztalékfizetési célból a szabad, pozitív eredménytartalék is igénybe vehető. A társaság az osztalékfizetésről évente egy alkalommal, a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat, amely döntés véglegesnek minősül. Az eredménykimutatás utolsó sora a mérleg szerinti eredmény, amely az osztalékra igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően a saját tőkén belül ilyen címen kimutatott mérlegösszeggel. Ha a tárgyévi adózott eredmény negatív, az eredménytartalék igénybevétele megegyezik a jóváhagyott osztalék összegével, így a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz.

A társaság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban csak osztalékelőleg fizetéséről határozhat, megfelelő fedezet alátámasztása mellett (ennek számviteli dokumentuma az éves beszámoló vagy a közbenső mérleg – mindkettő a fordulónapot követő 6 hónapig használható fel).

Az osztalékelőleg kifizetése a társaság könyveiben tulajdonosokkal szembeni követelés (a tulajdonos oldalán kötelezettség), tehát nem eredménytétel. Ennek oka az, hogy ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre csak alacsonyabb összegben van lehetőség (vagy egyáltalán nincs), az osztalékelőleget a tagok kötelesek (részben vagy egészben) visszafizetni. Az osztalékelőleget a jóváhagyott végleges osztalék összegébe bele kell számítani, és csak a különbséget kell rendezni.

2015-ös változás volt, hogy osztalékot nemcsak pénzben lehet a tulajdonosoknak teljesíteni, hanem nem pénzbeli juttatás formájában is. A juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.

Osztalékfizetési korlátok:

  • nem kerülhet sor osztalék kifizetésére, ha a társaság helyesbített saját tőkéje (a lekötött tartalékkal és értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke) nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság jegyzett tőkéjét;
  • nem kerülhet sor osztalék kifizetésére, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét;
  • ha a kft. társasági szerződése alapján lehetőség van arra, hogy a nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetéte felénél kisebb összeget fizessen be, vagy a be nem fizetett pénzbetétet a bejegyzéstől számított egy éven túl teljesítse, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett nyereség a tagok által már teljesített pénzbetéttel együtt el nem éri a törzstőke mértékét (tehát osztalékfizetésre akkor kerülhet sor, ha a befizetett tőke és az eredménytartalék összege eléri a törzstőke nagyságát).

Az osztalékot fizető társaság a beszámoló elfogadásakor dönt a fizetendő osztalék nagyságáról, és azt az arra vonatkozó beszámolóban megjeleníti adózott eredményt csökkentő tételként és tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként. (Tehát például a 2016. évi fizetendő osztalékot a 2016. üzleti évi beszámolóban jeleníti meg.) Az osztalékra jogosult társaság az üzleti évre járó osztalékot akkor mutathatja ki pénzügyi bevételként és követelésként, ha a járó osztalék összege a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, azaz a tulajdonolt társaság beszámolójának elfogadása és osztalékról szóló döntése megelőzi a mérlegkészítés időpontját. (Ha ez a feltétel teljesül, akkor a 2016. évre járó osztalékot a 2016. üzleti évi beszámolóban jeleníti meg.)

Hogyan változnak ezek a szabályok a 2016-os üzleti évtől?

Az első lényeges változás az osztalék kifizethető alapjával kapcsolatos. Eddig az osztalék elsődleges alapja a tárgyévi adózott eredmény volt, amelyet szükség esetén ki lehetett pótolni az eredménytartalékkal. Az új szabály értelmében az osztalék alapja „az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék”, azaz a két eredménykategória összege lesz a kifizethető osztalék maximuma. Ez azokban az esetekben okoz változást, ha a tárgyévi adózott eredmény negatív, és a társaság rendelkezik pozitív eredménytartalékkal. Korábban ilyenkor a teljes eredménytartalék kifizethető volt osztalékként (az egyéb feltételek teljesítése mellett), az új szabályokat követve a jövőben ugyanebben az esetben a negatív tárgyévi eredménnyel csökkentett eredménytartalék fordítható csak osztalék kifizetésére. Hasonlóképpen, ha a tárgyévi adózott eredmény pozitív, de az eredménytartalék negatív, az osztalék alapja csak a negatív eredménytartalékkal csökkentett tárgyévi nyereség lehet.

Változott a helyesbített saját tőke számítása is. A jövőben a helyesbített saját tőke alatt a lekötött tartalékkal és pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkét kell érteni. (Bár a negatív értékelési tartalék előfordulása nem gyakori, azt a saját tőkéből levonva – negatív szám lévén – éppen növelnénk a saját tőke, így a kifizethető osztalék nagyságát.) Az osztalékalap megváltozott számítási módját (beleértve a helyesbített saját tőke pontosított meghatározását is) értelemszerűen alkalmazni kell az osztalékelőleg fizetésekor, a saját részvény, üzletrész megszerzésekor vagy abban az esetben, ha a jegyzett tőkét a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére emelik fel.

A fizetendő osztalék összegét a jövőben nem abban a beszámolóban kell megjeleníteni, amely üzleti évre a legfőbb szerv jóváhagyta, hanem a fizetendő osztalék a döntés napjának üzleti évében kerül a könyvekbe. (A korábbi példánál maradva a 2016. évi fizetendő osztalék a 2017. üzleti évi beszámolóban jelenik majd meg.) Emiatt megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, és az eredménykimutatás utolsó sora az adózott eredmény kategória lesz. Értelemszerűen a saját tőkén belül is adózott eredmény fog szerepelni a mérleg szerinti eredmény helyett.

Korántsem ilyen egyértelmű a kapott osztalék elszámolása a megváltozott szabályok alapján. Továbbra is hatályos az a rendelkezés (84. § (1) bek.), miszerint pénzügyi bevételként kell elszámolni az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó osztalékot, amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. (Eszerint a 2016. évre járó osztalék a 2016. üzleti évi beszámolóban jelenik meg.) Hatályba lépett azonban egy új rendelkezés is, miszerint „az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét” (39. § (3a) bek.).

Ez az új rendelkezés több kérdést is felvet. A 84. § (1) bekezdés alapján a mérlegkészítésig ismertté vált kapott osztalékot tárgyévre kell elszámolni, így az új rendelkezés tartalmával kapcsolatban értelmezési nehézségbe ütközünk, hiszen az új szakasz „előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő” osztalékot említ. Ha jogalkotó szándéka az, hogy az osztalék elszámolása mindkét oldalon szimmetrikusan történjen – azaz a 2016. évre járó osztalék is a 2017. üzleti évi beszámolóban jelenjen meg – akkor viszont a 84. § (1) bekezdés módosítására lenne szükség. Reméljük, hamarosan tisztán láthatunk ebben a kérdésben is.

Forrás: AdóCentrum

2016.10.07.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">


Ingyen laptop

 

Gondolt már arra, hogy milyen jó lenne egy laptop?
El tudja képzelni, mennyi új lehetőséget nyújt a munkában,
a tanulásban, a szórakozásban?

Szeretne egy laptopot, hogy könnyebben tudja végezni a munkáját,
segítse és felgyorsítsa a napi feladatok elvégzését?

Küldje be pályázatát, a leírt feltételek szerint és az
Öné lehet egy laptop!

loading...


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">