Céginformáció! |
|
|
|
Nonprofit szervezetek: egyesületek, köztestületek, alapítványok adózásának alapvető szabályai 2016.
Nonprofit szervezetek: egyesületek, köztestületek, (köz)alapítványok adózásának alapvető szabályai 2016.
I. Szervezeti jogi szabályozás, számviteli előírások 1. Bejelentkezés Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat [Art.4 16. §]. A nonprofit szervezetek esetében is – hasonlóan a társaságokhoz – az ún. egyablakos bejelentkezési rendszer működik. Ez azt jelenti, hogy a nonprofit szervezet a nyilvántartásba vételét végző bíróság útján kap adószámot az adóhatóságtól. A nonprofit szervezet – az Art. 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül – az állami adó- és vámhatósághoz írásban köteles bejelenteni többek között a szervezet nevét (elnevezését), létesítő okiratának (alapító okirat, alapszabály) keltét, számát, a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyvvizsgálójának nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját. A bejelentés céljára szolgáló NAV által rendszeresített nyomtatvány 2016. január 1-jétől a 16T201CSZ bejelentő és változásbejelentő lap a bíróság által nyilvántartott civil szervezetek, az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek (például a köztestületek, a közalapítványok), továbbá e szervezetek önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei részére, amelyet papír alapon (postai úton vagy személyesen), vagy elektronikus úton (az Ügyfélkapun keresztül) lehet benyújtani. (A bejelentkezés, az adatkapcsolat és az eljárás menetének részletes szabályait a Bnytv.5 tartalmazza.) Az adószámot az adózással összefüggésben minden esetben – a levelezéseken, a befizetéseken, a visszaigénylések alkalmával, a kibocsátott számlákon stb. – fel kell tüntetni. Előfordulhat az is, hogy adott (közhasznú) szervezetnek például csak az adomány-igazolás kiállítása érdekében van szüksége adószámra. A jogi személyek – így a tárgybani szervezetek – a pénzeszközeiket kötelesek pénzforgalmi számlán tartani, amelyhez bankszámlát kell nyitniuk. 1 Közalapítvány 2006.08.24-étől nem létesíthető 2 Amennyiben bármely, a bejelentkezéskor közölt adat módosul, azt – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – a fenti, változásbejelentésre is alkalmas lapon a székhely szerint illetékes első fokú állami adó- és vámhatóságnál be kell jelenteni. A jelölt nyomtatvány a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető, illetve az ügyfél szolgálatokon papíralapon hozzáférhető. 2. Könyvvezetés, beszámolókészítés A nonprofit szervezetek és az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeik – az Szt.6 felhatalmazása alapján kiadott – 224-es rendeletben7 foglaltak alapján teljesítik könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségüket. A beszámoló – a 224-es rendelet szerint – lehet:8
Egyszerűsített beszámolót9 készíthet, s ez esetben egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az az egyesület, alapítvány, köztestület, amely
Az egyszerűsített beszámoló részei: egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés. Egyszerűsített éves beszámolót10 köteles készíteni, s ez esetben kettős könyvvitel vezetésére kötelezett az az egyesület, alapítvány, köztestület, amely vállalkozási tevékenységet is folytat, s az éves összes bevétele két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot meghaladja. Kettős könyvvitel vezetésére kötelezett minden esetben a közalapítvány, továbbá az a szervezet, amely saját döntése alapján az Szt. szerinti éves beszámoló készítését választotta. Közhasznú jogállású szervezet – az Ectv. 27. § (2) bekezdése alapján – kizárólag kettős könyvvitelt vezethet, azaz egyszerűsített éves beszámolót készíthet (ha nem választja az Szt. szerinti éves beszámoló készítését). Az egyszerűsített éves beszámoló részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet. Nem része a beszámolónak – annak bármely formája esetén –, de a civil szervezet (a közhasznú és a nem közhasznú egyaránt), valamint más nonprofit szervezet, továbbá jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeik kötelesek a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni a 2016. évi beszámolóhoz kapcsolódóan11. 6 A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3 A civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet az Ectv. 30. § (1) bekezdése szerint12 letétbe helyez13. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére az azt létrehozó szervezet – az alapítvány, az egyesület, a köztestület, a közalapítvány – beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó előírások vonatkoznak14. 3. Könyvvizsgálati kötelezettség15 Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál a szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot. Ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre (új alapítású szervezeteknél), akkor a tárgyévi várható (ár)bevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni. Az a szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett – mert például nem végez vállalkozási tevékenységet, vagy végez ugyan, de nem lépi túl az előzőek szerinti 300 milliós határértéket – saját elhatározásból is dönthet arról, hogy beszámolója felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg (önként vállalt kötelezettség). Ha kötelező a könyvvizsgálat – akár jogszabályi előírás, akár saját döntés alapján – akkor az üzleti évről készített beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell – az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt – választani. 4. Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel16 Az a cégbíróságon be nem jegyzett szervezet, amely más jogszabály alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, továbbá amely beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja. A civil szervezet és más nonprofit szervezet a beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az Ectv. 30. §, illetve 46. § (1) bekezdés szerint hozza nyilvánosságra. E szerint a szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott 12 A mérleg fordulónapot követő május 31-éig az OBH (Országos Bírósági Hivatal) részére történő megküldéssel 4 beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. E letétbe helyezési és közzétételi kötelezettséget a Bnytv. 39.-40. §, valamint 105. § szerint kell teljesíteni, azaz a beszámolót az OBH17 részére kell megküldeni. Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja18. Lehetőség van az Ectv. hatálybalépését (2012.01.01.) megelőző 2 üzleti év számviteli beszámolójának és közhasznúsági jelentésének a letétbe helyezésére is.20 Az a szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden részén köteles feltüntetni a következő szöveget21: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” Az előzőek egyikébe sem tartozó szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia. A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – mint azt már említettük – köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni22. 5. Gazdálkodás A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható, de céljainak megvalósítása érdekében – azt nem veszélyeztetve – kiegészítő vállalkozási tevékenységet is folytathat.23 Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet24: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele 60%-át eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele. 17 Országos Bírósági Hivatal 5 Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez25. 6. A közhasznú jogállás A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg26. Az Ectv. 32. § (1) bekezdése szerint közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:
Közhasznú tevékenység28: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. A közhasznú jogállásra előírt – említett – 2 mutatónak való megfelelés az adott szervezetnél a következőképpen vizsgálandó. Megfelelő erőforrás29 akkor áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
Megfelelő társadalmi támogatottság30 akkor mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltétel közül legalább egy teljesül:
25 Ectv. 23. § 6 A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja az előzőek szerinti feltételek teljesülését, hiszen 2 egymást követő lezárt üzleti évben kell megfelelni a követelményeknek. Ha e feltételek nem teljesülnek, úgy a szervezet közhasznú jogállását (nem pedig magát a szervezetet) a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásából törli. A közhasznúsági nyilvántartásba vételt kérelmező szervezet létesítő okiratának tartalmára vonatkozóan az Ectv. 34. § (1) bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni. Csak az Ectv. szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. A közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bármikor benyújtható, illetve a közhasznú jogállás elnyerhető akkor, ha a szervezet rendelkezik az ahhoz szükséges feltételekkel (amelyet a két egymást követő üzleti évi beszámoló adatai támasztanak alá).
II. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény A Tao. tv.32 hatályos rendelkezései szerint e szervezetek továbbra is feltétel nélkül a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem. Ezen általános adóalanyisággal összefüggésben rendelkezik az Art. olymódon (egyszerűsítő eljárásként), hogy a civil szervezet és más nonprofit szervezet (ideértve a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet is), ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem ér el, illetve ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, a társasági adóbevallás helyett, bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz az erre rendszeresített nyomtatványon33 az adóévet követő év (2017.) május 31-éig34. Más esetben valamennyi adózó az illetékes első fokú állami adó- és vámhatósághoz akkor is köteles adóbevallást benyújtani, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Így például a jelölt határidőig abban az esetben is be kell nyújtani a társasági adóbevallásra rendszeresített ’29. számú nyomtatványt, ha az adott szervezet vállalkozási tevékenysége veszteséges, vagy 0 szaldós, vagy akkor is, ha nyereséges, de adómentessége miatt nem fizet adót. A civil szervezet és más nonprofit szervezet a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket – kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását – abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték, vagy amely adóévben az Ectv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén – kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását – az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni35. 32 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7 Abban az adóévben, amelyben a civil szervezet és más nonprofit szervezet az Ectv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja – a Tao. tv. 9. § (1)-(10) bekezdésétől eltérően – az adózás előtti eredmény, módosítva a 7-8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal36. Ez azt jelenti, hogy az ilyen adóévére vonatkozóan a szervezet úgy állapítja meg az adófizetési kötelezettségét, mint egy gazdasági társaság. 1. Alap- és vállalkozási tevékenység, a társasági adóalap meghatározása A 2016. évi cél szerinti (közhasznú) tevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység meghatározása – annak alapján e két tevékenység elhatárolása – során „új szabályként” az Ectv. e vonatkozású rendelkezéseit kell figyelembe venni37, amely tevékenységi minősítés az adózás tekintetében is irányadó. A Tao. tv. szerint ugyanis a civil szervezet esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét az Ectv. rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy a Tao. tv. alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek az Ectv. szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő – alapcél szerinti (közhasznú) – tevékenység38. Az Ectv. meghatározása szerint gazdasági-vállalkozási tevékenység39: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve a) az adomány (ajándék) elfogadását, Az előzőekben felsoroltak tehát a Tao. tv. alkalmazásában sem minősülnek vállalkozási tevékenységnek. A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek40. A civil szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból az Ectv.-ben meghatározott alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételek, ráfordítások (költségek), kiadások rendelkezésre álljanak41. 36 Tao. tv. 9. § (11) bekezdés 8 A társasági adóalapjuk meghatározása során főszabályként a nem közhasznú szervezetek a Tao. tv. 9. § (3) bekezdése alapján, míg a közhasznú szervezetek az előzőekben hivatkozott jogszabályhelyen túl a 9. § (6)-(7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével járnak el. Az érintett bekezdésekben kerülnek szabályozásra többek között az általuk alkalmazható korrekciós tételek is. 2015. november 28. napjától – az adózó választása alapján már a 2015. adóévi kötelezettségre alkalmazhatóan - a korrekciós tételek köre az ingatlannal kapcsolatos bevételek, ráfordítások vonatkozásában, az alapítványra, a közalapítványra az egyesületre, a köztestületre irányadóan kiegészült egy csökkentő és növelő tétellel42, ezek alapján
Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a fentiek alapján akkor is módosítja az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége. Alaptevékenységi bevételek Az Ectv. az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységből származó bevételek körében rendelkezik arról, hogy elkülönítve kell kimutatni legalább a következő bevételeket43: a) egyesület esetében a tagdíjat, alapítvány esetében az alapítótól nem vagyoni hozzájárulásként kapott adományt, 42 Tao. tv. 9.§ (2) bekezdés f) pontja és (3) bekezdés c) és d) pontjai43 Ectv. 20. § (1) bekezdés 9. pomt f) az a)-e) pont hatálya alá nem tartozó, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevételt, így különösen Ez utóbbi jogcímhez (ingatlan-hasznosítás) kapcsolódóan lényeges, hogy ingatlannak minősül – a Tao. tv. önálló fogalmi meghatározása44 szerint – a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. 2. Kedvezmények A Tao. tv. a kedvezmény rendszerében külön kezeli a besorolást nem kért, vagy nem nyert szervezeteket, továbbá eltérő számítási mód szerint határozza meg a vállalkozási tevékenység kedvezményezett mértékét (az adómentességet) annak függvényében, hogy az adott szervezet az adóévben ingatlan-hasznosítás címén realizál-e jövedelmet, vagy sem. A Tao. tv. szabályrendszere más oldalról a támogató részére attól függően biztosít kisebb, illetve nagyobb mértékű kedvezményt, hogy a közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerződés keretében nyújtja-e támogatását. A támogatásokon belül – a hozzá kapcsolódó kedvezmények érdekében – meg kell különböztetni az adománynak minősülő, illetve nem minősülő támogatásokat. Adománynak minősül45:
Adománynak minősülő támogatást tehát – a fenti feltételekre figyelemmel – csak közhasznú szervezet fogadhat (nem közhasznú szervezet, akkor sem, ha civil szervezet – adójogi értelemben – adományban nem részesülhet, adomány-igazolást nem állíthat ki a támogató felé). Adomány-igazolás A kapott adományokról a közhasznú szervezet által a támogató részére kiállítandó igazolás kötelező tartalmi kellékeit a Tao. tv. 7. § (7) bekezdése rögzíti. E szerint az igazolásnak tartalmaznia kell:
44 Tao. tv. 4. § 18. pont 10. pont
Az igazolást a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani. 2.1. A közhasznú szervezetet megillető kedvezmény A közhasznú szervezetnek nem kell az adót megfizetnie, ha a Tao. tv. által kedvezményezett bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 15 százalékát46. Ez a kedvezményezett bevételi mérték attól függően kerülhet meghatározásra, hogy a közhasznú szervezet az adóévben végez-e ingatlan-hasznosítási tevékenységet. Nem kell ugyanis az adóévben társasági adót fizetnie a közhasznú szervezetnek,
Az – előzőek szerinti – adómentes mérték meghaladása esetén a szervezetnél a kedvezményezett mérték túllépésével arányosan számított adóalap után kell az adót megállapítani. E mellett a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás ugyanilyen arányával meg kell növelni a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, ha az adott adóév december 31-én az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nem áll fenn. Ha az adóév utolsó napján a szervezetnek az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, úgy a kapott támogatások teljes összege növelő tétel. Amennyiben tehát a közhasznú civil szervezet az adóévi kedvezményezett mértéket (15%) túllépi, akkor a túllépés aránya a következő hányados alapján határozható meg (a számítást két tizedesjegy pontossággal kell elvégzeni)48: A) Ingatlannal nem rendelkező szervezet esetében: 46 Tao. tv. 9. § (7) bekezdés első fordulata 11. ahol: VB = vállalkozási tevékenység bevétele 1. Példa: Határozzuk meg egy – ingatlannal nem rendelkező – közhasznú alapítvány 2016. évi fizetendő társasági adóját, ha december 31-én nincs adótartozása, s módosító tétel csak a kapott adomány miatt merül fel, illetve érvényesíti a besorolt szervezeteket megillető „célzott” kedvezményt49; adóévi adatai a következők:
Kedvezményezett mérték: 1.200 E x 15% = 180 E Ft, és 400 E 180 E Túllépés aránya: (400 E – 180 E) 220 E : 400 E x 100 = 55% 2. Példa: Határozzuk meg egy – ingatlannal rendelkező – közhasznú jogállású, december 31-én adótartozással nem rendelkező egyesület 2016. adóévi fizetendő társasági adóját, ha – a vállalkozási tevékenységből (reklám) származó bevétele: 20 000 E Ft, Vállalkozási tevékenység bevétele 20 000 12. ahol Közhasznú tevékenység bevétele 80 000 Így járhat el azon közhasznú szervezet is, amelynél a példa szerinti adatok a 2015. évre vonatkoznak, s a 2015. adóévi adókötelezettségére az új szabályok alkalmazását választja56. 2.2. A közhasznú besorolással nem rendelkező szervezetet megillető kedvezmény A közhasznú besorolással nem rendelkező szervezetnek nem kell az adót megfizetnie, ha a Tao. tv. által biztosított adómentes értékhatárt57 nem lépi túl. Ezen értékhatár attól függően kerülhet meghatározásra, hogy a szervezet az adóévben végez-e ingatlan-hasznosítási tevékenységet. A közhasznú szervezetnek nem minősülő nonprofit szervezetnek – kivéve az országos érdek képviseleti szervezetet – ugyanis az adóévben nem kell társasági adót fizetnie,
51 Célzott kedvezmény 13 bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát Amennyiben a közhasznú besorolással nem rendelkező szervezet az adóévi adómentes értékhatárt túllépi, akkor a vállalkozási tevékenység teljes adóalapja után számított adófizetési kötelezettség terheli. E szervezetek az adóalapjukat az általános szabályok szerint állapítják meg, azzal, hogy ha a szervezetnek az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, akkor – a közhasznú szervezetekre előírtakkal azonosan – meg kell növelnie a vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményét a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás teljes összegével60. 3. Példa: Határozzuk meg egy – ingatlannal nem rendelkező – nem közhasznú egyesület 2016. évi fizetendő társasági adóját, ha december 31-én nincs adótartozása, s módosító tételek nem merülnek fel (az adóalap az adózás előtti eredménnyel azonos); adatai a következők: – vállalkozási tevékenység bevétele: 400 E Ft Tekintve, hogy az egyesület vállalkozási tevékenységének a bevétele meghaladja az összes bevételének a 10 százalékát, (400 E > 120 E), ezért adófizetési kötelezettsége áll fenn a vállalkozási tevékenysége pozitív adóalapjának első forintjától (nem csak az adómentes értékhatár túllépésével arányosan). Fizetendő társasági adó: 230 E x 10% = 23 E Ft. Ha ennek a szervezetnek 2016.12.31-én az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál lenne nyilvántartott adótartozása, akkor – a kapott támogatás miatti növelő tétel alkalmazása következtében – fizetendő társasági adója (230 E + 100 E) 330 E x 10% = 33 E Ft lenne. 4. Példa: Határozzuk meg egy – ingatlannal rendelkező – nem közhasznú jogállású, december 31-én adótartozással nem rendelkező alapítvány 2016. adóévi fizetendő társasági adóját, ha az adatai a 2. Példa szerintiek. Megnevezés értékadatok E Ft-ban 2.3. A támogatót megillető kedvezmények 2.3.1. Az adományozó kedvezménye Nem kell megnövelni61 az adományozó adózás előtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. Csökkenti62 az adományozó adózás előtti eredményét az Ectv. szerinti közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének
A társasági adóalany támogatót kizárólag a fent leírt esetekben és módon illeti meg kedvezmény. Így például, ha egy cég egyház részére nyújt adományt, annak összegével – igazolás birtokában – nem kell megnövelnie, de nem is csökkentheti az adózás előtti eredményét (az adományt fogadó egyház nem lehet közhasznú szervezet). Ha pedig nem társasági adóalany támogatóról van szó, például magánszemély, egyéni vállalkozó nyújt támogatást, úgy adózásban érvényesíthető kedvezményre nem jogosult. Tartós adományozás63: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében, és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő 61 Tao. tv. 3. számú melléklet B/17. pont 15. pont összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. Akkor nem kell megnövelni64 az adózó – például egy cég támogató – adózás előtti eredményét, az általa az adóévben nem adomány céljából nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás, átvállalt kötelezettség) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha
Nem kell az előzőek szerinti feltételre (két nyilatkozat meglétére) figyelemmel lenni a közhasznú szervezet támogató esetében65. Ha ugyanis közhasznú szervezet – például közhasznú alapítvány – ad támogatást bármely személynek – például egy másik alapítványnak, vagy akár egy cégnek –, akkor a nyújtott támogatás ráfordításként elszámolt összege feltétel nélkül elismert az adóalapnál, nem kell annak összegével megnövelnie a vállalkozási tevékenységének az adózás előtti eredményét. 3. Az adóalap megállapításának további sajátos esetei A civil szervezetnek és más nonprofit szervezetnek – ideértve a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeiket is – nem kell alkalmazni a jövedelem-(nyereség-) minimumra vonatkozó előírásokat. A munkáltatói és munkavállalói érdek képviseleti szervezet – a Tao. tv. 4. § 25. pontja szerint – az az egyesületként bírósági nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti főtevékenysége a munkáltatói/munkavállalói érdek képviselet, és tagja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak, valamint e szervezet azon tagszervezete, amely megyei, régiós vagy szakmai szövetségként működik. E szervezeteknél az adóalapjuk megállapítása során csökkentő tétel66 a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azon része, amelyet a szervezet az adóévben, vagy az adóévet követő adóévben a cél szerinti tevékenysége bevételét meghaladó költségei, ráfordításai fedezetére használ fel. A szervezet cél szerinti tevékenységét az alapító okirat, illetve az alapszabály nevesíti. Az egyesületek közül az országos érdek képviseleti szervezetek – annak ellenére, hogy közhasznúsági besorolásra nem jogosultak – mégis adóalapjukat a közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítják meg67. Ezen országos érdek képviseleti szervezetek esetében további sajátosság, hogy az adóalapjuk megállapítása 64 Tao. tv. 3. számú melléklet A/13. pont 16 során figyelmen kívül hagyják a Tao. tv. 9. § (2) bekezdés d) és f) pontja, a (3) bekezdés b) pont bb) alpontja, és a (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti rendelkezéseket, vagyis – többek között – nem alkalmazzák az ingatlan-hasznosítás esetében előírt speciális korrekciós tételeket68. 4. A társasági adó megfizetése, bevallása Az adóévben kizárólag alap/közhasznú tevékenységet végző szervezeteknél társasági adó/előleg fizetés nem merülhet fel. A vállalkozási tevékenységet is folytató – ismertetett – szervezeteknek év közben társasági adóelőleget megállapítani, fizetni, bevallani nem kell; az éves társasági adót azonban – akkor is, ha annak összege nulla – be kell vallaniuk a 2016. évre rendszeresített társasági adóbevallásban és (fizetési kötelezettség esetén) meg kell fizetniük az adóévet követő év (2017.) május 31-éig.
III. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény Az Szja tv.69 a nonprofit szervezetek vonatkozásában speciális szabályokat az általuk nyújtott juttatások tekintetében tartalmaz. A közhasznú szervezetek által foglalkoztatottak adókötelezettségére az általános rendelkezések az irányadók. 1. Általános szabályok A szervezetek által foglalkoztatott magánszemélyek adókötelezettségét annak függvényében kell meghatározni, hogy milyen jogviszony keretében kerül sor a foglalkoztatásukra. A szervezettel munkaviszonyban állók adókötelezettségét az Szja tv. nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó 24-27. §-aiban meghatározottaknak megfelelően kell megállapítani. Amennyiben viszont megbízásos jogviszony keretein belül végez tevékenységet a magánszemély a szervezetnél, úgy az ebből származó jövedelme az Szja tv. önálló tevékenységre vonatkozó (16-20.§ ) szabályai szerint válik adókötelessé. A jogszabály által választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége az Szja tv. alkalmazásában nem önálló tevékenységnek minősül, adókötelezettségére a 24-27. §-okban foglaltak az irányadók. A munkáltatónak (kifizetőnek) az összevonás alá eső jövedelmek után teljesítendő adóelőleg-megállapítási, bevallási valamint megfizetési kötelezettségének az Szja tv. 46-49. §-aiban előírtak szerint kell eleget tennie. Az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokról bővebb információt tartalmaz a 2. számú információs füzet. 68 Tao. tv. 9. § (10a) bekezdés 2. Speciális rendelkezések 2.1. Bevételnek nem minősülő szolgáltatás70 Az a szolgáltatás, amelyet a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület a magánszemély által fizetett tagdíjára, hozzájárulására, felajánlására tekintettel – az egyesület, köztestület alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében – nyújt, nem minősül bevételnek az abban részesülő magánszemélynél. 2.2. Nonprofit szervezetek által adómentesen nyújtható juttatások71 Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3. pontja alatt kerültek felsorolásra a közcélú juttatások körében adómentes jogcímek. E körben határozza meg a jogalkotó, hogy mely feltételek fennállása esetén, mely szervezetek és kiknek teljesíthetnek adómentesen kifizetést (juttatást). Adómentes többek között a közhasznú alapítvány, közalapítvány által – alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban – a magánszemély részére kifizetett azon összeg,
A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke is mentes az adó alól (kivéve a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat). Ugyanakkor pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás tekinthető adómentesnek. Az itt említett adómentes juttatások példálózó jellegűek, valamennyi adómentes jogcím az Szja tv. hivatkozott mellékletének 3. pontja alatt található. Fontos kiemelni azonban azt, hogy a törvény nem preferálja adómentes kifizetésként azt a juttatást, a) amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt, 70 Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pont 3. Reprezentáció74, üzleti ajándék75 Egyedi rendelkezést tartalmaz az Szja tv. az egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) által juttatott reprezentáció és üzleti ajándék esetére. Az említett szervezetek által az adóévben nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék együttes értékéből mentes az adó alól a jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Az üzleti ajándékok közül csak azok vehetők figyelembe, amelyeknek az egyedi értéke a minimálbér 25 százalékát nem haladja meg.76 Ezen rendelkezés hatálya alá tartozó szervezeteknek az adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően, az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteniük a bevallási és adófizetési kötelezettségüket77. 4. Rendelkezés az adó 1 százalékáról78 A magánszemély az Szftv.79-ben rögzített mértékben és ott megjelölt kedvezményezettek javára rendelkezhet a befizetett adójának egy-egy százalékáról. Arról, hogy miként lehet a személyi jövedelemadó egy százalékáról rendelkezni, valamint hogyan lehet abból kedvezményezettként részesülni, részletes tájékoztatás olvasható a 25. és 26. számú információs füzetben.
IV. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 1. A nonprofit szervezetek általános forgalmi adó alanyisága Az egyesületek, a köztestületek és a (köz)alapítványok az Áfa tv.80 általános szabályai alapján az alábbiak szerint válhatnak az általános forgalmi adó alanyává. Az egyesületek, a köztestületek és a (köz)alapítványok, mint jogképes szervezetek abban az esetben minősülnek az általános forgalmi adó alanyának, ha saját nevük alatt gazdasági tevékenységet folytatnak, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére81. 73 Szja tv. 1. számú melléklet 3.4. pont Gazdasági tevékenységnek minősül a szervezetek által üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytatott tevékenység, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és azt a nonprofit szervezetek független formában – azaz a saját nevükben, illetve nevük alatt – végzik82. A nonprofit szervezetek közül a köztestületeknél merülhet fel, hogy Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított szervezetként közhatalmi tevékenységet – jellemzően közigazgatási jogalkalmazási tevékenységet – látnak el. A közhatalmi tevékenység nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot83. Gazdasági tevékenységnek minősül és adóalanyiságot eredményez a szervezetek számára az is, ha egyébként nem-adóalanyi minőségben eljárva
Az új közlekedési eszköz Közösség más tagállamába történő értékesítése és az egyes ingatlanok sorozatjelleggel történő értékesítése tehát mindenképpen áfa adóalanyiságot eredményez a nonprofit szervezetek számára, akkor is, ha egyébként nem minősülnek adóalanynak. Az Áfa tv. a nonprofit szervezetekre vonatkozóan az általános forgalmi adó alanyiság keletkezése mellett, az egyes adókötelezettségek (pl.: adómegállapítás, adófizetés, bizonylatolás), valamint a különös adózási módok választása tekintetében sem tartalmaz különös rendelkezéseket, ezért e szervezetek esetében a fenti tárgykörökben az Áfa tv. általános szabályait kell irányadónak tekinteni. Ez utóbbi szabályok a 14-es számú információs füzetben86 kerültek ismertetésre. Az előzőekre tekintettel a nonprofit szervezeteknek, mint áfa alanyoknak az Áfa tv. általános szabályait alkalmazó adóalanyokéval megegyező, a 14-es számú információs füzetben kifejtett alapvető kötelezettségeiről ehelyütt nem teszünk említést. 81 Áfa tv. 5. § (1) bekezdés Az általános forgalmi adó kötelezettség bejelentését az Art. szabályozza, emellett az áfa alanyoknak az Art. előírásait az áfa bevallási kötelezettség teljesítése során (bevallási gyakoriság meghatározása) is figyelembe kell venniük. Az Art. az áfa kötelezettség bejelentése és az áfa bevallás kapcsán a nonprofit szervezetekről külön nem rendelkezik. A fenti kötelezettségeket szintén a 14-es számú információs füzet tartalmazza. Emellett az áfa kötelezettség bejelentésére vonatkozóan az 1-es számú információs füzet87 is részletes tudnivalókat tartalmaz. Az Áfa tv. nem csupán az adóalany nonprofit szervezetek, hanem a fentiekben leírtak alapján áfa alanynak nem minősülő – az Áfa tv. alkalmazása szempontjából nem adóalany jogi személynek tekinthető – nonprofit szervezetekre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket, vagyis az utóbbi nem áfa alany jogi személy szervezeteknek is keletkezhet adókötelezettsége az Áfa tv. alapján. A továbbiakban az Áfa tv. azon rendelkezései kerülnek ismertetésre, amelyeknek alkalmazása kifejezetten a nonprofit szervezetek által áfa alanyként és nem adóalany jogi személyként végzett sajátos (jellemzően nonprofit, illetve karitatív) tevékenység kapcsán merülhet fel. 2. Az áfa alany nonprofit szervezetek Az áfa alany nonprofit szervezetek esetében általános forgalmi adó kötelezettség alá esik az általuk adóalanyi minőségben belföldön és ellenérték fejében teljesített – az Áfa tv. szabályai szerint belföldön teljesítettnek minősülő – termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, a Közösségen belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített termékbeszerzés valamint a termékimport. Az általános forgalmi adózás rendszerében e szervezetek, mint áfa alanyok a termékekhez vagy a szolgáltatásokhoz saját maguk által hozzáadott érték után adóznak és főszabály szerint az általuk teljesített ügyletek áfát is tartalmazó ellenértékében beszedett áfa összegéből a beszerzéseiket terhelő előzetesen felszámított adót levonhatják. Az áfa alany nonprofit szervezetek tevékenységük megkezdésnek bejelentésével egyidejűleg többek között arról is nyilatkoznak, hogy az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kívánnak létesíteni88. Kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékbeszerzés és értékesítés – az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli adómentes termékértékesítést is ideértve –, valamint a szolgáltatásnyújtás és szolgáltatás-igénybevétel89. A fenti nyilatkozat alapján az adóhatóság az áfa alany nonprofit szervezetek részére közösségi adószámot állapít meg. Az közösségi adószám igénylésére és megállapítására vonatkozóan a 27-es számú információs füzet90 részletes tudnivalókat tartalmaz. Az áfa alany nonprofit szervezetek tevékenységével összefüggésben az Áfa tv. alábbi rendelkezéseit kell kiemelni. a) A nonprofit szervezetek tevékenységéhez kapcsolódó adómentesség A nonprofit szervezetek, mint áfa alanyok részéről leginkább azoknak az Áfa tv. „Adó alóli mentesség” című VI. fejezetének „Az adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel” alcíme alatti 85. §-ában foglalt szabályoknak az alkalmazása merül fel, amelyek kifejezetten e szervezetekre vonatkozóan kerültek megfogalmazásra. Emellett természetesen a nonprofit szervezetek végezhetnek olyan tevékenységet is, amely az Áfa tv. más rendelkezése alapján, illetve egyéb okból minősül adómentesnek [pl.: a 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti adómentes ingatlan-bérbeadás]. A kifejezetten a nonprofit szervezeteket, illetve azok tevékenységét érintő adómentességek két csoportra bonthatók. Az első csoportba azok az Áfa tv. 85. § (1) bekezdésének b), f), g) h), i), m) és n) pontja szerinti adómentes ügyeletek tartoznak, amelyeket e szervezetek közszolgáltatói minőségben91 teljesítenek, a másik csoportba pedig a 85. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti adómentes ügyletek sorolhatók. Az Áfa tv. 85. §-ának alkalmazásában közszolgáltatónak minősül többek között:
A közszolgáltatónak minősülő nonprofit szervezetek által közszolgáltatói minőségben teljesített adómentes ügyletek körébe az alábbi termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tartoznak:
91 Áfa tv. 85. § (4) bekezdés
A nonprofit szervezetek által teljesített adómentes ügyletek másik csoportját azok a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkező, alapszabályuk (alapító okiratuk) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személyek, szervezetek által a tagjaik részére teljesített szolgáltatásnyújtások és az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítések alkotják
A fentiekben ismertetett adómentes ügyletekkel összefüggésben tehát a nonprofit szervezeteknek adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, ugyanakkor az Áfa tv. 120. §-a értelmében azok kapcsán adólevonási jogot sem gyakorolhatnak, továbbá a kérdéses ügyletekről a 165. § (1) bekezdésének a) pontja alapján számlát sem kell kibocsátaniuk, feltéve, hogy gondoskodnak olyan, az ügyletek teljesítését tanúsító okiratok kibocsátásáról, amelyek az Szt. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősülnek. 98 Áfa tv. 85. § (1) bekezdés h) pont Abban az esetben, ha a nonprofit szervezetek kizárólag az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése, a 86. § (1) bekezdése vagy a 87. §-a szerint adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végeznek, vagy az Áfa tv. XIII. fejezete szerint alanyi adómentességet választanak és
mentesülnek az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól. b) Termék Közösségen belüli beszerzése Az adóalany nonprofit szervezeteknek Közösségen belüli termékbeszerzés címén adókötelezettségük keletkezik többek között akkor, ha olyan terméket szereznek be, amelynek értékesítője olyan adóalanyként jár el, aki (amely) a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, nem részesül e tagállam azon joga szerinti adómentességben, amely tartalmában Héa-irányelv103 282-292. cikkeinek felel meg, és akinek (amelynek) ez a termékértékesítése nem tartozik a 29. és 32. § alkalmazása alá104. A fenti ügyletek kapcsán az adóalany nonprofit szervezeteknek Közösségen belüli termékbeszerzés címén nem keletkezik adókötelezettsége, ha
A fenti értékhatárba a Közösség azon tagállamaiban megtérített vagy megtérítendő ellenérték számít, amelyekben a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt106. Amennyiben a nonprofit szervezetek, mint áfa alanyok a fenti feltételeknek megfelelnek, úgy Közösségen belüli termékbeszerzés címén azon Közösségen belüli termékbeszerzésük folytán keletkezik adókötelezettségük, amelynek – adó nélkül számított – ellenértékével először meghaladják az értékhatárt107. A nonprofit szervezetek az értékhatár meghaladása nélkül is dönthetnek úgy, hogy az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentésük alapján a Közösségen belüli termékbeszerzésekre 103 A közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv Ha a nonprofit szervezet nem élt ugyan a fenti választási jogával, de közösségi adószámmal rendelkezik és azt a termék Közösségen belüli beszerzése kapcsán megadta a termék értékesítőjének, és az annak figyelembevételével járt el, akkor e szervezetet úgy kell tekinteni, mint aki (amely) erre az ügyletre, valamint az ezt követő összes olyan termék Közösségen belüli beszerzésére, amelyet részére az előzőekben említett ügylet teljesítésének évét követő második naptári év végéig teljesítenek a 19. § a) pontja alapján adókötelezettséget kíván alkalmazni109. Az adóalany nonprofit szervezetek által teljesített Közösségen belüli termékbeszerzések, valamint az Áfa tv. általános szabályai szerint megítélendő közösségi vonatkozású ügyletek kapcsán a 29-es számú110, valamint a 17. számú111 információs füzet további tudnivalókat tartalmaz. 3. A nem adóalany jogi személy nonprofit szervezetek Az Áfa tv. rendelkezései alapján azon nonprofit szervezeteknek is keletkezhet adókötelezettsége, amelyek az 1. pontban leírtak alapján nem tekinthetők az általános forgalmi adó alanyának, vagyis nem adóalany jogi személynek minősülnek. Ezeknek a szervezeteknek a tevékenységére az Áfa tv. nem adóalany jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. a) Termék Közösségen belüli beszerzése Főszabály szerint a nem adóalany jogi személy nonprofit szervezeteknek adókötelezettségük keletkezik termék belföldön és ellenérték fejében teljesített Közösségen belüli beszerzése címén abban az esetben, ha
108 Áfa tv. 20. § (5), (6) bekezdés Az elsőként megjelölt ügyletek kapcsán a nem a adóalany jogi személy nonprofit szervezeteknek Közösségen belüli termékbeszerzés címén nem keletkezik adókötelezettsége, ha esetükben az adott naptári évben a termékek Közösségen belüli beszerzése ellenértékének – adó nélkül számított és éves szinten göngyölített – összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget, és ez a feltétel az adott naptári évet megelőző naptári évre is teljesült, úgy e szervezeteknek Közösségen belüli termékbeszerzés címén nem keletkezik adófizetési kötelezettségük. Az adóalany nonprofit szervezetek által teljesített Közösségen belüli termékbeszerzések kapcsán a 2.b) pontban ismertetett, a 10 000 eurós értékhatárba tartozó ellenértékek meghatározására, a fenti értékhatár meghaladásával keletkező adókötelezettségre, az adókötelezettség választására, valamint a közösségi adószám megadására vonatkozó szabályokat a nem adóalany jogi személy nonprofit szervezetek Közösségen belüli termékbeszerzései tekintetében is alkalmazni kell. Amennyiben a Közösségen belüli termékbeszerzés után egyébként adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy nonprofit szervezet úgy szerez be terméket, hogy azt - a Közösség területén kívül adja fel küldeményként vagy fuvarozza el és A nem adóalany jogi személy nonprofit szervezetek kötelesek bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha
Az adóhatóság a bejelentés alapján a nem adóalany jogi személy nonprofit szervezetek részére közösségi adószámot állapít meg116. Ha a nem adóalany jogi személy nonprofit szervezeteknek a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó termék 115 Art. 22. § (5), (6) bekezdés A nem adóalany jogi személy nonprofit szervezetek Közösségen belüli termékbeszerzései kapcsán a 17-es számú információs füzet tartalmaz tudnivalókat. b) Termék importja Abban az esetben, ha a nem adóalany jogi személy nonprofit szervezetek olyan terméket hoznak be, vagy juttatnak be egyéb módon a Közösség területére, amely – az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 24. cikkének értelmében – nincs szabad forgalomban, vagy szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének harmadik állam területével egy tekintet alá eső területrészéről hoznak be, vagy juttatnak be egyéb módon a Közösség más területére, akkor termékimportot valósítanak meg, melynek kapcsán főszabály szerint adófizetési kötelezettségük keletkezik118. c) Külföldről történő szolgáltatás-igénybevétel Abban az esetben, ha a nem adóalany jogi személy nonprofit szervezetek közösségi adószámmal rendelkeznek vagy rendelkezniük kellene és belföldön gazdasági céllal nem letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig belföldi lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalanytól olyan szolgáltatást vesznek igénybe, amely az Áfa tv-nek a szolgáltatásnyújtások teljesítési helyére vonatkozó főszabálya szerint a nem adóalany jogi személy nonprofit szervezeteknek, mint a fenti szolgáltatások igénybe vevőinek a gazdasági célú letelepedési helye szerinti államban, azaz Magyarországon teljesül, akkor a fenti ügyletek kapcsán a nem adóalany jogi személy nonprofit szervezeteknek keletkezik adófizetési kötelezettsége119. A nem adóalany jogi személy nonprofit szervezetek Közösségen belülről történő szolgáltatás-igénybevételei kapcsán a 17-es számú információs füzet tartalmaz tudnivalókat. d) Bevallási és összesítő nyilatkozat tételi kötelezettség A nem adóalany jogi személy nonprofit szervezetek
117 Art. 22. § (7) bekezdés A nem adóalany jogi személy nonprofit szervezeteknek a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteiről az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig be kell nyújtaniuk a 16A60. számú, „Összesítő nyilatkozat az Európai Közösség területén belül történő termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás-igénybevételekről” megnevezésű nyomtatványt121. 4. Adó visszatérítés kérelemre A nonprofit szervezetek sajátos tevékenysége szempontjából különös jelentőséggel bírnak az Áfa tv. 257/A. §-ban foglalt, a kérelemre történő adó visszatérítésre vonatkozó szabályok. Abban az esetben, ha az Áfa tv. 85. § (4) bekezdésének b), d) és f) pontja szerint igazoltan közszolgáltatónak minősülő nonprofit szervezet külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeni adomány, segély [együtt: adomány] kedvezményezettjévé válik, akkor az állami adóhatóság – a kedvezményezett írásos kérelmére – visszatéríti a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított és az ellenérték részeként megtérített, illetőleg az általa fizetendő adóként is megállapított előzetesen felszámított adót, feltéve, hogy
Az adó-visszatéríttetési jog legfeljebb olyan hányadban illeti meg a kedvezményezettet, amilyen hányadban az alapszabályában (alapító okiratában) megjelölt közhasznúnak minősülő tevékenység, feladat ellátását szolgáló kiadásokból az adomány összege részesedik123. Az adó-visszatérítési kérelmek kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat és az adó-visszatérítés egyes eljárási szabályait a 15/2010. (XII. 28.) NGM rendelet124 tartalmazza.
V. Társadalombiztosítási kötelezettségek125 A társadalombiztosítás olyan társadalmi szintű kockázatközösség, amelyben a részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező. A biztosítás az annak alapjául szolgáló 121 Art. 8. számú melléklet 1/B); 1. számú melléklet I/B/3. pont d)-e) alpont A foglalkoztató a Tbj. általános szabályai szerint köteles a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt megállapítani, és a biztosított személlyel összefüggő bejelentési-, nyilvántartási-, járulék-megállapítási és járulék levonási kötelezettséget teljesíteni. Foglalkoztatónak minősül – egyebek mellett – bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat. 1. Bejelentési kötelezettség A foglalkoztató (munkáltató, kifizető) – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést127 a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni, A foglalkoztató a bejelentést követő napon, illetve a biztosított személy kérésére 3 munkanapon belül igazolást köteles kiadni a biztosított részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat, és a bejelentés teljesítésének időpontját128. 2. Nyilvántartási kötelezettség A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni, és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság – nyilvántartásba nem vett személyenként – terheli. A foglalkoztató a biztosítottakról köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, 126 Tbj. 5. § A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról. 3. Járulékbevallás és befizetés határideje A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján a Tbj. általános szabályai szerint köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíj járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot129 levonni. Járulékalapot képező jövedelemként – egyebek mellett – :130 a) az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmet kell számításba venni. A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a ’08-as számú bevallásban elektronikus úton kell bevallani, illetőleg megfizetni131.
VI. Szociális hozzájárulási adó A kifizetőt a természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira tekintettel, más személyt a törvény külön rendelkezése alapján – a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően – szociális hozzájárulási adó fizetés terheli132. A 129 A járulékmértékekre vonatkozó táblázat a honlapunkon érhető el
VII. Egészségügyi hozzájárulás Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott adó jellegű kötelezettség, amelyet az erről szóló törvényben133 meghatározott jövedelmek után kell megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok a 11. számú információs füzetben olvashatók.
VIII. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény A nonprofit szervezetek az Itv.134 rendelkezései értelmében teljes személyes illetékmentességben részesülnek. Az illetékmentesség azonban csak abban az esetben illeti meg a szervezetet, ha a vagyonszerzést, illetőleg eljárási illeték esetén az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az illetékmentesség feltételének meglétét a szervezet vagyonszerzése esetén – gépjármű, pótkocsi szerzése kivételével – az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi135. Gépjármű, pótkocsi szerzése estén illetékmentesség feltételének meglétéről a szervezet annak illetékkiszabás végett történő bejelentésekor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet – a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában – társasági adó fizetésére nem volt kötelezett. Ha a vagyonszerzési illetékkötelezettség keletkezésére és illetékkiszabásra bejelentésére, illetve eljárási illeték esetén az eljárás megindítására a megelőző adóév utolsó napját követő 150. napot megelőzően kerül sor, a szervezetnek arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a vagyonszerzést megelőző adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse136. Ha a feltételes személyes mentességre jogosult szervezet közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezésekor, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén az illetékmentesség igénybe vételére jogosult lett volna, a megfizetett illetéket az adózó kérelmére – az adó-visszatérítés szabályai szerint – az állami adóhatóság visszatéríti137. 133 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény Amennyiben a nonprofit szervezet társasági adó fizetésére kötelezett, az illeték tárgyához kapcsolódóan kedvezményben részesülhet, melyre vonatkozóan az alábbi információs füzetekből tájékozódhat:
IX. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény A gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztési forrásainak biztosítása céljából az Szht.144-ben kötelezettként nevesített gazdálkodóknak szakképzési hozzájárulást kell fizetni. 2016. január 1-jétől a szakképzésről szóló törvény145 43. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (a továbbiakban: Sztv. szerinti egyéb szervezet), a kötelezettség alanyává válik, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást a tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével teljesíti. Az adóalanyiság ebben az esetben a választás bejelentését követő hónap első napjától jön létre. Az Sztv. szerinti egyéb szervezet nem köteles szakképzési hozzájárulásra a szociális hozzájárulási adóalapja után, azaz a bruttó kötelezettsége nulla. Az Sztv. szerinti egyéb szervezet a tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével összefüggésben az alapnormatíva (453 000 forint/fő/év) alapján a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (alapcsökkentő tétel csökkentheti a bruttó kötelezettségét. A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) szerint az alábbiak alkalmazásával kell a gazdálkodónak a csökkentő tételt megállapítania. 138 19. számú információs füzet Az alapcsökkentő tétel éves összege – ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll – tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében a rendelet 1. mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként a (2) bekezdés szerint számított alapcsökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része képezi. Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, az alapcsökkentő tétel havi összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan az alapcsökkentő tétel havi összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. Az Sztv. szerinti egyéb szervezetek által érvényesíthető kiegészítő csökkentő tételként a beruházási kiegészítő csökkentő tétel. Beruházási kiegészítő csökkentő tétel Ezzel a tétellel az a hozzájárulásra kötelezett számolhat, amely kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre. A kiegészítő kötelezettség csökkentő tétel a beruházás aktiválásának évében számolható el. A beruházási kiegészítő tétel mértéke: évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege
A beruházási kiegészítő csökkentő tétel számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni. Az ezen a címen elszámolt csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás - a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett - összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe.33 Az érintett egyéb szervek esetében kizárólag az alap- és beruházási kiegészítő csökkentő tételek vehetők figyelembe a visszaigénylésnél. Figyelem! Az előzőektől eltérően azok az Sztv. szerinti egyéb szervezetek, amelyek a tanulószerződés alapján az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítés keretében végzett gyakorlati képzés szervezésével teljesítik a hozzájárulási kötelezettségüket a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva 100%-ával csökkenthetik bruttó kötelezettségük mértékét, illetve az alapnormatíva igényelhető vissza.
X. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény A munkáltatók rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségére vonatkozó szabályokat az Mmtv.146 7. pontjának 22-24. §-ai tartalmazzák. Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni149. A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni egyebek mellett a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban,150 valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet151 szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket, Munkaerő-kölcsönzés esetén a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év153. 1. Nyilvántartási kötelezettség A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészség-károsodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni155. 2. Bevallási és befizetési kötelezettség A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25%-a. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni156. 150 2011. évi CVI. törvény Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni157.
XI. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény Termékdíj kötelezettséget a Ktdt.158 tárgyi hatálya alá tartozó termékek első belföldi forgalomba hozatala készletre vétele159 vagy saját célú felhasználása keletkeztet. Termékdíj-köteles termék
Belföldi forgalomba hozatal e törvény alkalmazásában a termékdíj-köteles termék tulajdonjogának belföldi visszterhes vagy ingyenes átruházása, ideértve azt az esetet is, amikor a termékdíj-köteles termék más termék alkotórészeként vagy tartozékaként vagy a csomagolószer csomagolás részeként kerül átruházásra. Például egy alapítvány az alapító okiratban meghatározott céljának megfelelő tevékenység keretében azzal összefüggő terméket vásárol külföldről, melyet belföldön ingyenesen szétoszt. A termékek külföldről az állagmegóvás érdekében csomagoltan érkeznek közvetlenül az alapítványhoz. Az alapítványnak termékdíj kötelezettsége keletkezik a termékek csomagolásának részét képező csomagolószer után, tekintettel arra, hogy a belföldi forgalomba hozatal a termék és annak járulékos részét képező csomagolás/csomagolószer tulajdonjogának ingyenes átruházásával megvalósul. Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíj-köteles termék, ideértve más termék alkotórészeként vagy tartozékaként vagy a csomagolószer csomagolás részeként:
157 Art. 2. számú melléklet 7. pont Például egy alapítvány az alapító okiratban meghatározott tevékenység végzésének céljából külföldről több személygépjárművet vásárol közvetlenül. A gépjárművek alapítványi célra történő használata esetén a gépjárművek alkotórészeként, tartozékaként behozott termékdíj-köteles termékek után (akkumulátor, gumiabroncs, kenőolaj, elektromos, elektronikai berendezések) saját célú felhasználás címén termékdíj kötelezettség keletkezik. A termékdíjat a forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált termékdíj-köteles termék tömege után kell megfizetni a Ktdt. 2. vagy 3. számú mellékletében meghatározott díjtételek szerint. A kötelezett a termékdíj köteles termékek 2. § 6. pontjában meghatározott mennyiségi határokon belüli kibocsátása esetén élhet az átalányfizetés lehetőségével, melyre vonatkozó szándékát a fent említett nyomtatványon jelentheti be a NAV felé a tárgyév január 31-ig, mely határidő jogvesztő. 2016. január elsejétől a gépjárművek vonatkozásában lehetőség nyílik az alkotórészek, tartozékok utáni átalánydíj-fizetésre, melynek bejelentése a fent megjelölt módon történhet. A díjtételeket a törvény új, 4. melléklete tartalmazza160. Reklámhordozó papírok termékdíj-kötelezettsége vonatkozásában speciális szabályozás irányadó a közhasznú jogállású szervezetekre, melyre vonatkozó szabályok 2016-tól változnak. Amennyiben közhasznú szervezet alapfeladata körében bocsát ki kiadvány, azt nem terheli termékdíj-kötelezettség, az általános szabályoktól eltérően. A közhasznú szervezetnek vagy az ő megbízása alapján eljáró szerződéses partnerének, a mentesülés feltételeként a nyomdai szolgáltatást teljesítő felé nyilatkozatot kell tenni a jogállásáról és a megrendelt termék közhasznú célra történő felhasználásáról161. A környezetvédelmi termékdíj kötelezettségre vonatkozó általános és bővebb szabályokat a 48. számú információs füzet tartalmazza.
XII.A behozatali vámeljáráshoz kapcsolódó tudnivalók 160 Ktdt 2. § 30. pont c) alpont Az Európai Unió szabályai biztosítják az áruk szabad mozgását a tagállamok között. Ez azt jelenti, hogy Magyarországról egy másik tagállamba történő árukivitelhez, illetve onnan Magyarországra történő árubehozatalhoz nem kapcsolódik vámeljárás. 1. Általános szabályok 1.1. Szabad forgalomba bocsátás A harmadik országból – pl. Svájc, Amerikai Egyesült Államok, Kína stb. – az Európai Unió vámterületére beszállított nem közösségi áruk kapcsán a Vámkódex162, valamint a VK VHR163 tartalmaz előírásokat. Az áruk vámjogi sorsa – többek között – a Vámkódex 79. cikkében meghatározott szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alá vonással kerülhet rendezésre. A szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során, a jogszabályban foglalt rendelkezések alapján az Európai Unió területére behozott nem közösségi árukkal összefüggésben – a Vámkódex 3. cikkének 9. pontjában meghatározott – vámtartozás keletkezik. Vámtartozás keletkezésekor a jog szerint fizetendő vám az Európai Közösségek Vámtarifáján alapul. Az Európai Közösségek Vámtarifája elektronikus formában (TARIC) elérhető a http://kkk.nav.gov.hu/eles/1/taricweb/ oldalon, ahol egy adott termék áruosztályozásának elvégzése után az áruhoz rendelt TARIC kód ismeretében az áru behozatalára/kivitelére vonatkozó előírások, követelmények (vámtétel, esetleg szükséges engedélyek stb.) megtalálhatóak. Az áruk szabad forgalomba bocsátása során az Áfa tv. 2. § c) pontja alapján általános forgalmi adó fizetési kötelezettség is keletkezik a termék importja után. 1.2. EORI-szám A vámeljárás alá vonásra szánt árukról az adott vámeljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani a Vámkódex 61. cikkében foglaltak szerint. A vámeljárás alá vonás érdekében benyújtott vámáru-nyilatkozatokon kötelező az EORI-szám feltüntetése, amely egy olyan nyilvántartási és azonosítási szám, amelyet a gazdálkodók és más személyek a vámhatóságokkal történő kapcsolattartás során használhatnak az Európai Unió egész területén. 162 A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet Az EORI-számmal még nem rendelkező ügyfelek a NAV adó igazgatóságainál igényelhetik az azonosítót. Az igényléshez adatlapok, kitöltési útmutatók és tájékoztatók megtalálhatók a honlapunkon az alábbi elérési útvonalon:http://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/vam/vpid_eori.html. 1.3. Képviselet A vámjogszabályok komplexitására tekintettel a Vámkódex 5. cikke minden személynek (természetes, jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező személy) lehetőséget ad arra, hogy képviselőt jelöljön ki a vámhatóságok előtti ügyeiben a vámjogszabályok által megállapított cselekmények és alakiságok elvégzésére. 2. Speciális rendelkezések A harmadik országból történő termékbehozatal esetében a mentességek esetleges igénybevételéhez több, a vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott kötelezettségnek kell eleget tenni. Jelen összeállítás természetesen nem törekedhet a vonatkozó szabályozások teljes körű bemutatására, hiszen minden szándékolt behozatal más és más, mind a szervezet, mind a termékek, mind pedig a termékek behozatalának célját illetően, csupán a leginkább érdeklődésre számot tartható esetekben szolgálhat iránymutatásul. Elöljáróban elengedhetetlen felhívni a figyelmet arra, hogy a termékeknek harmadik országból történő behozatala során fizetendő vám- és nem közösségi adók és díjak kapcsán sem a szervezet jellege (pl. alapítvány), sem a szervezet tevékenységének jellege (karitatív, nonprofit stb.), sem a behozni kívánt termékek ellenérték-nélkülisége (vásárolt, vagy ajándékba kapott), sem pedig a felhasználás célja (ingyenes szétosztás, ajándékozás) nem nyújt önmagában elegendő jogalapot a behozatali vám- és adómentességek igénybe vételéhez. Továbbá egyes esetekben az áruk szabad forgalomba bocsátását követően is bármikor beállhat a vám- és nemzeti adó és díj-fizetési kötelezettség, ha a mentesség igénybevételével behozott termékek kapcsán bármilyen – a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakat illetően – jogsértés merül fel. A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet [Vmts rendelet] – amely teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban – meghatározza azokat a kivételeket, amelyek alapján bizonyos meghatározott körülmények esetén, amikor az árubehozatal különleges feltételei nem követelik meg a szokásos gazdaságvédelmi érdekeket, az áruk a rendes körülmények között kivethető behozatali vámok alól mentességet élvezzenek. A mentesség igénybevételének eseteit, illetve pontos feltételeit a Vmts rendelet – jogcímenkénti bontásban, eltérő felhasználási feltételekkel és az elidegenítési tilalomra vonatkozó különböző rendelkezésekkel – valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek, és nemzeti jogszabályok részletesen szabályozzák. A Vmts rendelet különböző jogcímeihez kapcsolódóan az esetlegesen felmerülő általános forgalmi adó mentességet az Áfa tv. vonatkozó: 93-94. §-ai és 97. §-a biztosítják. Fontos tudni, hogy a vámmentesség – és minden más mentesség – kérdéskörét illetően az Európai Bizottság álláspontja szigorú: a mentességek leírására használt kifejezéseket szigorúan kell értelmezni, mivel ezek kivételt jelentenek a főszabályhoz képest. 39 A Vmts rendelet több jogcíme továbbá a tagállamok illetékes hatóságainak jóváhagyásához köti a vámmentesség alkalmazását és így a vámmentesen behozott áruk fogadását, melynek végrehajtását a vámmentes vámkezelésre jogosultak köréről szóló 18/2011. (IV. 19.) NGM rendelet [NGM rendelet] segíti. Ennek alapján a vámmentesen behozni kívánt áruk fogadásához szükséges vámmentes vámkezelésre jogosító engedélyt kérelemre a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága adja ki a feladatkör szerint érintett miniszter véleményének kikérését követően. A vámmentes vámeljárásra jogosító engedélyről rendelkező határozat tételesen tartalmazza azokat a releváns jogszabályi helyeket, amelyek az adott ügylet jogszerű végrehajtását hivatottak szabályozni. A Vmts rendelet XVII. Fejezete két alfejezetben tartalmazza például azokat a különleges eseteket, amikor is a jótékonysági vagy emberbaráti szervezeteknek, vakoknak és más fogyatékos személyeknek szánt – behozott, illetve az Unió vámterületén kívül letelepedett személy vagy szervezet által ingyenesen küldött – alapvető szükségleti cikkek (pl.: élelmiszer, gyógyszer, ágynemű, ruhanemű), egyéb árucikkek, berendezések és irodai anyagok behozatali vámoktól mentesen hozhatók be. A két alfejezethez kapcsolódó, elidegenítési tilalomra vonatkozó cikkek fő szabályként rögzítik, hogy a mentességet élvező szervezet nem adhatja kölcsön, nem adhatja bérbe, és nem ruházhatja át, sem visszterhesen, sem ingyenesen az árucikkeket és berendezéseket az illetékes hatóság előzetes értesítése nélkül, ha az árucikkek, berendezések felhasználása nem a meghatározott kör részére és nem a meghatározott célokra történik. A jogszerűen történő átruházás esetén is nagyon fontos azonban, hogy az átruházás az illetékes hatóságok számára ellenőrizhetően dokumentálva történjen. A Vmts rendelet vonatkozó jogcímein túl további követelményeket határozhatnak meg egyéb jogszabályok is a vám- és nemzeti adómentesen behozott áruk nyomon követhetősége érdekében. Így például bizonyos esetekben az intézmény, vagy szervezet vezetőjének, vagy meghatalmazott képviselőjének nyilatkozattételi kötelezettsége van annak tekintetében, hogy tudatában van a jogszabályok által előírt kötelezettségeknek és vállalnia kell, hogy eleget tesz azoknak. Ilyen kötelezettségek lehetnek az alábbiak a mentességet igénybe venni szándékozó intézmény vagy szervezet számára: a) köteles az árucikkeket közvetlenül azok rendeltetési helyére szállítani, Általánosságban fontos tudni továbbá, hogy amennyiben a termékbehozatal a vonatkozó jogszabályok alapján mentesség igénybevételével történhetett, úgy ha a lenti esetek bármelyike fennáll, a mentesség egy későbbi időpontban is megszűnhet és vám- és nemzeti adó- és díjfizetési kötelezettség keletkezhet a behozott áruk vonatkozásában. a) A kedvezményezett szervezet többé nem teljesíti a jogosultságot adó feltételeket (pl. a szervezet jellege megváltozik); Természetesen nincs jogszabályi előírás, amely kizárná bármely szervezet, illetve alapítvány közreműködését egy elidegenítési tilalommal érintett termékek behozatalával kapcsolatos, adott ügyletben – pl. finanszírozhatja a kérdéses termékek vásárlását, a behozatal lebonyolításával kapcsolatos tevékenységeket, közreműködhet az áruk közvetítésében –, de az áruk vámmentes fogadására kizárólag a jogszabályban meghatározott intézmények jogosultak és a mentességgel érintett termékek szigorúan csak a jogszabályban meghatározott módon és célokra használhatóak fel.
Jogszabály megnevezése, rövidítNés Ptk. Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016.08.25.
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
