2008.03.20.

A kabinet kisebb növekedést, lassabb exportot és nagyobb inflációt vár, miközben az államháztartási deficitprognózis változatlan maradt.

A módosított konvergenciaprogramban szereplő 2,8 százalékról 2,4 százalékra csökkentette a kormány a bruttó hazai termék (GDP) idei növekedésére vonatkozó prognózisát - jelentette be Veres János pénzügyminiszter szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón, az MTI beszámolója szerint.

Veres azt is közölte, hogy a korábbi 4,8 százalékról 5,9 százalékra emelte idei inflációs prognózisát a kormány. A pénzügyminiszter elsősorban a világgazdasági körülmények romlásával, az Egyesült Államok és az EU-tagországok növekedési kilátásainak romlásával, valamint a hitelpiaci zavarokkal magyarázta a korrekciót.

Hozzátette: szűkül a magyar export lehetősége is, ezért a korábban várt 12,9 százalékkal szemben várhatóan 11,5 százalékkal bővülhet az idén a kivitel.

A kabinet nem változtatott ugyanakkor az államháztartási hiány idei prognózisán: az ESA szerinti hiány a GDP 4 százaléka, a GFS deficit pedig az önkormányzatokkal 4,4 százalék lehet.

A tárca azzal számol, hogy a bruttó átlagkeresetek a konvergenciaprogramban szereplő 5,4 százalék helyett 7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 5,2 százalék helyett 6,3 százalékkal emelkednek. Összességében a reálbérek a konvergenciaprogramnak megfelelően várhatóan 0,4 százalékkal nőnek az idén.

Több bevétel, magasabb nyugdíj
A pénzügyminiszter elmondta: a magasabb infláció magasabb adó- és járulékbevételeket hoz, ugyanakkor a reálkeresetek növekedésével együtt a nyugdíjak esetében is emelkedést eredményez. A magasabb bérpálya és infláció 30 milliárd forintos többletterhet jelent majd a nyugdíj-kifizetéseknél a központi büdzsének, míg a közszférában a bérek megemelkedése 10 milliárd forint többletkiadást okoz.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a módosított makropálya mennyiben változatja meg a jövő évre vonatkozó adó-elképzeléseket, a miniszter kifejtette: az ez év március 9-i népszavazás hatása, az újabb népszavazás esetleges kockázata, a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkezett fejlemények, valamint az állampapírpiacon az utóbbi hetekben tapasztalt események módosítják azt a mozgásteret, amelyben a kormány gondolkodhat az adóreform kapcsán. Elmondta, ezek együttes hatása elérheti a 100 milliárd forintot is, vagyis ennyivel szűkülhet az adóteher-csökkenés korábban elképzelt nagysága.

Korábbi kormányzati nyilatkozatok szerint a következő évi adó- és járulékmérséklések révén 200-250 milliárd forinttal csökkentek volna a terhek.

Veres János nyomatékosította, a kormány határozott abban a tekintetben, hogy csupán annyival lehet mérsékelni az adó- és járulékterheket, hogy az ne veszélyeztesse a konvergenciaprogramban 2009-re előírt, uniós normák szerinti 3,2 százalékos államháztartási hiány elérését.

Elemzői vélemények

Barcza György, a K&H makroelemzője szerint az adatok lefelé módosítása abból a szempontból jó, hogy a jegybanki prognózis is ez, ami azt mutatja, hogy összhang van a kormány és az MNB között. Az elemző szerint nem volt nagy meglepetés a számok megváltoztatása, hiszen az MNB már korábban is ezekkel az értékekkel számolt. Ennek hátterében az állt, hogy a 2007-es harmadik és negyedik negyedéves adatok gyengére sikeredtek, amihez még a rossz nemzetközi hangulat is hozzájárult.

Barcza szerint az idei első negyedév nem lesz kedvező, a jobb egy évvel korábbi bázis következtében. Ugyanakkor a tavalyi második negyedév már jóval szerényebbre sikeredett, így az már kellően jó alap lehet ahhoz, hogy növekedést lehessen kimutatni. Barcza szerint igazi növekedésről akkor lehet majd beszélni, ha beindul az építőipar, az ipari termelés, és az export. Az elemző legalább 25 bázispontos kamatemelést vár a hónap végén, de akár fél százalékpontot is el tud képzelni.

Németh Dávid, az ING elemzője úgy látja, hogy a prognózis módosítása racionális lépés volt, lehetett rá számítani, hiszen a jegybank és a piac egy ideje már más értékekkel számolt. A szakember úgy véli, hogy az inflációs érték úgy ahogy összhangban van a piaci várakozásokkal, azonban a GDP 2,4 százalékos növekedése nem. Az optimista piaci forgatókönyvek szerint ugyan elképzelhető a 2,4 százalékos bővülés, ám a pesszimista forgatókönyv 1,6 százalékról szól; így a piaci átlag 2 százalék körül alakul. (Emlékeztetőül: a Reuters poll is 2,2 százalékot mutat.) Ugyanakkor Németh úgy véli, hogy a GDP növekedése 2009-ben megközelítheti a 3 százalékot, ám ennél nagyobb tempóhoz már nagyobb átalakítások volnának szükségesek. Az elemző szerint március végén 25 bázispontos emelés várható, és az év folyamán elképzelhető még egy hasonló mértékű szigorítás.

Forrás: Napi Gazdaság

Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>

Számviteli és egyéb szabályzatok elkészítése >>

Linkweb - Készítse el cégbemutatóját portálunkon >>

Hatékony üzleti honlapokat készítünk megfizethető áron >>

Most ingyen regisztrálhatja cégét Magyarország Cégkeresőjében >>