Céginformáció! |
|
|
|
5 rémmese az új PTK-rólA 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza a korlátolt felelősségű társaságokat (Kft.) is. Mivel az a legkedveltebb cégforma, számos tévhit kering ezzel kapcsolatban az interneten. Dr. Buzády Csongor, a Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda vezetője összeállította és cáfolta a legelterjedtebb városi legendákat.
1 / Tőkeemelés – minél később, akár tényleges befizetés nélkül!
Városi legenda: „Az első cégmódosításnál rögtön fel kell emelni a törzstőkét 3 millió Ft-ra.” Tény: Már létező társaságok esetében a törzstőkét csak 2016. március 15-ét követően kell emelni, előtte ez csak lehetőség. Ez a szabály akkor is érvényes, ha egyéb cégmódosításra kerül sor, pl. székhely-változás, új ügyvezető kinevezése, könyvvizsgáló meghosszabbítása. Így a cég akár két évig is működhet a csökkentett törzstökével. Ráadásul a törzstőke-kiegészítést készpénz-befizetés vagy apport helyett – bizonyos hitelezővédelmi szabályok betartása mellett - akár ki is lehet gazdálkodni a jövőbeli osztalékok révén. HASZON TIPP: A törzstőke-feltöltés – ha a cégnek eddig nem volt szüksége az emelt tőkeösszegre – egészen 2016-ig elhalasztható. Ráadásul még akkor is élhet a jövőbeni osztalékból való kigazdálkodás lehetőségével, így akár a tényleges befizetést elkerülhető! 2 / A vezető tisztségviselők reszkessetek! „Drasztikusan” szigorodott a kárfelelősség? Városi legenda: Ijesztő és makacs városi legenda szól arról, hogy a vezető tisztségviselők kárfelelőssége „drasztikusan” szigorodott. Tény: Az új Ptk. a szerződéses kárfelelősséget leválasztotta a szerződésen kívüli kárfelelősség szabályrendszeréről. A szerződésszegéssel okozott károk esetén a felelősség egyrészt szigorodott, de ugyanakkor enyhült is! De haladjunk sorban: 1. A szerződéses kárfelelősség esetén károkozó fél már nem mentheti ki magát azzal, hogy „úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható”. Csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt (1) az ellenőrzési körén kívül eső és (2) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható olyan körülmény okozta, amelynél (3.) nem lehetett elvárni tőle hogy, azt elkerülje, vagy elhárítsa. 2. Másik oldalról a szerződéses kárfelelősség igenis enyhült a korábbi szabályozáshoz képest, mivel a kártérítés mértékét a az új Ptk. szabályozás csak arra a kárra korlátozta, amelyről a károsult bizonyítani tudja, hogy az, mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Ez, lássuk be, nem lesz könnyű...
HASZON TIPP: A kárfelelősség a jövőben a szerződésben szabadabban korlátozható, illetve bővíthető. Fordítsunk tehát kellő gondot ezekre a rendelkezésekre, ez ugyanis - akár évekkel később – többszörösen megtérülhet! 3 / Ügyvezető személyes felelőssége: D & O biztosítás – de ésszerűen!
Városi legenda: „Mostantól az ügyvezető is, a céggel együtt és egyetemlegesen, mégpedig a teljes vagyonával felel a cég által okozott károkért.” Tények: Az ügyvezetői felelősség új szabályaival kapcsolatosan sokan az ügyvezető egyetemleges felelősségéről beszélnek. Az új Ptk. valóban tartalmaz ilyen rendelkezést, azonban csak és kizárólag a szerződésen kívüli – ún. deliktuális – kárfelelősség kapcsán. Magyarul: Az ügyvezető személyes vagyonával felel, ha társaság nevében eljárva kárt okoz, de nem felel a cég szerződésszegése esetén (nem-fizetés, hibás teljesítés stb.). Más kérdés, hogy az ellenérdekű szerződő fél hamar rá fog jönni, hogy neki egy deliktuális jogalap kedvezőbb, mint a szerződéses, és egy kis kreativitással – pl. leány vagy testvérvállalat bevonása az ügybe – hamar eljuthatunk a deliktuális kárfelelősséghez. Ezen túl az ügyvezető szemszögéből reális kockázatot jelenthet pl. egy általa okozott üzemi baleset.
HASZON TIPP: Az ügyvezető és a társaság, valamint az ügyvezetők egymás közötti belső viszonya legyen írásban rögzítve, kitérve ennek során az ún. kártalanítási megállapodásokra is. Javasoljuk, hogy az ügyvezető a saját szerződésére vonatkozóan is állapodjon meg megfelelő szerződéses (felelősség korlátozó) rendelkezésekben. Az éves beszámoló elfogadásakor az ügyvezető kérjen minden évben felmentvényt a tulajdonosoktól. Az ún. D&O biztosításnak valóban van értelme, de alapvetően csak szerződésen kívüli (deliktuális) károkozás, pl. üzemi baleset, környezet-károsítás kompenzálására.
4 / A tiltakozás bevezetésével erősödik az ügyvezető pozíciója? Ne feleljünk másért!
Városi legenda: „Több ügyvezető esetén az ún. „tiltakozás” jogintézményének bevezetése erősíti az egyes ügyvezetők pozícióját.” Tények: Az új Ptk. jelentős újítása a többes ügyvezetés cégjegyzésen túli részletesebb szabályozása. Új szabály, hogy márciustól az egyik ügyvezető tiltakozhat a másik ügyvezető döntése ellen, ha annak intézkedésével nem ért egyet. E tiltakozást a taggyűlés/tulajdonos bírálja el. Megjósolható, hogy e tiltakozási jogot a gyakorlat hamarosan az ügyvezetőket terhelő gondossági „kötelesség” körében, éspedig kötelezettségnek fogja tekinteni, és aki nem él e jogával, később akár egyetemlegesen is felelnie kell a másik ügyvezető által okozott kárért. HASZON TIPP: Ajánljuk új ügyvezetési szabályzat elkészítését az ügyvezetők közötti feladat- és felelősség-megosztásra vonatkozóan. 5 / Ügyvezetői felmentvény – most már akár cégmódosítás nélkül! Városi legenda: „Az ügyvezető felmentése most már a mandátum megszűnése esetén is megtörténhet, így tiszta jogi helyzetet teremt.” Tények: Az új Ptk. szerint az ügyvezetői felmentvényt most már nem csak egy adott üzleti év végén, az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg lehet adni, hanem az ügyvezető tisztségének megszűnése esetén is. További üdvözlendő újítás, hogy a felmentvény akkor is megadható, ha annak lehetőségét a társasági szerződésben külön nem rögzítették. A tulajdonosok ennek megfelelően az ügyvezető előző évi tevékenységének értékelését minden évben napirendre tűzhetik és határozhatnak. A határozatban természetesen egyedi kivételek és jogfenntartások is megfogalmazhatók. HASZON TIPP: Javasoljuk, hogy az ügyvezető előző évi tevékenységének értékelését a tagok minden évben tűzzék napirendre, nyíltan vitassák meg, és hozzanak egyértelmű, részletes határozatot. Az ügyvezetői felmentvény megtárgyalásához, megadásához már nem kell megfelelő rendelkezés a társasági szerződésben, így az a jövőben - pluszköltséggel járó - cégmódosítás nélkül is gyakorolható. 2014.05.19. Forrás: Haszon >> Jó tudni!
Mi az előnye, ha nálunk könyveltetsz? >>
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
