A Széll Kálmán Terv újabb kiadása szerint a kormányban két év után újra feléledt a kisadók eltörlése iránti késztetés.

A Széll Kálmán Terv 2.0-ban a költségvetési kiigazítás érdekében az adók rendszerét ismét átalakítja a kormány. Ennek keretén belül nemcsak új sarcokat vet ki, de néhány kisebb adót megszüntet. A dokumentum szerint minderre az adórendszer egyszerűsítése érdekében van szükség, így olyan adók szűnnének meg, melyek nem hoznak jelentős bevételt, viszont szignifikáns adminisztrációs terhet jelentenek. Éppen ezért, ahogy az a gazdasági stabilitási törvényben is rögzítésre került egy sarkalatos törvényben, a cél, hogy olyan adókat vezessenek be, melynek ellenőrzése, beszedése nem jelent magasabb költséget a belőle származó bevételnél. 

A fenti célnak úgy tűnik, hogy nem felel meg sem a még az előző kormányhoz kötődő gyógyszertári szolidaritási adó, sem pedig az Orbán-kormány által 2010. júniusában bejelentett magánszemélyek 98 százalékos különadója, illetve a mindössze idén januártól bevezetésre került katasztrófavédelmi adó.

Látva a számokat azt el kell ismerni, hogy az eltörölt adónemekből származó bevételek tényleg elmaradnak más tételek címén befolyó összegektől, ugyanakkor azt sem lehet tagadni, hogy az adók létezése óta a tényleges adatok mindig túlszárnyalták a kormány várakozásait. Most a megszüntetni tervezett adókat vesszük sorra. Némelyik esetében nemrég még változtatást is eszközölt a kormány, ennek ellenére máris törlésre kerül az adónem.

Sok hűhó semmiért?

Tavaly ősszel fogadta el és idén januártól él a katasztrófavédelmi hozzájárulás, mely az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság büdzséjét gazdagítja. Az adó a különböző fokozatú veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket, valamint veszélyes anyagok gyártásával foglalkozó vállalkozásokat terheli, és a veszélyes tevékenységükkel összefüggő forgalmuk után kell 0,1 százalékos hozzájárulást fizetni. Az azonban már nem ennyire konkrét, hogy pontosan mi is minősül veszélyes anyagnak, éppen ezért sok vállalkozás bizonytalan is a kérdést illetően. Ebből az adóból a kormány 1,03 milliárdos bevételt remél az idei évben.

Változtatnak, majd eltörlik: gyógyszertárak szolidaritási díj

Az adó még 2007-ben a gyógyszer-gazdaságossági törvénnyel került bevezetésre. Ez azt jelenti pontosan, hogy a támogatott gyógyszerek bevételként megjelenő árrés-tömegének arányában a nagyobb forgalmú patikák ilyen szolidaritási díj fizetésére lettek kötelezve. A befolyt összeg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz került, majd állami támogatással kiegészítve az alacsonyabb forgalmú patikák támogatására fordították az összeget, akik számára az így kapott összeg elengedhetetlen a fennmaradásuk érdekében. A szolidaritási díj eltörlése így a jövőben várhatóan csak nehezebb helyzetbe sodorhatja a kisebb gyógyszertárakat.

A kormány még mielőtt az eltörléséről döntött volna, az év kezdetétől megváltoztatta a díjfizetés alapját, hiszen 2012-től már nem az egyes gyógyszertárak, hanem az azonos adószámon működő vállalkozások együttes forgalma alapján állapítják meg a fizetendő összeget. Így, a medicalonline szerint idén az érintett patikák megközelítőleg 6-700 millió forintot fizethetnek be, melyet az állam 100 millióval egészíthet majd ki.

Csak politikai húzás volt a magánszemélyek 98 százalékos adója?

A kormány szándékai szerint megszüntetésre kerül a magánszemélyeket terhelő 98 százalékos különadó is, mely a "pofátalanul" nagy végkielégítések 2 millió forint feletti részét terheli. Mint ismert, a különadó bevezetése előtt az Alkotmánybírósággal is meggyűlt a baja kormánynak, ám végül csak sikerült megvalósítani a tervét a kabinetnek.

A költségvetésben szereplő előirányzatokat nézve egyébként elképzelhető, hogy a kormány sem számított arra, hogy ekkora összeg folyhat be az államkasszába a kifizetett végkielégítések után. 2010-ben, az adó életbe lépésének évében 11,3 millió forintot várt ezen a jogcímen a kormány, valójában azonban ennek többszöröse, 64,1 millió forint gazdagította a büdzsét. A 2011-es év azonban ennél sokkal jobb eredményeket hozott ezen a soron, hiszen az előirányzatként szereplő 1 milliárd helyett 3,7 milliárd forintot zsebelt be az állam a végkielégítések után. 2012-re 200 milliós bevételt remél ezen a címen a kormány, viszont a legutóbbi államháztartási adatok szerint az biztos, hogy ez a sor az első három hónapban már 150 százalékos teljesítésen áll, hiszen eddig 302 millió forint folyt be a kasszába.

Egy csütörtöki hír szerint azonban Selmeczi Gabriella szerint a Fidesz ragaszkodik ehhez az adónemhez, így megkérdőjeleződött, hogy tényleg elvetik-e a különadót.

Nem ez az első adóeltörlési hullám

2010 közepén a kormány tíz kisadót törölt el, például a vízkészlet-gazdálkodási járulékot, a tv-készülékek adóját, az épületek utáni idegenforgalmi adót. Helyettük jött többek között a fent már részletezett magánszemélyek különadója, valamint a "cselédadó", vagyis a háztartási alkalmazottak foglalkoztatása után fizetendő regisztrációs díj - ez utóbbi azonban még jelenleg is érvényben van. Bár 2011 elején az adó sikertelenségéről lehetett hallani, a tavalyi év során azonban 5,3 millió forintos bevétele származott a költségvetésnek ebből az adófajtából, míg 2010-ben mindössze 800 ezer forint. 2012-ben pedig még akár az előző évinél is magasabb összeg folyhatna be az államkasszába, hiszen az év első három hónapjában 1,9 millió forintot fizettek be ezen a címen az érintettek. Ha ugyanezt a szintet feltételezzük a további negyedévekre is, akkor 7,6 millió forintot zsebelhet be a kormány a háztartási alkalmazottak regisztrációs díjából. Ez egyébként reális cél is lehet, hiszen az előző év azonos időszakában a tényleges, év során beszedett összeg közel 20 százaléka realizálódott az első negyedévben.

Székely Sarolta