A félreértéseket az okozhatja, hogy még a hazai vállalatvezetők többsége sincs tisztában az EU támogatások egyes típusai közötti alapvető különbségekkel. A Kohéziós Alap forrásai ugyanis olyan nagyobb volumenű közlekedésfejlesztési és környezetvédelmi projekteket társfinanszíroznak, melyek megvalósulásával csökkenthető az EU leggazdagabb és legszegényebb tagországai közötti fejlettségbeli különbség. Kohéziós támogatásokban azok az országok részesülhetnek, melyek esetében az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. E források kedvezményezettjeit a közút-, vasút-fejlesztési, híd-felújítási, helyi közlekedés-fejlesztési, hulladékgazdálkodási és más hasonló "nagyprojekteket” megvalósító (megrendelő), jellemzően állami intézmények jelentik.
A kohéziós támogatásokat tehát nem a hazai magánvállalkozások kapják, őket – elsősorban az építőipar képviselőit – legfeljebb közvetve, mint a jövőbeli beruházások lehetséges megvalósítóit érintheti hátrányosan, ha a felfüggesztett kohéziós pénzek végül valóban nem kerülnek kifizetésre.
A vállalkozásfejlesztési pályázatok uniós forrásait az ún. strukturális alapok, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális és Alap (ESZA) adják. E források lehetséges felfüggesztését az Európai Bizottság javaslata nem érinti, nem is érintheti.
