A kormánynak április közepéig elő kell állnia a konvergenciaprogrammal – eközben folyamatosan olyan jelzéseket küld a piac, illetve Washington és Brüsszel számára, hogy komolyan meg akar állapodni az IMF-fel.

„Az ember a lelkét kiteszi azért, hogy ezt a nyavalyás megállapodást végre elkezdjük tárgyalni” – fakadt ki indulatosan a múlt héten egy közgazdászrendezvényen Martonyi János külügyminiszter, mondván, minden ellentétes híreszteléssel szemben a kabinet szeretne hitelmegállapodást kötni az IMF/EU-val.

Erre az üzentre tett rá még egy lapáttal a Magyar Nemzet hétvégi száma, amely „diplomáciai forrásokra” hivatkozva azt írta: az IMF 10-15 milliárd eurós hitelkeretet biztosítana Magyarországnak két évig és a megállapodás három héten belül megszülethet azt követően, hogy az Orbán-kormány lezárja az unióval fennálló vitáját. Azért csak két évig – írta a lap -, mert az IMF ragaszkodik ahhoz, hogy a 2014-ben megalakuló kormány ismét „legitimálja a paktumot”, ha folytatni kívánja az együttműködést.

A hivatalos tárgyalások megkezdéséhez az IMF annyit kér, hogy a kormány módosítsa a jegybanktörvényt és biztosítsa az MNB függetlenségét – idézi a lap a diplomatát. Úgy tudják: harmadik MNB-alelnök kinevezését nem néznék jó szemmel Washingtonban A lap informátora szerint az IMF nem töröltetné el az egykulcsos szja-t, ám az ezt szabályozó stabilitási törvényt ki kellene venni a sarkalatos jogszabályokból.

A kormány a múlt pénteken adta át a két folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárás, vagyis a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság függetlensége tárgyában készített hivatalos válaszát az Európai Bizottságnak. A kabinet bízik az eljárások lezárásában, és úgy ítéli meg, így már nem lehet akadálya annak, hogy belátható időn belül megkezdődjenek a tárgyalások az EU/IMF-megállapodásról.

A kormány felfogása szerint ráadásul Brüsszel a túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében sem emelhetett vétót Magyarországgal szemben, hisz a múlt pénteken nyilvánosságra hozott EDP-jelentés szerint az államháztartás uniós módszertan szerinti egyenlege 2011-ben 1204,6 milliárd forint többlettel zárt, ami a GDP 4,3 százalékát érte el. Az év közbeni egyszeri tételek nélkül számolt költségvetési hiány a vállalt 2,94 százalék helyett 2,43 százalék lett – emelte ki a nemzetgazdasági tárca közleménye, amely azért azt is elismerte, hogy az uniós módszertan szerinti áht-többletben „néhány különleges intézkedés is szerepet játszott”.

Az EDP-jelentést az Eurostat auditálja és várhatóan még a héten nyilvánosságra hozza, ezt követően kerülnek a jelentések az EB asztalára. Ezzel párhuzamosan a magyar kormánynak a következő két hétben nyilvánosságra kell hoznia új konvergenciaprogramját, amelyben alá kell támasztania, hogy az első két hónapban elszaladt államháztartási hiányt milyen intézkedésekkel akarja a kívánt 2,5 százalékos szintre visszaszorítani.

A kabinet már februárban döntött a minisztériumi kiadások zárolásáról, illetve a gyógyszerkiadások további 20-30 milliárdos csökkentéséről, miközben a már betervezett százmilliárd forintos csökkentés is kérdéses. A konvergenciaprogram hosszabb távra lő – így azt is nyilvánosságra kell hozniuk, hogy a 2013-tól kivezetendő különadókat milyen intézkedésekkel pótolja, hogy a csökkenő hiánypályát fenn tudja tartani.

2012.04.12.