A munkaviszony fő szabály szerint határozatlan időre jön létre. Ez továbbra is változatlan marad az új Mt. szerint, viszont a jogintézményre vonatkozó előírások több vonatkozásban is módosulnak. E változások két érdekes elemét emeljük most ki.

A jelenleg hatályos Mt. 88. §-a kimondja, hogy a határozott dőre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással szüntethető meg a próbaidő lejártát követően, illetve ettől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a jogviszonyt, de ebben az esetben a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.

Az új Mt. 66. § (8) bekezdése értelmében viszont a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti

· a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy

· a munkavállaló képességére alapított okból vagy

· ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

A határozott idejű jogviszonyt a munkavállaló is felmondhatja, de köteles azt indokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

Vitatott előírása a jelenlegi Mt.-nek (79. § (6) bekezdése), miszerint a határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták.

Ezt a szabályt az új Mt. nem tartalmazza.

Mindez azonban nem hoz érdemi változást, hiszen, ha a dolgozó továbbra is munkát végez, akkor a felek között érvénytelen munkaszerződés áll fönn. (Az írásbeliség fontos kellék a munkaszerződésnek. Ennek hiányában a munkavállaló 30 napon belül érvénytelenségre hivatkozhat.)

Az Mt. 29. §-a értelmében viszont az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el.

A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt az előzőekben említettek alapján meg kell szüntetni.

Ez alapján pedig máris "ott tart" a dolgozó, ahol az előző szabályok szerint: vagy megkötik az új munkaszerződést, vagy pedig a munkáltató mindazokat a juttatásokat kifizeti a számára mint felmondás esetén.

2012.04.03.