Január 1-től már nem vehetik igénybe az öregségi korhatár alatti nyugdíjasok a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra vonatkozó járulékkedvezményeket. Ez óriási tehernövekedést jelent a számukra. Az egyéni vállalkozók számára a legjobb, ha visszaadják a vállalkozói igazolványukat, és társas vállalkozásban próbálnak meg részmunkaidős munkaviszonyt létesíteni.

A társadalombiztosítási járulékokról szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét sajátjogú nyugdíjasként folytatja, és az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Mostanáig ebbe a körbe tartoztak azok is, akik korkedvezményes, korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, illetve a rendvédelmi szervekre vonatkozó szolgálati nyugdíjat kaptak.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény azonban módosította a saját jogú nyugdíjas fogalmát. Csak azok számítanak saját jogú nyugdíjasnak, akik 1949-ben vagy annál korábban, a szolgálati nyugdíjasok közül pedig azok, akik 1954-ben vagy azt megelőzően születtek. Az ennél fiatalabbak január 1-től már nem saját jogú nyugdíjasok, vagyis vállalkozóként nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak.

Ez azt jelenti, hogy drasztikusan megnövekednek a járulékterheik. A kiegészítő tevékenységet folytató személy után havonta jövedelemtől függetlenül, fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Ez még akkor is jelentős kedvezmény, ha utóbbi járulék összege 2012-től jelentősen, 25 százalékkal nőtt. (Tavaly még csak havonta 5100 forint volt a szolgáltatási járulék, az idei évtől viszont már 6390 forintra emelkedett.) Emellett egyéni vállalkozóknak a vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapját képező jövedelem, evásoknál a törvény szerinti adóalap 10 százalékának megfelelő nyugdíjjárulékot kell fizetniük. Ugyanez vonatkozik a társas vállalkozásból személyes közreműködésért kapott jövedelemre is.

A korhatár alatti ellátásban részesülő vállalkozóknak azonban a megváltozott szabályok szerint januártól már a minimálbér 112,5 százaléka után 27 százalék szociális hozzájárulási adót (ami a korábbi munkáltatói tb-járulékot váltja fel) kell fizetniük. Emellett a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s a minimálbér 100 százaléka után 10 százalék nyugdíjjárulékot is le kell róniuk.

Ráadásul az egyéni vállalkozóknak nem is a minimálbért, hanem a jóval magasabb összegű garantált bérminimumot kell alapul venniük, lévén, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásához mindenképpen szükség van valamilyen szakképesítésre. Aki viszont középfokú végzettséget igénylő munkát végez, annak legalább a garantált bérminimumnak megfelelő összegű bért kell fizetni, ez vonatkozik az egyéni vállalkozókra is. A garantált minimálbér összege idén januártól havi 108 ezer forintra emelkedett a tavalyi 94 ezer forintról.

Vagyis az egyéni vállalkozóknak jövőre legalább 32 441 forint szociális hozzájárulási adót, 13 770 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 800 forint nyugdíjjárulékot kell havonta befizetniük. Ez összesen 57 011 forint. Ezzel szemben a tavalyi évben csak havi 5100 forint szolgáltatási járulékot és - a garantált bérminimummal számolva - legfeljebb 9400 forint nyugdíjjárulékot, így összesen 14 500 forint közterhet kellett fizetniük a korhatár alatti nyugdíjas vállalkozóknak.

Mindezek alapján jól látszik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a korhatár előtti nyugdíjasoknak az egyéni vállalkozói forma vélhetően nem kifizetődő - mondta a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Magyar Gábor ügyvéd. Az érintett vállalkozók annyit tehetnek, hogy valamely társas vállalkozásban ügyvezetővé, illetve üzletvezetésre jogosult taggá válnak, ahol munkaviszonyt létesítenek. Így megtehetik azt, hogy részmunkaidőben (például 4 órás munkaviszonyban) tevékenykednek, és így csak a részmunkaidős munkavégzés után kell megfizetniük a közterheket. Így a felét megspórolhatják a fizetendő köztehernek, ami még így is nagyjából a duplája lesz a tavalyi évinek.