Emelkednek az adók és járulékok, bonyolultabbá válik az adminisztráció, szigorodnak a büntetések, szaporodnak az ellenőrzések. A jövő évi adójogszabályok nem kedveznek sem a kisebb, sem a nagyobb cégeknek, nehezebbé teszik a munkavállalók életét, sőt bizonyos értelemben ellehetetlenítik.

Jövőre a munkáltató társadalombiztosítási járulék helyett már szociális hozzájárulási adót fizet, aminek a mértéke ugyancsak 27 százalék, de - lévén szó adóról - az államnak semmilyen juttatási kötelezettsége nem keletkezik a befizetésekkel szemben, azt tetszőleges költségvetési célokra használhatja. A kkv-k tulajdonosai viszont várhatóan több járulékot fognak fizetni, mivel a személyesen közreműködő tag után a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Kép:sxc

Eddig a gazdasági társaság tulajdonosának, ha megbízási jogviszony alapján látott el egy tisztséget, és azért nem számolt el bért, adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezett. A 2012. január elsején életbe lépő törvénymódosítás viszont kimondja, hogy ebben az esetben is biztosítottnak minősül, így utána meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot a minimálbér összegéig, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is a minimálbér másfélszerese után.

Kiegészül az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabály is. Idén a társaságok által fizetett reprezentációs vagy üzleti ajándék nem számított a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, így a teljes összeg növelte a társaságiadó-alapot, ami után 10 százalékos társasági adót kellett fizetni.

- Jövőre drágább lesz az ajándékozás és a reprezentáció is, közel 50 százalékkal. A társasági adó szempontjából költségként felmerülő tételek az szja-törvény 69-70. paragrafusa szerint egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, vagyis az összeg 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kell fizetnie a munkáltatónak - magyarázta Pásztor Józsefné adótanácsadó az IPOSZ által szervezett konferencián.

A törvény tételesen felsorolja, hogy mi után lesz a munkáltatónak adófizetési kötelezettsége: ilyen a hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, a telefonszolgáltatás, a csoportos biztosítás, a reprezentációs költség és az üzleti ajándék, valamint az évente háromszor a minimálbér 10 százalékáig adott csekély értékű ajándék is. Visszatér az a régi szabály, hogy ha a munkáltató minden munkavállalónak vagy egy bizonyos körnek belső szabályzat alapján ad juttatást, azután csak a munkáltató fizet adót és járulékot, a munkavállalónak nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége.

A veszteségelhatárolás szabálya is szigorodik mind a társaságok, mind az egyéni vállalkozók esetében. Megjelenik egy felső korlát: csak a veszteségelhatárolás nélküli pozitív adóalap 50 százalékáig vehető figyelembe a veszteség, tehát az adózás előtti eredmény, valamint az azt növelő és csökkentő tételek számítása utáni összeg feléig gazdálkodható ki a korábbi veszteség. Az el nem számolt hányad az elkövetkező években írható le.

A társaságiadó-alapot módosító tételek között említette Pásztor Józsefné a bejelentett immateriális jószág értékesítésére vonatkozó újdonságot mint az egyetlen adóalapot csökkentő nóvumot. Az alultőkésítési szabály változása értelmében viszont jövőre már a kamatmentes kötelezettségeket is figyelembe kell venni a társaság adóalapjának számításakor. Ha az összes - kamat nélkül és kamatért - kapott kölcsön összege meghaladja a saját tőke háromszorosát, akkor a ráfordításként elszámolt kamatot nem lehet teljes egészében a vállalkozásként felmerült költségként figyelembe venni, hanem annak egy része növeli a társasági adóalapot.

A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) módosítása értelmében az osztalékelőleg-fizetés kapcsán készítendő mérleg jövőre már hat hónapig érvényes, mutatott rá a szakember az adminisztrációs teher csökkenésére. Ugyanakkor felhívta a cégek figyelmét arra is, hogy a gazdálkodószervezet csak akkor fizethet osztalékelőleget, ha ezt a társasági szerződés kifejezetten lehetővé teszi. Ellenkező esetben akár milliós nagyságrendű bírságra is számíthat. Mivel most a társadalombiztosítási jogszabályváltozások miatt valószínűleg módosítani kell a társasági szerződéseket, érdemes belefogalmazni ezt a kitételt.

Az új áfatörvény alapján - a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében - a számlamódosítás nem von magával önellenőrzési kötelezettséget. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy az adózó a számla módosításakor esedékes áfabevallásában vegye figyelembe ezt a tételt, és nem az eredeti teljesítési időpontban. Szintén megerősítették, hogy az elévülési időn - öt éven - belül a levonható áfa bármikor visszaigényelhető, vagyis az öltönyzsebben maradt számlákat sem kell a jövőben kidobni a hónap vagy a negyedév leteltével.

A helyi adók növekedése szintén komoly terhet jelent jövőre a cégeknek. A fuvarozók például a járművek tárolására használt telek után eddig nem fizettek telekadót, 2012-ben azonban itt is adófizetési kötelezettség keletkezik. A kommunális adó mértéke szintén nő: január elseje után már 17 ezer forint lesz. Összességében ugyan a vállalkozások helyiadó-fizetési kötelezettsége legfeljebb 20 százalékkal emelkedhet, a lakossági terhek bővülését nem korlátozza a helyi adókról szóló törvény - mutatott rá Pásztor Józsefné.