Szegény ember feltételes adómegállapításaként jelenik meg a rendszerben egy új lehetőség. Ha egy cég vagy magánszemély nem biztos a helyes jogértelmezésben, jelezheti ezt a hatóságnak. Így ha mégis téved, nem kell mulasztási bírságot fizetnie − csak az adóhiányt és a késedelmi pótlékot kell utalnia.

Az adótörvényekhez Rogán Antal egy sor módosítót nyújtott be − kérdés, ezek hány százaléka származik valójában a kormánytól −, amelyek között szerepel a bizonytalan adózási helyzet bevezetése is. Ezt hívhatnánk akár a szegény ember feltételes adómegállapítási kérelmének is, hiszen lényege az, hogy ha egy eset nem teljesen egyértelmű adózási szempontból, bizonytalannak ítélheti azt az adózó. Ezzel ugyan nem szabadul meg az adóhatóság kellemetlen kérdéseitől, ám a mulasztási bírságtól igen − ami az adóhiány ötven százalékát teszi ki.

Ha egy vállalkozás nem tudja eldönteni, hogy adott tételt elszámolhat-e a vállalkozás érdekében felmerült költség címén vagy sem, ha egy magánszemély nem biztos abban, hogy az internetes piactereken nyélbe ütött néhány üzlete egyszeri vagy üzletszerű értékesítésnek minősül-e, ma lényegében 19-re húz lapot. Valamilyen elv szerint kitölti az adóbevallását, valahogyan feltünteti a kérdéses ügyletet, majd vár. Vagy nem találja meg a hatóság, vagy igen. Ha a revizorok kifogásolják az adott tételt, eljárást, akkor csak abban bízhat: elhiszik és méltányolják jóhiszeműségét. Ha nem, akkor keményen megfizethet a rossz tippért.

Ezen korrigálhat a bizonytalan adózási helyzet. A terv szerint itt az adózó a bevallás elkészítésekor jelezheti egy ügyvéddel vagy adótanácsadóval jóváhagyott bejelentéssel, hogy nem biztos a jogszabály értelmezésében. Ezzel bebiztosíthatja magát arra az esetre, ha tévedett, csak a "b" verziónak megfelelő összeget kell ebben az esetben befizetnie − késedelmi kamattal együtt. Azért az a jellemzőbb, hogy egy bizonytalan megítélésű ügyben a kevesebb adóteherrel járó verziót választja az adózó, s nem az, hogy majd visszakaphatja a pluszban befizetett pénzt.

A bejelentésnek díja is van, ez a bevallott adó fél százaléka, de legalább százezer és legfeljebb ötmillió forint − ahhoz, hogy az adó fél százaléka százezer forint legyen, 200 milliós adófizetési kötelezettség kell, ennek fényében a százezres alsó díjhatár kissé magasnak tűnik. A díj nem jár vissza, ha jól értelmezte a szabályt az adózó, viszont ha rosszul lőtte be az adó összegét, s az több, mint gondolta, akkor a díjat is ki kell egészítenie. Vagyis ha egy cég 200 millió forint adófizetés mellett ekkora összegű díjat fizet be, majd kiderül, hogy valójában 400 millió forint adót kell fizetnie − mert nem jött be a vélekedése −, akkor nemcsak az adókülönbözetet kell megfizetnie, hanem plusz százezret is díjkiegészítésre.

A biztosítékot nem lehet alkalmazni áfára, mivel az a költségvetésben igen jelentős bevételnek számít s mert az adóelkerülések értékének 80 százaléka ebben az adónemben keletkezik. Szintén nem lehet bejelentést tenni olyan esetekben, amikor egyébként is kell valamilyen nyilatkozatot tenni. tipikusan ilyen a szokásos piaci ár meghatározása, amelynek szabályait már más passzusok rögzítették. Ezeknél a speciális szabályokat kell figyelembe venni.

Az egyértelmű csalások elkerülése érdekében nem fogadhatók el azok a bejelentések, amelyek nyilvánvaló adószabályokat kérdőjeleznek meg − például 16 helyett tízszázalékos szja-t vesznek alapul. Szintén nem érvényes a bejelentés, ha az ügylet nyilvánvalóan adóelkerülést szolgál. Ha az ügyvéd, adótanácsadó olyan bejelentéshez adja a nevét, amely ezek vagy más formai okok miatt nem érvényes, mulasztási bírsággal sújtható. Formai ok lehet például, ha nem a bevallással egyidejűleg nyújtja azt be, hanem utólag csatolja.