2008.03.13.

A sajtó már a következő, a több-biztosítós rendszerről szóló, ősszel esedékes voksolás esélyeit latolgatja, de a fő gond továbbra is az, hogy az eddigi reformok nem adtak hosszú távú választ a gazdaság alapproblémáira.

 Borítékolható a politikai hisztéria, hiszen ennek tétjét homlokegyenest ellentétesen értelmezik kormánypártok és az ellenzék: az előbbiek szerint a szavazás, ha lesz, nem érintené a februárban elfogadott egészségbiztosítási rendszerben szereplő (több pénztáras és nem több-biztosítós) megoldást, míg az utóbbi egyes szakértőkkel összhangban azt vallja, hogy voltaképpen a tb-törvényről szólna az újabb népszavazás.

Nincs nagy gazdasági jelentősége

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azonban úgy látja, hogy az óriási politikai felhajtás gazdasági jelentősége csekély. Maga a törvény ugyanis nem ad választ az egészségbiztosítás finanszírozásának alapkérdésére, a forráshiányra. Hiába emlegetik a holland példát a rendszer hívei, ott 74 százalékos foglalkoztatottság mellett fizeti a tb-járulékot a lakosság, míg Magyarországon 57 százalékos ez az arány. Durván fogalmazva ez azt jelenti, hogy Hollandiában az állami egészségügyi rendszer is jól működne, idehaza meg a több-pénztáras sem lesz sokkal jobb a mostaninál. Ráadásul a magánbiztosítók nem fogják benne hagyni a rendszerben azt a pénzt, amit a pénztéri tulajdonért fizetnek, mert azzal el kell számolniuk saját biztosítottaiknak. Ez az összeg tehát csak ideiglenes pluszt hozhat a rendszerbe - véli az elemző.

A megnőtt politikai kockázat miatt persze kétséges, hogy hányan jelentkeznek, ráadásul ha egy kormányváltás után megszüntetik az új rendszert, akkor az állami garanciák kifizetése miatt az adófizetőnek még többe kerülhet a pénztártörvény végrehajtása, mint ha eleve be sem vezetnék. Az alapproblémát csak elismételni lehet: amíg szűk a járulékfizetők köre, addig nincs elég pénz az egészségbiztosítás érdemi javítására sem, a foglalkoztatás növeléséhez csökkenteni kellene a közterheket, ami támaszt adna a gazdasági növekedés felgyorsulásának, csakhogy ehhez rövid távon az állami kiadásokat is le kellene faragni, mert a konvergenciaprogramot tartani kell, ám ezt voltaképpen a jelenlegi kormány sem tudta felvállalni.

Hatékony eszköz a népszavazás?
A hétvégi eredményes népszavazás ugyan akár azt is jelentheti a Fidesz számára, hogy ez egy hatékony eszköz az ellenzék kezében arra, hogy az "új többséget" egybekovácsolja, hogy mobilizáljon, illetve kormányzati döntéseket befolyásoljon, ám komoly kockázatot is rejthet magában újra ehhez a módszerhez folyamodni. Hiszen ha nem sikerül a mostani eredményt megismételni, vagy hasonló részvételt reprodukálni, akkor az kudarcként lenne elkönyvelhető, ami megtörné a Fidesz sikerszériáját (önkormányzati választás, népszavazás). 2009-ben európai parlamenti választások lesznek, azaz a Fidesz előtt még így is újabb lehetőség áll arra, hogy ismét győzedelmeskedjen a kormánykoalíció felett - mondta el kérdésünkre Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője.

Bár Orbán Viktor többször jelezte, hogy támogatja az Albert házaspár népszavazási indítványát, ez még korántsem jelenti azt, hogy a Fidesz egyértelműen úgy gondolja, hogy egy újabb népszavazás feltétlenül az érdekeit szolgálja (lásd alternatív törvényjavaslat) a már említett okokból kifolyólag. Szomszéd szerint az ellenzéki párt mást nem is igen tehet, mint hogy támogatásáról biztosítja a civileket, de elképzelhető, hogy ennél tovább mégsem megy, mert kockázatosnak értékeli a helyzetet.

A több-biztosítós kérdés ugyan szintén az emberek által elutasított reform témakörébe tartozik, és az egészségügyhöz kapcsolódik, azonban nem annyira kézzelfogható a választók számára, kevésbé a mindennapokban megjelenő probléma, mint a vizitdíj. Így ezt a különbséget is figyelembe kell vennie a Fidesznek és érdemes mérlegelnie. Ugyanakkor Orbán Viktor további lépéseket ígért a háromkérdéses referendum után, és kézenfekvő lenne az őszi népszavazást következő lépésnek tekinteni, ami az ellenzék szemszögéből nézve a kormány bukásához vezetne el a folyamatos nyomásgyakorlás, és újabb csapások által - véli az elemző.
Hozzáteszi: Gyurcsány Ferenc helyzetének megrendülése nem kétséges, ugyanakkor épp a népszavazás előtt újította meg saját kezdeményezéseivel a párton belüli támogatottságát, így az ellene indított nyílt támadás jelenleg nem valószínű. Annál veszélyesebb számára viszont, ha a szocialisták már csak ideiglenes kormányfőként tekintenek rá, akivel már nem lehet választást nyerni, ebben az esetben viszont csak az alternatív személy, és program megtalálása a kérdés számukra.

A piac Gyurcsányban látja a garanciát

Suppan Gergely a miniszterelnök személyével kapcsolatos találgatások kapcsán elmondta, hogy a piac 2006-ban Gyurcsány Ferencben látta a konvergencia- és a reformfolyamat folytatásának garanciáját, és jelenleg senki sem számít arra, hogy a kormányfőnek távoznia kellene. Az azonban nem kerüli el a gazdasági elemzők figyelmét, hogy feszültségek vannak a koalíciós pártok között - erre utal Horn Gábor SZDSZ-es politikus elhíresült beszólása a népszavazás éjszakáján -, illetve hogy az MSZP-n belül is megjelentek azok a hangok, amelyek szerint hosszabb távon nem lehetnek nyerők Gyurcsány Ferenccel.

Ugyanez a helyzet a politológusok hasonló tartalmú találgatásaival. A felmerülő személyek ugyanakkor nem tűnnek egyenlőre komoly alternatívának: Kiss Péter vagy Szili Katalin annyi lelkesedést sem tud kelteni, mint Gyurcsány, Bajnai Gondon területfejlesztési miniszter pedig ismeretlen a párt számára.

Suppan szerint a konklúzió ismét az, hogy nem a személy a legfontosabb kérdés, hanem a gazdaság előbb említett mélyben lévő problémái, amire nem adtak hosszú távú választ az eddigi reformok, hiszen éppen hogy bevétel-, adóemeléssel operáltak, amikor a fő gondok ennek ellenkezőjével tűnnek megoldhatónak. Igaz ugyanakkor, hogy legalább megalapozták a konvergenciaprogramot, amelynek hiányszámait kőbe vésettnek tekinti. Suppan Gergely mindezek alapján inkább az MNB elemzésével ért egyet, amely szerint elhúzódhat a növekedés lassulása, a forráshiány miatt bajba kerülő társadalmi elosztórendszerek újabb válságokat kelthetnek, amelyeket újabb kiigazítások követhetnek, vagyis egyfajta ördögi körről van szó.

Forrás: Napi Gazdaság

Fórum - Hozzászólás a fórumban >>

Tippek!

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>

Számviteli és egyéb szabályzatok elkészítése >>

Linkweb - Készítse el cégbemutatóját portálunkon >>

Hatékony üzleti honlapokat készítünk megfizethető áron >>

Most ingyen regisztrálhatja cégét Magyarország Cégkeresőjében >>