Az elsőnek hivatkozott rendelkezés szerint, a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, melyet a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén kap a magánszemély, a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra, valamint élelmezési költségtérítésként kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.

Megjegyzem, hogy a cégautó-adó alóli mentesség akkor is fennáll, ha a 78/1993. (V.12.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő költségtérítést kap a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó a saját személygépkocsijával történő munkába járásához. A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz,

b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni.

A kiküldetési rendelvény kötelező adattartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalomrendszerében találjuk meg. Eszerint tartalmazza

• a magánszemély nevét,
• adóazonosító jelét,
• a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését,
• forgalmi rendszámát,
• a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, (Ezt sokan elfelejtik!)
• időtartamát,
• útvonalát,
• a futásteljesítményt,
• az utazás költségtérítését,
• az élelmezési költségtérítést, (napidíjat, ha van), valamint
• ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).

Ez a felsorolás azonban nem jelenti azt, hogy a kifizető által két példányban kiállított bizonylatnak más adatot nem kell tartalmaznia. Gondoljunk például a következőkre:

1./ A hivatali utazásra kiküldő nevét, címét, adószámát tartalmaznia kell a bizonylatnak.

2./ Tekintettel arra, hogy a kiküldetési rendelvény egy hivatalos utazás elrendelését jelenti, a kiküldő (elrendelő) személy, vezető neve és aláírása is szükséges a nyomtatványon.

Remélem, azt már nem kell hangsúlyozni, mert ismert, hogy saját magamnak nem adhatok utasítást (például: egyéni vállalkozó,) hivatali utazásra. Másoknak viszont igen. 2009. február 1-től a kiküldetési költségek megtérítéséhez, elszámolásához a kiküldetést elrendelő alkalmazhatja a kiküldetési rendelvényt bármely foglalkoztatási jogviszonyban (például: munkaviszony, megbízási jogviszony, tagi jogviszony, választott tisztségviselő esetében).

Tipikus példa erre, ha a cégnek több telephelye, munkahelye van, akkor a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavédelmi előadó számára kiküldetési rendelvény alapján téríti meg a saját gépkocsijával megtett hivatali utak költségét a telephelyek munkavédelmi bejárása esetén.

A saját tulajdonú jármű alatt a magánszemély vagy a házastársa tulajdonában lévő járművet kell érteni. A tulajdonjogot a kötelező felelősségbiztosítás befizetési szelvényével kell igazolni. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeket a szelvényeket az elévülési idő lejártáig őrizni kell. Jó ötletnek tartom, ha a kifizető a saját tulajdon tényéről nyilatkozatot kér, vagy fénymásolja a kötelező biztosítás befizetési csekket. (Az eredetit a magánszemélynek kell megőriznie.)

3./ A kiküldetési rendelvényt előbb állítjuk ki, mint ahogy az elszámolás megtörténik. Megjegyzem, hogy a napidíj jogossága nem is bírálható el előzetesen a teljes időtartamra. Ezért a hivatali utazás elrendelésének időpontja, és a költségtérítések elszámolásának időpontja két külön dátumot jelent, melyek szerepeltetése indokolt.

4./ Amennyiben a költségtérítés kifizetésének bizonylata is a kiküldetési rendelvény, akkor legalább a kifizetés időpontját és a pénz átvevőjének aláírását is tartalmaznia kell a nyomtatványnak.

5./ Az előző ponthoz kapcsolódóan, ha kifizetési bizonylatként is alkalmazzuk, akkor szigorú számadás alá kell vonni a kiküldetési rendelvényt, és sorszámmal ellátni. Amennyiben a költségtérítés kifizetésére másik bizonylatot alkalmazunk, akkor erre nincs szükség.

Nagyon sok olyan önfoglalkoztató kisvállalkozás létezik azonban, ahol egy vagy két fő dolgozik, és csak egyikük kezeli a pénzügyeket, ezért ésszerűtlen egyetlen pénzügyi műveletről több bizonylatot kiállítani. Nincs is erre munkaerő. Természetesen ezt le is kell írni a kötelező szabályzatokban, és olyan egyszerűsítő lehetőségekkel kell élni, mint például egy ilyen esetben, hogy a kiküldetési rendelvény egyúttal pénzforgalmi bizonylatként is szolgál.

6./ Szükség van a hivatali útra küldött magánszemély lakhelyének feltüntetésére is a kiküldetési rendelvényen. Ennek oka az szja-törvény szabályaiban keresendő, hiszen a munkába járás nem jelent hivatali utat.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában hivatali, üzleti utazásnak minősül, a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást.

Mindezek a tartalmi kérdések könnyen levezethetők a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó előírásaiból is.

A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát pedig a magánszemély őrzi meg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával az elévülési időtartam alatt.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy minden egyes hivatali útról külön kiküldetési rendelvényt szükséges-e kiállítani. Véleményem szerint havonta egyszer előre ki lehet állítani a kiküldetési rendelvényt, csak lehetőséget kell adni a nyomtatványon arra, hogy az adott út tervezett és tényleges megvalósításának időpontja szerepeljen a nyomtatványon.

Azért nem célszerű ennél hosszabb időtávra kiküldetési rendelvényt alkalmazni, mert a magánszemélytől nem kívánhatjuk, hogy egy hónapnál hosszabb ideig várjon a költségtérítés kifizetésére.

Nem kell adóelőleget levonni a kiküldetésre vonatkozó költségtérítésből, ha a kifizető a a magánszemélynek

• a rá vonatkozó jogszabályok szerinti napidíjat, (nem jár minden jogviszonyban!) valamint
• a kiküldetési rendelvényben meghatározott km-távolság szerint az üzemanyag fogyasztási normával,
• az APEH által közzétett üzemanyagárral,
• 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével számított összeget fizeti.

A kiküldetési rendelvényt alkalmazók ne feledjék el az üzleti út céljának feltüntetése mellett azt sem, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók munkaidő-nyilvántartása is tükrözze a hivatali út megvalósulását (betegség, szabadság, egyéb távollét)!

2011.09.01.

Forrás: Adófórum >>

Hirdetés!

• Fontos Önnek a honlapja látogatottsága, a cége bevétele?
  Gondolt arra, mennyi látogatót, ügyfelet, bevételt jelent a jó pozíció?
  Szeretné, ha sikeresebb lenne a vállalkozása?
  Vállaljuk Google kampányok teljes körű lebonyolítását! >>

• Tudta, hogy több százezer forint bírságot fizethet?
  Készíttesse el szabályzatát, mielőtt százezreket fizet az APEH -nek!
  Vállaljuk szabályzatok elkészítését, garanciával!
  Elkészítjük a kötelezően elkészítendő szabályzatait! >>

• Egy szép ajándék, életre szóló élmény lehet!
  Szeretnél meglepetést szerezni szeretteidnek?
  Születésnapra, névnapra, házassági évfordulóra, egyéb eseményekre.
  A legszebb ajándék egy csodálatos érme!
  Érme, Aranyérme, Ezüstérme >>