A nyugdíjrendszer átalakítása a biztosítók malmára hajthatja a vizet: öngondoskodás nélkül ugyanis szinte biztosra vehető az időskori elszegényedés. A biztosítási szektor ugyan már ébredezik a válság okozta sokkból, de sok kihívás áll a fogyasztó-központúságot a zászlajára tűző szektor előtt.

Az öngondoskodás tudatosítását, a Szolvencia II bevezetését, valamint a transzparencia biztosítását látják a szektor legnagyobb kihívásainak a hazai biztosítótársaságok felső vezetői – derült ki a KPMG negyedik, éves biztosítási konferenciáján. A kétnapos visegrádi fórumon számos hazai biztosító első számú képviselője, a PSZÁF és a Mabisz vezetője vett részt, a díszvendég Karel van Hulle, az Európai Bizottság Belső Piacok Igazgatósága Biztosítási és Nyugdíjrészlegének vezetője volt.

Kemény évek jönnek, bezzeg régen

Kisbenedek Péter, a Mabisz elnöke a KPMG tavalyi biztosítási konferenciáján azt mondta, „Olvad a jéghegyünk”, utalva arra, hogy a rendszerváltást követő növekedésnek vége, és az utóbbi években a szektor bizonyos meghatározó területeken jelentős díjbevétel-csökkenést volt kénytelen elszenvedni, amire a válság csak részben ad magyarázatot. Az idei rendezvény egyik legfontosabb kérdése éppen ezért az volt, tovább olvad-e az a bizonyos jéghegy. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy – amint a Mabisz elnöke fogalmazott – „a régi világnak vége”, és még egy-két kemény év elé néz a biztosítási szektor. Kisbenedek Péter hangsúlyozta, a jövőben nagyobb szerepet kell szánni az öngondoskodásnak, mégpedig össztársadalmi szinten, hiszen az állami nyugdíjak jövőbeni alakulása, az egészségügyi rendszer jelenlegi formája öngondoskodás nélkül elszegényedéssel fenyeget. Ennek megvalósításában pedig kiemelt szerep juthat a biztosítási piac szereplőinek.

Kisbenedek a politika felelősségét is hangsúlyozta előadásában, nemcsak az öngondoskodás, hanem a hosszú távú gondolkodás, a kiszámítható szabályozás, az egységes mértékű, formájú és szektorsemleges állami támogatás, valamint a felelősségbiztosítások szabályozásának megteremtésében is. A biztosítók felelősségét elsősorban az öngondoskodás tudatosításában, a versenyképes termékek megteremtésében, a költségtranszparencia biztosításában, a digitális fejlődésben, a stabil tőkehelyzet megőrzésében, valamint a fogyasztóvédelem megerősödésében látja.

Simonyi Tamás, a KPMG pénzügyi tranzakciókért felelős kelet-közép-európai regionális vezetője előadásában kiemelte, a biztosítási szektor ugyan jobb helyzetben van, mint tavaly, ugyanakkor továbbra is számos nehézséggel kell szembenéznie, elsősorban a gazdasági nehézségekből adódóan. Simonyi szerint a gazdasági helyzet valamint a tőkepiaci események is a biztosítási szektor konszolidációjának felgyorsulását vetítik előre. A szektor további kilátásait elemezve szerinte a disztribúció modernizálása, a nem élet kockázatok, illetve a tőkekövetelmény megfelelő kezelése jelentik a legmeghatározóbb feladatokat a biztosítók életében.

Az életbiztosítási piacról tartott előadásában - a közvetítői hálózatok szabályozásáról korábban lapunknak is nyilatkozó - Kovács Zsolt, az ING elnök-vezérigazgatója a piacon tapasztalható negatív trendek okaként a stagnáló, illetve csökkenő díjbevételű folyamatos díjas életbiztosításokat, a díjtartalékok nem megfelelő mértékű növekedését és a szerződésszámok drasztikus csökkenését nevezte meg. A negatív trend megfordításának lehetőségét az adóváltozásokban és ezzel párhuzamosan a jelenlegi nyugdíjrendszer átalakításában látja, amelyek mind az öngondoskodás szükségességét erősítik. Kovács szerint az emberek meggyőzésére, az öngondoskodás iránti szükséglet kialakítására csak a személyes értékesítés nyújt megfelelő megoldást.

Szerencsejátékra költünk annyit, mint életbiztosításra

Az életbiztosításról rendezett kerekasztal-beszélgetés szereplői szintén hangsúlyozták az öngondoskodás tudatosításának jelentőségét, illetve kifejtették a transzparencia, az új szabályozás, valamint a digitális technikák szektorra gyakorolt hatását is. Az öngondoskodás kapcsán kifejtették, hogy sajnos az ügyfelek nagyobb részében nincs hajlandóság a hosszú távú megtakarítás felépítésére, inkább rövid távú hozammaximalizálásban gondolkodnak. A szakemberek tapasztalatai szerint az életbiztosítási üzletágban továbbra is csak a kockázati biztosítások képesek stabil növekedést produkálni. Elhangzott, hogy a magyar társadalom majdnem annyit költ szerencsejátékokra, mint folyamatos díjas életbiztosításra.

A magyar piacról hiányzik az egészségbiztosítás

A konferencia második napját Dr. Szász Károly, a PSZÁF elnöke nyitotta meg, aki a szektor – különösen felügyeleti szempontból – aktuális témái között a Szolvencia II-t, a biztosításközvetítők szerepét és a biztosítottság hazai helyzetét említette. Ez utóbbi kapcsán elmondta, nem vagyunk se túl-, se alulbiztosítottak egyik üzletágban sem. Hangsúlyozta azt is, hogy vannak még olyan termékek, amelyek hiányoznak a magyar piacról, mint például a járadékbiztosítás, a kockázati életbiztosítások bizonyos fajtái, vagy az egészségbiztosítás.

A tőkemegfelelés nem minden

A Szolvencia II bevezetéséről tartott előadásában Karel van Hulle (képünkön) a transzparencia jelentőségét emelte ki - a magyar piac sajátosságaival korábban mi is foglalkoztunk ebből a szempontból -, véleménye szerint annak hiánya jelenti a biztosítási szektor egyik legnagyobb problémáját, melynek javítására a Szolvencia II bevezetése igen kedvező hatást gyakorolhat. A „Mr. Szolvencia”-ként is emlegetett szakember – aki talán személyében a legnagyobb hatással van az új rendszer kialakítására – kiemelte, a biztosítók túl nagy hangsúlyt helyeznek a tőkemegfelelésre, jóllehet az elképzelt három pilléren nyugvó Szolvencia II ház valamennyi pillére egyforma jelentőségű, így a számszerű megoldásokon (első pillér) kívül magán az egész kockázatkezelésen, annak szervezetbe történő hatékony integrációján, valamint az irányítási kérdéseken (második pillér), továbbá a piaci fegyelmet elősegítő jelentéseken és közzétételeken (harmadik pillér) épp annyira van hangsúly.

Nincs még felkészülve a magyar piac?

Szintén Szolvencia II témában tartott előadást Dr. Hanák Gábor, a KPMG aktuárius igazgatója, aki szerint a Szolvencia II rendszer még nincs teljes mértékben felkészülve ránk, a biztosítási piac szereplőire, néhány ponton a rendszer még nem kellően kidolgozott, és még számos kihívással kell a szektornak megküzdenie. Hanák Gábor a KPMG Szolvencia II témában végzett 2010-es regionális felmérésének legfőbb eredményeit, illetve a KPMG konkrét régiós ügyfélmunkáinak tapasztalatait összegezve elmondta, szinte már valamennyi biztosító megkezdte a felkészülést a Szolvencia II bevezetésre, de mindenkinél vannak még jelentős hiányosságok, különösen a második pillérben. Következésképpen van bőven teendő és kihívás a piac szereplői és a Felügyelet számára egyaránt.

Az értékesítési csatornákról rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy bár a környezet ideálisnak tűnik a megtakarításokra, az ügyfelek mégsem állnak sorban a biztosítók előtt. A szakemberek szerint a mai ügyféligényeknek megfelelően nem szimplán egy terméket, hanem megoldást kell eladni, ehhez meg kell találni a legjobb csatornát és azon elérni az ügyfelet. Elsősorban a hosszú távú megtakarítási formák értékesítését kell ösztönözni, illetve az ehhez kapcsolódó eltérő mértékű szabályozást kell rendbe tenni főként adózási tekintetben az öngondoskodás elősegítése, a jobb tervezhetőség, valamint a gazdaság élénkítése céljából. Ebben a megközelítésben továbbra is a többes ügynökökre hárul a legnagyobb értékesítési szerep különösen az életbiztosítások piacán, hiszen az életbiztosítási megoldásokat csak személyes közvetítő útján lehet eladni.  

"Kiábrándító helyzetben a hazai kgfb-piac"

A gépjármű-felelősségbiztosításról rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői nem titkolták, hogy kiábrándító helyzetben van a magyar gfb-piac, és a régiós trendeket figyelembe véve ez még így is marad a közeljövőben. Kitörési lehetőséget a szakemberek alig látnak, inkább a gazdasági fellendülés és az adóváltozások kedvező hatásában látják a középtávon elérhető mérsékelt növekedés lehetőségét. Díjnövekedésére a 2011-es kampányban sem számítanak, növekedési potenciált egyesek a flottabiztosításokban, míg mások a keresztértékesítési lehetőségek jelenleginél hatékonyabb kiaknázásában látnak. Azzal kapcsolatban, hogy a gfb-piacot érintő jogszabályi változások mennyire váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a résztvevők egyöntetű véleménye az volt, hogy összességében pozitív hatásai voltak, de szerintük lépni kell a tisztázatlan kérdések megválaszolásában.

A szektor szereplői előtt tehát épp annyi kihívás áll, mint a szabályozó előtt.

2011.07.04.

Forrás: Privát Bankár >>

Hirdetés!

• Fontos Önnek a honlapja látogatottsága, a cége bevétele?
  Gondolt arra, mennyi látogatót, ügyfelet, bevételt jelent a jó pozíció?
  Szeretné, ha sikeresebb lenne a vállalkozása?
  Vállaljuk Google kampányok teljes körű lebonyolítását! >>

• Tudta, hogy több százezer forint bírságot fizethet?
  Készíttesse el szabályzatát, mielőtt százezreket fizet az APEH -nek!
  Vállaljuk szabályzatok elkészítését, garanciával!
  Elkészítjük a kötelezően elkészítendő szabályzatait! >>

• Egy szép ajándék, életre szóló élmény lehet!
  Szeretnél meglepetést szerezni szeretteidnek?
  Születésnapra, névnapra, házassági évfordulóra, egyéb eseményekre.
  A legszebb ajándék egy csodálatos érme!
  Érme, Aranyérme, Ezüstérme >>