Céginformáció! |
|
|
|
Külföldiekre vonatkozó Szja szabályokA kifizetők számára különös kihívást jelenthet az, ha egyes jövedelmeket külföldi illetőségű magánszemélyek számára juttatnak, ugyanis ilyen esetben számos speciális szabályt is figyelembe kell venni. Az általánostól eltérő rendelkezések egyik csoportja – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények – azt határozzák meg, hogy melyik érintett állam jogosult az adott jövedelem adóztatására. A különleges előírások másik részét viszont az általánostól eltérő jellegű eljárási rendelkezések alkotják. Az alábbi cikk ezen speciális eljárási szabályokra vonatkozó praktikus tudnivalókat tartalmazza. Az írás az Önadózó júniusi számában olvasható. Keresse az In Medio és Relay hírlapüzletekben. DIÁKOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK MUNKAJOGI SZABÁLYAI Közeleg a nyári szünet – kérdés: ki hová indul az iskolapadból vagy éppen a vizsgaidőszak befejeztével?! Sokan a szünidő egy részét munkával töltik. Többeknél ez biztosítja a fedezetét az igazi nyaralásnak, de találunk arra is példát, hogy a szülők nevelési célzattal küldik dolgozni gyermeküket. Munkáltatóknak, ifjú munkavállalónak – és talán szüleiknek is – fontos, hogy tisztában legyenek a foglalkoztatás munkajogi paramétereivel. További írásainkban bemutatjuk a diákmunkára vonatkozó adózási és társdalombiztosítási szabályokat is. DIÁKMUNKA – ADÓZÁSI SZABÁLYOK A 2011. évben bevezetett egy kulcsos személyi jövedelemadóval összefüggésben számos adózási szabály megváltozott, amelyet természetesen alkalmazni kell a diákok részére kifizetett megbízási díj, munkabér és a részükre nyújtott béren kívüli juttatások esetében is. Az egy adókulcs bevezetésével összefüggő változás az is, hogy adómentes lett a szakképzéssel összefüggő valamennyi olyan juttatás, amelyet korábban adóterhet nem viselő járandóságnak minősített a törvény. DIÁKMUNKA – TB. A nyári szünidőben végzett munka társadalombiztosítási terhei igen változatosak, függenek a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonytól. A foglalkoztatási formákat megkülönböztetve tekintjük át a foglalkoztatói kötelezettségeket. A KÜLFÖLDI ILLETŐSÉGŰ MAGÁNSZEMÉLYEKNEK JUTTATOTT JÖVEDELMEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELJÁRÁSOK A kifizetők számára különös kihívást jelenthet az, ha egyes jövedelmeket külföldi illetőségű magánszemélyek számára juttatnak, ugyanis ilyen esetben számos speciális szabályt is figyelembe kell venni. Az általánostól eltérő rendelkezések egyik csoportja – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények – azt határozzák meg, hogy melyik érintett állam jogosult az adott jövedelem adóztatására. A különleges előírások másik részét viszont az általánostól eltérő jellegű eljárási rendelkezések alkotják. Az alábbi cikk ezen speciális eljárási szabályokra vonatkozó praktikus tudnivalókat tartalmazza. A KIKÜLDETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A felvetett téma szempontjából a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontja ad részben eligazítást, mely a kiküldetés fogalmáról rendelkezik, de amellett szükséges megemlíteni más fogalmakat is, mint pl. a külszolgálat, a külföldi kiküldetés vagy a kiküldetési rendelvény fogalmát azzal, hogy ez utóbbi esetben munkajogi értelemben nem nevezünk kiküldetésnek azt az esetet, amikor a magánszemély a kiküldő érdekében ellátandó feladatát nem annak székhelyén, telephelyén kívül végzi. Ezen írásban a munkavállalókra vonatkozó rendelkezések kerülnek bemutatásra. MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS Mezőgazdasági őstermelő tevékenységét jellemzően maga vagy családtagjainak segítségével végzi, de a gazdaság nagyságától és a tevékenység jellegéből adódóan alkalmazottat vagy a munkacsúcsok idejére alkalomszerűen munkavállalót is foglalkoztat. 2010-es adóévben az alkalmi foglalkoztatás szabálya háromszor változott. A gazdának másként kellett eljárni a tavaszi munkáknál, nyáron és a betakarítás időszakában. A téma kiválasztásával áttekintést és a 2011. adóévre pedig segítséget szeretnék nyújtani ezen adózói kör részére az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazásához. AZ ADÓELŐLEG MÉRSÉKLÉSE Az adózó meghatározott adónemekben év közben adóelőleg fizetésére kötelezett, melynek mértékét általában előre állapítja meg. Ugyanakkor bekövetkezhetnek olyan változások az adózónál, mely alapján az adóelőleg mérséklése válhat szükségessé. Ezt a témakört kívánja jelen cikk részletezni. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS NÉLKÜL VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK? Sajnos két évtized alatt se sikerült feloldani a személyi jövedelemadózásban létező önálló tevékenység és az egyéni vállalkozás párhuzamos szabályozását. Egy friss bírósági ítélet kapcsán talán végre elszánja magát a jogalkotó, hogy a kérdést helyre tegye. NEM ÉRDEMES AZ OSZTALÉKELŐLEGBŐL OSZTALÉKOT FELVENNI? A személyi jövedelemadó csökkentéséhez meglehetősen kevés átmeneti szabály készült. Hiányzik az osztalékelőlegek kapcsán is a rendelkezés, ezért elképzelhető, hogy az osztalékfizetés elhalasztása az okosabb megoldás, hiszen a magánszemély tag (részvényes) csak így alkalmazhatja a 16 százalékos kulcsot. AKÁR ADÓ NÉLKÜL IS ELSZÁMOLHATÓ LENNE A BÉRLETI DÍJ? A bérleti díj szinte mindig jövedelmet jelentett, akkor is ha a vállalkozás tulajdonosa érvényesített így költséget a cégénél. A költségelszámolás fellazítása azonban változtatott a helyzeten, így adó nélkül is vehet fel a tulajdonos bérleti díjat a cégétől. KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJJAL KAPCSOLATOS ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYOK ÉS A BEVALLÁSI NYOMTATVÁNYOK 2011. ÉVBEN A szervezeti változással egyidejűleg az illetékességi szabályok is megváltoztak a termékdíjas kötelezettségek bevallásával, ellenőrzésével kapcsolatban. A termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek közül a 2011. évi és évközi negyedéves bevallási kötelezettséget mutatjuk be. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSA III. Az Önadózó áprilisi számában tematikusan foglalkoztunk a gazdasági társaságok átalakulásának valamennyi szakterületre kiterjedő kérdéseivel. Az átalakulások számviteli feladatait bemutató írásunk befejező részét közöljük. A NYUGDÍJAS ALKALMAZOTTAKAT ÉS VÁLLALKOZÓKAT MEGILLETŐ NYUGDÍJNÖVELÉS Írásunkban a lassan öt éves múltra visszatekintő 0,5%-os mértékű nyugdíjnövelés eddigi történetét, és a 2011. január 1-jétől hatályos módosult előírásait tekintjük át. NYUGDÍJASOK JÁRULÉKFIZETÉSE A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozók járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségének változásai 2007. január 1-je óta GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI SZERZÉSÉNEK ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Írásunkban bemutatjuk a gépjármű és pótkocsi szerzésének illetékkötelezettségére vonatkozó szabályokat, és alkalmazásuk gyakorlatát. TERVEZÉS ÉS ELEMZÉS – MI VAN BENNE? Sorozatunk előző részeiben láttuk, hogy mennyire fontos a cégek életében a hatékony tervezés. Segítségével végiggondolhatjuk a cég működését, motiválhatjuk a dolgozókat, és nagy szerepet játszik a kockázatok felismerésében és kezelésében is. A tervezés részletei és művészete után most áttekintjük, mily módon lehet hatékonyan elemezni a tényadatokat a tervadatok ismeretében. A CÉG ÉLETCIKLUSAINAK BUKTATÓI - A GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEKRŐL Nem kétséges a jogszabályok labirintusában, a cégalapítástól a cég megszűnéséig, nehezen érzékelhető, hogy az egyes cselekmények mikor vezetnek át a polgári jogi területről a büntetőjogi következményekhez. Az alábbiakban számba vesszük azokat a magatartásokat, amelyek a cég életciklusaihoz kötődően, gyakorta gazdasági bűncselekmény megvalósításához is vezethetnek- azon bűncselekményre koncentrálva, melyek tettessé válásához a (cég) vezetői minőség megléte szükséges, vagy ahol a gazdasági társaság vezetője, vagy vezető állású munkavállalója munkaköréből adódóan válhat egy bűncselekmény elkövetőjévé, és a büntetőeljárás terheltjévé. 2011.06.07. Forrás: Önadózó >> Hirdetés!
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
