Céginformáció! |
|
|
|
Jól halad a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének előkészítéseA Széchenyi Pihenő Kártya az érintettek körében egyre ismertebb, a kártya bevezetése az ütemezésnek megfelelően halad – hangzott el a Széchenyi Pihenő Kártya előkészítéséről tartott sajtótájékoztatón Budapesten. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős államtitkára ismertette, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya az új cafeteria rendszer zászlóshajó eleme, amely alapvetően kedvezőbb feltételeket nyújt mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére. A jelenleg piacon lévő cafeteria elemeknél technikailag modernebb kivitelben készül, felhasználása átlátható. Az elektronikus lekövethetőség, a számlaadás (szállás és egyéb szolgáltatások esetében) mind a gazdaság fehérítését segítik elő. A Kártya fő célja az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz, általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése, ugyanakkor célja a turizmus gazdaságfejlesztési szerepének erősítése, valamint a turizmuson keresztül a kormány munkahelyteremtő céljához is illeszkedik. A Kártya hatékony eszköz ahhoz, hogy az utóbbi években visszaesett, illetve stagnáló turisztikai forgalmat élénkítse. Számításaink szerint a kártya bevezetése már 3-5 éves viszonylatban a belföldi turizmus 35 százalékos növekedését eredményezi majd. Ennek komoly foglalkoztatási és gazdaságélénkítő hatása lesz. A SZÉP Kártyához adókedvezmény kötődik, utána csak a 16 százalékos szja-t kell megfizetni a munkáltatónak, egyéb közteher nem érinti. A kedvezményesen juttatható összeg évi 300.000 Ft. Előnye, hogy alacsony jutalékrendszer kapcsolódik hozzá, így a szolgáltatók számára kedvező megoldás. A kártyarendszer bevezetésének egyik célja a használat költségének minimalizálása, és költségviselés tekintetében az egyes szereplők terheinek szétosztása. A kártyabevezetés operatív feladatainak ellátására monitoring munkabizottság alakult. A bizottság feladata, hogy az érintett szereplők, a kibocsátó intézmények, a munkáltatók és a munkavállalók számára fontos információkat elérhetővé tegye, elősegítse a működés során felmerülő kérdések megválaszolását. Szatmáry Kristóf a sajtótájékoztatón emlékeztetett továbbá arra, hogy a SZÉP Kártya kibocsátásával és felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátására Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Körtvélyessy Lászlót miniszteri biztossá nevezte ki. A miniszteri biztos feladatai közé tartozik a SZÉP Kártya kibocsátásával kapcsolatos tevékenységek szervezése, koordinálása, a kártya előnyeinek bemutatása, valamint a SZÉP Kártya rendszerében érintett piaci szereplőkkel történő kapcsolatfelvétel és a tárgyalások lebonyolítása is. Az államtitkár hangsúlyozta: eddig több intézmény is érdeklődött a kártyakibocsátásról, hivatalos levélben elsőként az OTP jelezte ez irányú szándékát a tárcánál és a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál. Az állami nagyfoglalkoztatók közül eddig a MÁV Zrt. jelezte csatlakozási szándékát. Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója szerint a Széchenyi Pihenő Kártya koncepciója jól illeszthető a nemzeti turisztikai marketingszervezet stratégiai céljához, amellyel a belföldi utazás mozgalommá, értékké és trenddé válhat. Az új szemléletformáló kampány nemcsak Magyarországot, hanem a személyes élményeket adó, érzelmeinkre ható utazást népszerűsíti, „Magyarország - Szívedhez legközelebb” szlogennel. Fontos, hogy a belföldi utazás ne csak azok körében legyen társadalmilag elfogadott, akik a külföldit nem engedhetik meg maguknak. Horváth Gergely hozzátette: a SZÉP Kártya nagyon lényeges, kézzelfogható gyakorlati eszköze lesz a belföldi turizmus élénkítésének. A Magyar Turizmus Zrt tájékoztatási szerepet vállal a szolgáltatók felé, amelynek elsődleges eszköze a saját készítésű és működtetésű weboldal, amelyen a szolgáltatók tájékozódhatnak a csatlakozás feltételeiről és a kibocsátókról egyaránt. A honlap a következő címen érhető el: www.szepkartya.itthon.hu Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese bejelentette, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. (OTPP) elsőként indul el a Széchenyi Pihenő Kártya rendszerének kiépítésével. Elmondta, hogy az adminisztratív terheket és költségeket minimálisra csökkentő kártya - várakozásaik szerint - gyorsan népszerűvé válik majd mind a szolgáltatók, mind a munkáltatók körében. „Az OTP Széchenyi Pihenőkártya egyszerűbb, olcsóbb és biztonságosabb lesz, mint a ma használatos üdülési csekkek. Az első kártya kibocsátását idén nyárra tervezzük” – tette hozzá. Az OTP megkezdte az elfogadóhelyek toborzását, a Pénztárszolgáltató honlapján www.otpszepkartya.hu már várják a jelentkezéseket, itt az elfogadóhelyi szerződések is letölthetők. Kovács Antal elmondta: céljuk, hogy az OTP Széchenyi Pihenő Kártyát a lehető legszélesebb körben, az ország egész területén elérhetővé tegyék ügyfeleik számára. Szarvas Ferenc a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy vasutas kollégái pihenésre és regenerálódásra használhatják majd fel a Széchenyi Pihenő Kártya nyújtotta lehetőségeket, amelyet a cafeteria rendszerük integráns részeként kívánnak megjeleníteni. Az együttműködés által kínált szolgáltatások több mint 34 000 vasutas egészségének megőrzéséhez járulhatnak hozzá, akik választásukkal a belföldi turizmus fejlesztését is előmozdítják. Hangsúlyozta, hogy a SZÉP Kártyát kedvező adózása miatt vélhetően sokan választják majd. Szarvas Ferenc a MÁV szempontjából fontosnak tartja, hogy a SZÉP Kártya alkalmazása jelentős adminisztrációcsökkentéssel jár. Széchenyi Pihenő Kártya Tájékoztató a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló kormányrendeletről 1. Előzmények, a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének törvényi háttere
A Kormányprogramban kiemelten kezelt cél a munkahelyteremtés és a lakosság egészségi állapotának javítása. Egymillió új munkahely kell ahhoz, hogy fenntartható növekedés és egyensúly jellemezze a magyar gazdaságot. Az új munkahelyek jelentős részét felsőfokú végzettség nélküli emberek számára kell a vállalkozóknak létrehozniuk, hiszen közöttük sok a munkanélküli vagy az inaktív. Az ilyen típusú új munkahelyek nagy része a turizmus területen jöhet létre: az ágazat képes tömegesen képes alkalmazni a ma nem foglalkoztatott munkaerőt.
Egy nemzet egészségi állapotát nemcsak a gazdaság fejlettsége határozza meg, hanem az egészségi állapot is visszahat gazdaságára. A jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti. Kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése. Az egészségügy egyik legfontosabb feladata az egészségmegőrzés, a prevenció. Ennek teljesülését segíthetik elő a Széchenyi Pihenő Kártya által igénybe vehető szolgáltatások.
A Széchenyi Pihenő Kártya ötletét 2010 tavaszán a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő Társaság vetette fel. Az általuk kidolgozott koncepciót később konzultációk keretében véleményezték a turisztikai szakmai és érdekvédelmi szervezetek, e megbeszéléseken részt vettek a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai is. A konzultációk végeredményeként alakult ki az a jogszabályi megoldás, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a „béren kívüli juttatások” fejezetébe illesztette be a kártyát, mint a cafeteria rendszer új elemét.
A Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének célja az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz, általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése új cafeteria elem magalkotásával, a turizmus gazdaságfejlesztési szerepének erősítése, a gazdasági növekedés hazai forrásainak bővítése.
A Széchenyi Pihenő Kártya „az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatónál - szolgáltatások vásárolhatók.”
Egy adott évben kedvezményes adózással legfeljebb 300.000 forint támogatás utalható a Széchenyi Pihenő Kártyára. Az Szja. törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírásai szerint a munkáltatónak a támogatás értékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizetnie, a juttatást más közteher nem terheli. (A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik.)
2. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló kormányrendelet
A végrehajtási részletszabályok meghatározására a törvény a Kormányt hatalmazta fel. E felhatalmazásnak tett eleget a Kormány azzal, hogy 2011. március 30-án elfogadta a kártya kibocsátásával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat rögzítő kormányrendeletet.
2.1. A támogatás formája
A támogatást a munkavállalók ún. „elektronikus utalvány” formájában kapják meg. Ehhez kapcsolódik egy – megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz hasonló – „elektronikus utalványkártya”, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére szolgáltatásokat vásároljon. A rendszer harmadik eleme az „elektronikus utalvány nyilvántartás”, ami nem más, mint a kibocsátó intézmény által a munkavállalók számára juttatott utalványok elektronikusan vezetett nyilvántartása.
A munkáltatók a támogatás során elektronikus utalványokat vásárolnak a kibocsátó intézménytől és azokat az elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítják dolgozóiknak.
Az elfogadóhelyek a kártyán lévő elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesíthető eszközre nem válthatják át.
A rendelet lehetőséget ad arra, hogy minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának ún. társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a többiért fizetni kell, de maximum 1500 forintot. Így egy számlához a közeli hozzátartozók is a tulajdonossal megegyező jogosultságokkal hozzáférhetnek.
2.2. A kártyával igénybe vehető szolgáltatások köre
A kártyával igénybe vehető minden olyan belföldi szolgáltatás, amely a pihenést, az egészség védelmét, megerősítését szolgálja. Ide a tartoznak:
A kedvezményezett szolgáltatások egyértelmű meghatározására és beazonosítására a rendelet a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsátott, széles körben ismert és használt Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR) jegyzék besorolási kategóriáit alkalmazza.
A rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználhatósági körét úgy határozta meg, hogy az minél hatékonyabban és célirányosabban szolgálja a belföldi turizmus élénkítését.
Ezért túl azon, hogy a SZÉP Kártyával megvásárolható szolgáltatások mindegyike valamilyen formában kötődik a pihenéshez, üdüléshez, valamint az egészségmegőrzéshez, a rendelet előírja, hogy bármely szolgáltatás csak szálláshely-szolgáltatással együttesen vehető igénybe a kártya felhasználásával. Közvetett módon így érhető el, hogy a kártyát ne pusztán a hétköznapi pihenési szükségletek kielégítésére lehessen használni, ehelyett a felhasználás minden esetben a belföldi vendégéjszakák és az abból származó vállalkozói bevételek, ezen keresztül az állami adóbevételek növelését eredményezze. A szálláshely szolgáltatás igénybe vétele a turizmus legalapvetőbb eleme, ezért a fenti cél elérését ennek kikötésével lehet biztosítani.
A belföldi vendégek, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a gazdasági válságot követően csökkent, és még ma sem éri el a válság évének (2008) szintjét. Ez egyaránt igaz a kereskedelmi szálláshelyekre, ezen belül a szállodákra is.
A Magyar Turizmus Zrt. által közölt kutatás szerint a magyar lakosság 2010. évi belföldi utazásainak 8,9%-a volt egészségturisztikai motivációjú (gyógykezelés: 4%, egészségmegőrzés: 4,9%). Az utazás időtartama szerint az 1-3 éjszakás utazások 5,2%-át az egészségmegőrzés motiválta, 1,9%-át pedig gyógykezelés. A 4 és több éjszakás utazásoknál ezek az arányok 4,9%, illetve 8,7 %. A kormány célja az egészségturisztikai motivációjú utazások arányának növelése.
Hazai és európai uniós pályázati forrásokból, illetve magántőkéből az utóbbi években jelentősen növekedett és modernizálódott a hazai szálláshely kapacitás. Ugyanakkor a kapacitás bővülésének ütemét nem követte a vendégforgalom növekedési üteme, amelynek eredményeként a szálláshelyek kihasználtsági adatai folyamatosan romlanak. A gyenge kihasználtság az utóbbi években tovább esett, a 2010-es adatok a kereskedelmi szálláshelyek esetén 3,3 %-os, a szállodák tekintetében pedig 3,7 %-os visszaesést mutatnak 2008-hoz képest.
Azzal, hogy rendelet a SZÉP Kártya felhasználását szálláshely szolgáltatás igénybe vételéhez köti, ez a tendencia változtatható meg.
A kártya alkalmazása becslések szerint 3-5 éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezi. A multiplikátor hatás figyelembe vételével a GDP 0,64 %-os bővülése és a költségvetési egyenleg 0,13 %-os GDP arányos javulása várható.
2.3. Fizetés a kártyával, a támogatás felhasználásának időbeli korlátja
A kártyával a szolgáltatónál vagy POS terminálon (kártyaolvasón), vagy interneten keresztül lehet majd fizetni. Ebből következően az elfogadóhelyeknek nem kell feltétlenül terminállal rendelkezniük, hiszen a kártya használatához elegendő lesz az internetes kapcsolat.
Komoly gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a támogatások lehetőség szerint ütemezetten, de mindenképpen az utalástól számított belátható időn belül hasznosuljanak a turisztikai forgalomban. A szabályozás ezt juttatja érvényre, amikor kimondja, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás adott évben juttatott összegét a következő év december 31-ig fel kell használni.
A kártyát a kibocsátó intézmény akkor szüntetheti meg, ha annak egyenlege 24 hónapon keresztül nulla, vagyis két évig nem érkezik rá támogatás.
A kártya lejárati ideje minimálisan 3 év.
Az Üdülési Csekk és a Széchenyi Pihenő Kártya rendszere egy ideig párhuzamosan működik, a SZÉP kártya fokozatosan váltja fel az Üdülési Csekkez.
2.4. A kártyához kapcsolódó díjak, jutalékok
A kártyarendszer bevezetésének egyik célja a használat költségének minimalizálása, és költségviselés tekintetében az egyes szereplők terheinek szétosztása.
Ennek érdekében a kormányrendelet rögzíti, hogy
A rendelet szabályozza a kibocsátó intézmény által az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértékét is, amely nem lehet több a fizetési forgalom 1,5 százalékánál. Ez jóval alacsonyabb, mint az Üdülési Csekk után felszámított díj. A jutalék-bevételt a SZÉP Kártya rendszer működtetésére és marketingjére kell fordítani a kibocsátónak.
E rendelkezések biztosítják, hogy a kártyahasználat költségei a társadalmilag elfogadható mértéket ne haladják meg, és azokat ne a felhasználók, hanem a lebonyolításban üzletileg érdekeltek (kártyakibocsátó, szolgáltató, elektronikus elfogadói terminált üzemeltető) viseljék.
2.5. A kártya kibocsátásának, illetve a kibocsátás megszüntetésének feltételei
A rendelet meghatározza a kártya kibocsátására jogosult gazdasági társaság paramétereit is. Eszerint az a gazdasági társaság bocsáthat ki SZÉP Kártyát, amely
A fentiek szerint tehát csak olyan gazdasági társaság (szolgáltató) végezheti a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátását, amely hasonló kártyák kibocsátásában már tapasztalattal bír, és emellett országos lefedettsége révén készen áll a teljes lakosság kiszolgálására. E követelmények révén biztosítható, hogy a kártya kibocsátására, az egész rendszer működtetésére felhatalmazott intézmény valóban képes legyen a kártya mielőbbi bevezetésére, és ez által a bevezetéséhez fűződő társadalmi, gazdasági célok megvalósuljanak.
A kártya kibocsátás megkezdését – a vonatkozó jogszabályok értelmében – nem szükséges előzetesen engedélyeztetni, vagyis a rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő intézmények a jogszabály hatályba lépését követően bármikor megkezdhetik a kibocsátást. Ez a szabályozás egyrészt felgyorsítja a rendszer kiépülését, csökkenti az érintettek adminisztrációs terhét, másrészt következetes és hatékony ellenőrzést követel meg a hatóság részéről.
Annak érdekében, hogy a rendszer a kártyatulajdonosok számára maximális biztonsággal működjön, a rendelet szabályozza azt is, hogy egy SZÉP Kártyát kibocsátó intézmény milyen feltételekkel szüntetheti meg ez irányú tevékenységét. Egyrészt előírás, hogy a kibocsátás megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntethető meg a tevékenység. Másrészt a tevékenység megszüntetésének a feltétele, hogy az intézmény egy másik intézménnyel a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződést köt és ezen másik intézménynek vállalnia kell a kártya-kibocsátási tevékenységét megszüntető intézmény által kibocsátott kártyák további működtetését.
2.6. A kártya kibocsátásának ellenőrzése
A kártya kibocsátási tevékenységet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (Hivatal) ellenőrzi, annak megkezdését a Hivatalnak haladéktalanul be kell bejelenteni.
Amennyiben a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja a kormányrendeletben foglaltak megsértését, a jogsértés súlyának és jellegének függvényében szankcionál.
A Hivatal a bejelentés és a hatósági ellenőrzési tevékenység tekintetében folyamatos tájékoztatatni köteles az irányítási jogkört gyakorló nemzetgazdasági minisztert. (Nemzetgazdasági Minisztérium, Belgazdaságért Felelős Államtitkárság) 2011.05.27. Forrás: Kormányportál >> Hirdetés!
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
