Céginformáció! |
|
|
|
SzámlázgatunkEddig sem voltunk könnyű helyzetben az áfa-ellenőrzések során, ha a számlák szabályszerűségének vizsgálatában merült el az adóellenőr. Mára azonban egyre bonyolultabb lesz a helyzet, mert egyes törvények módosítása anélkül történik, hogy a jogalkotó átlátná a különböző jogszabályok közötti összefüggéseket. A számlával illetve annak elkészítési módjával kapcsolatban több jogszabály előírásait kell egyidejűleg figyelembe venni, de erre ma senki nem gondol. A számlázással kapcsolatos kérdések az európai uniós irányelvben egyszerűbbnek tűnnek a hazai túlbonyolított szabályozásnál. Ráadásul a megengedő, de nem kötelező szabályokat nem minden esetben vettük át az európai szabályokból. Az adózók úgy érzékelik, hogy bármit kérdeznek a hatóságtól, a válaszban kimásolják az Áfa törvény egy részletét, vagy a számlázásra vonatkozó PM rendelet egyik passzusát, de érdemi választ nem kapnak. Az adóújságok ugyanezt teszik. Az élet viszont megy tovább, a gazdasági környezet változik. Az internet használatának előtérbe kerülésével egyre több számítógéppel, programokkal, netes megjelenéssel foglalkozó szakember próbál egyszerűbb megoldásokat bevezetni a számlázásra, de ezeknek a módszereknek egy része nem tesz eleget a jogszabályi előírásoknak. A másik vetülete ennek a bonyolult szabályozásnak az, hogy a számlázásra vonatkozó előírásokat az adózók nem értik. Az adófórum szakmai fórumán feltett kérdéssel szemléltethető ez a probléma: "Szeretnék segítséget kérni a következő dologban: februárban rendeltünk egy nagyobb értékű tehergépkocsira való felszerelést. Az ellenérték felét át kellett előlegként utaljam. Márciusban érkezett meg és szerelték fel a járműre, ekkor kellett kifizetni a másik felét készpénzben. Egy márciusi teljesítésű készpénzes számlát állítottak ki az egész összegről. Az utalást hogyan könyveljem? Egyéni vállalkozóról van szó." Ezt így nem lehet lekönyvelni sem egyéni vállalkozónál, sem pedig gazdasági társaságnál, mert a kapott számla abszolút szabálytalan. A kapott előlegről az eladónak előlegszámlát kellett volna kiállítani, majd a márciusi teljesítésről normál számlát. A könyvelő nem tudja "eltüntetni" az előleget, mert azt bankból fizették és a bankértesítő tartalmazza a tételt, illetve a pénz fogyását. A készpénzfizetési számlát vissza kell adni az eladónak és újakat kérni. Megjegyzem, hogy egyéni vállalkozónál mindig a pénz mozgását könyveljük, ráadásul elkülönítve a bankot a pénztártól. A vállalkozások által kibocsátott hibás számlák miatt a könyvelő időnként szabálytalan trükkökkel könyvel (ez nem olyan eset), mert a vállalkozó egyszerűen nem hajlandó visszavinni a számlát, pedig ő a felelős. (Javaslom ezt a könyvelési szerződésben is szerepeltetni.) Egyébként az előleget kérő eladónak februárban áfa-fizetési kötelezettsége keletkezett a pénz jóváírásának időpontjában, akár adott előlegszámlát, akár nem. A bankértesítőn szereplő tételt ő sem tuja törölni. Ők vajon hogyan könyvelik a bankszámlapénz növekedését? Mi szerepel az áfa-bevallásban? A jelenlegi jogszabályok alapján még arra az egyszerű kérdésre sem lehet egy rövid tőmondattal válaszolni, hogy mikor kell egy értékesítésről a számlát kibocsátani? Mivel az ügylet jellegéből adódóan több válasz lehetséges, ezért nem örülünk az ilyen kérdésnek, mert a helyes válasz az lenne, hogy "attól függ". Általánosságban azt lehet mondani, hogy a számlát az értékesítés teljesítésének napján kell kibocsátani, de ez így nem kötelező. Egyrészt azért nem, mert lehet, hogy nincs erre lehetőségünk, másrészt pedig azért, mert vannak olyan gazdasági események, melyekre vonatkozóan az Áfa törvény határozza meg a teljesítés időpontját, azaz nem az eladás teljesítése a meghatározó. A teljesítés időpontja azért fontos, mert ahhoz kapcsolódik az áfa-fizetési kötelezettség. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 163.§-a úgy fogalmaz, hogy az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni. Az ésszerű időre vonatkozóan is meghatározást ad a törvény, mely szerint az a) az ellenértéknek - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan, b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent. Az Áfatörvény lehetőséget ad arra is, hogy bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén az adóalany, a számlaadási kötelezettségét gyűjtőszámla kibocsátásával teljesítse. A számla papíralapon és elektronikus úton is kibocsátható. A papíron kibocsátott számlának két fajtája van: - a nyomtatványként nyomdai úton előállított számla/számlatömb, és - a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla. Az elsőt most hagyjuk, mert a nyomtatványboltok kapcsán mostanában olvashattak róla. A számítógépes program segítségével előállított és kinyomtatott számláról azonban ritkábban beszélünk, pedig ez is papíralapú számla. A számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy az azt előállító számlázó program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a számlák sorszámozását. 2010. szeptember 27-től a számlán nem kell feltüntetni, hogy az eredeti vagy másolati példányt tartunk a kezünkben. A számlázó programnak a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett számlákat is rögzítenie kell az ellenőrizhetőség miatt. Fontos szempont a bevétel-eltitkolás vizsgálatánál. A 24/1995. (XI.22.) PM rendelet szerint, a számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője vagy jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Eddig nem találtam olyan ingyenes számlázó programot az interneten, amelyik ennek a feltételnek maradéktalanul eleget tett volna. A hivatkozott PM rendelet 1/F. § (2) bekezdése szerint, a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya - papírra nyomtatás helyett - elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezései szerint, annak 3. § a) vagy b) pontjában meghatározott mód valamelyikeként történik. Természetesen papírra is ki lehet nyomtatni a másolatokat a könyvelési anyaghoz, és így biztosítani a megőrzést. Az elektronikus úton megőrzött módon rendelkezésre álló számlamásolat helyszíni ellenőrzése során, az adóhatóság részére a) biztosítani kell a számla olvashatóságához szükséges technikai eszközöket, b) rendelkezésre kell bocsátani az a) pontban említett eszközök használatára vonatkozó dokumentációt, továbbá c) meg kell adni az a) pontban említett eszközök használatához szükséges felvilágosítást. Az adóhatóság jogosult a számla kiállításának folyamatát úgy is ellenőrizni, hogy felügyelete alatt a számla kiállítója - próbajelleggel - állít ki számlát. A programozással vagy más számítástechnikai munkával foglalkozó szakemberek ezeket az előírásokat nem veszik figyelembe, vagy esetleg nem ismerik. Ők csak egyszerűsíteni akarnak. Ameddig azonban a jogszabályi környezet ilyen és hasonló előírásokat tartalmaz, amely bármely vállalkozón számon kérhető egy adóellenőrzés során, addig a könyvelő csak olyan számla elfogadását vállalhatja, amely megfelel az előírásoknak. Egyébként pedig mindezekért a vállalkozás vezetője a felelős, és nem a könyvelő. 2011.05.04.
Forrás: Cégmagazin >> Hirdetés!
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
