2008.01.30.

Az automatikus információcsere elhelyezkedése az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) tagállamainak információcsere rendszerében

Az információcserének alapvetően három típusát különböztetjük meg, nevezetesen a kérelemre történő, a spontán, valamint az automatikus információcserét.
-         kérelemre történő információcsere:

Az egyik tagállam illetékes hatósága megkeresi a másik tagállam illetékes hatóságát abból a célból, hogy az a számára szükséges információt megszerezze és átadja.
-         spontán információcsere:

Az önkéntes információcsere esetén valamely folyamatban lévő vizsgálat során feltárt információt – amelyről a vizsgálatot végzők úgy ítélik meg, hogy az egy másik tagállam hatósága számára is hasznos lehet valamely adókötelezettség megállapítása tekintetében – a tagállam illetékes hatósága bármikor átadhat a másik tagállam hatósága számára.
-         automatikus információcsere:

Előre meghatározott információkat rendszeresen, előzetes kérés nélkül, előre meghatározott szabályos időközökben adnak át a tagállamok az információval érintett másik tagállamok részére.

Az automatikus információcsere előfordulása az adóhatóságok közötti információcsere-rendszerben, annak jogszabályi háttere

Az automatikus információ definíciójából kiderül annak fő ismérve, hogy előre meghatározott tartalommal bír. A tartalom meghatározása lehetőséget biztosít arra, hogy az automatikus információcsere formát az információcserében számos területen a tagállamok közvetett és közvetlen adók, a Közösség területén kívül álló harmadik országok pedig a közvetlen adók vonatkozásában alkalmazzák. Az automatikus információcsere nem kizárólag a tagállamok között használható, tehát annak alkalmazása részben átível a Közösség határán.

Az automatikus információcsere előfordulása az információcserére is kiterjedő szabályozásban:
I. A Tanács 2003. október 7-én kelt a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 1798/2003/EK rendeletének (Továbbiakban: 1798/2003/EK rendelet) 17. cikkelye, valamint a Bizottság 2004. október 29-i a 1798/2003/EK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1925/2004/EK rendelete 3-4. cikkelye

A rendelet szabályokat és eljárásokat állapít meg bizonyos adatok elektronikus úton történő cseréjére, különösen a Közösségen belüli gazdasági műveletek (áruszállítások és szolgáltatás-nyújtások, a vagyontárgyak Közösségen belüli beszerzése és az áruk importja) hozzáadottérték-adójával kapcsolatosan. Az előírások alkalmazásáért felelős tagállamok közigazgatási hatóságainak együtt kell működniük egymással és minden olyan információt kicserélnek, amelyek segítik az ÁFA helyes megállapítását. Ennek érdekében kerültek meghatározásra az automatikus információcsere kategóriái is.
II. A kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények

A Magyar Köztársaság és a Közösség tagállamai, illetve azon kívül eső államok között jelenleg hatályban lévő, a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókötelezettségek kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén kötött egyezmények alapján történik információcsere. A tájékoztatáscsere az adózók külföldi tevékenységéhez és vagyonához fűződő adókötelezettség helyes megállapítása, valamint a hatékonyabb ellenőrzés érdekében folyik. A nemzetközi egyezmények ugyan nem határozzák meg az információcsere formáját, a szerződő államok illetékes hatóságai a másik államban illetőséggel bíró adóalanyok részére történt – az egyezmények hatálya alá tartozó adók megállapítását érintő – kifizetésekről automatikus információcsere keretében tájékoztatják egymást.
III. A Tanács 1977. december 19-i a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adóztatás, bizonyos jövedéki adók és a biztosítási díjak adóztatásának területén történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló 77/799/EGK irányelv (továbbiakban 77/799/EGK irányelv) 3. cikkelye

A tagállamok illetékes hatóságai – automatikus információcsere formájában – kicserélnek egymással minden olyan információt, amely lehetővé teszi számukra a jövedelem- és tőkeadók pontos megállapítását, illetve meghatározott közvetett adók megállapításával kapcsolatos valamennyi információt. Az információcsere vonatkozik a bevételre és tőkére vonatkozó adókra, tehát – az adók kivetésének módjától függetlenül – az összes jövedelemre, az összes tőkére vagy a jövedelem vagy a tőke egyes elemeire kivetett adókra, beleértve az ingó és ingatlan vagyon értékesítéséből származó nyereségre kivetett adókat, a vállalkozások által kifizetett bérek és keresetek összegeire kivetett adókat, valamint a tőke felértékelését terhelő adót.
IV. A Tanács 2003. június 3-i a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelve (a továbbiakban: Megtakarítási Irányelv) és egyéb megállapodások alapján

A Megtakarítási Irányelv alapján a tagállamok pénzintézetei által a más tagállambeli haszonhúzó számára kifizetett kamatjövedelmekről meghatározott módon és tartalommal adatot szolgáltatnak egymásnak automatikus információ keretében az adóhatóságok.

Az automatikus információcsere tartalma a gyakorlatban

Az automatikus információk tartalmukat tekintve különböző jogcímeken cserélhetnek gazdát.
Az automatikus információcserében megtalálható kategóriák:
1. Az információt közlő tagállamban illetőséggel nem rendelkező adózók részére kiadott közösségi adószámok (1798/2003/EK rendelet) 
Ezáltal ellenőrizhető, hogy az adózók mely tagállamban, mikor és milyen tevékenység folytatására jelentkeztek be. Az információcserében részt vevő tagállamoktól beérkező adatok szerint adózóink legnagyobb számban Olaszországban, Szlovákiában, Dániában, Spanyolországban, Svédországban, Franciaországban, Belgiumban, Finnországban, Lettországban, Litvániában valamint Szlovéniában kaptak közösségi adószámot.
2. Az információt közlő tagállamban illetőséggel nem rendelkező adózók részére kifizetett ÁFA-visszatérítések (1798/2003/EK rendelet) 
Az információcsere tartalmát képezik az adózók számára történt ÁFA visszatérítésekre vonatkozó adatok, úgymint azok ideje, összege vagy akár a használt bankszámlaszám is. Nyilvántartásunk szerint adózóink részére leggyakrabban Franciaországban, Olaszországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Belgiumban, Dániában, Svédországban, Spanyolországban, Luxemburgban, Finnországban, Észtországban, Írországban, Görögországban, Lettországban, valamint Máltán történt ÁFA visszatérítés. Ezen összegek néhány eurós nagyságrendtől több százezer eurós nagyságrendig terjednek.
3. Új közlekedési eszközök értékesítése (1798/2003/EK rendelet) 
Az információk tartalmazzák az eladóra, vásárlóra, valamint a közlekedési eszközre vonatkozó adatokat, mint például a számla kelte, száma, eladó adószáma, neve, címe, a vásárló neve, címe, valamint az eszköz értéke, fajtája (szárazföldi, vízi, légi), leírása, azonosítója. A beérkező információkat - az ÁFA kötelezettség teljesítésének ellenőrzését – magánszemélyek esetén a Vám-és Pénzügyőrség Magánforgalmi Fővámhivatala, adószámmal rendelkező vásárlók esetén az APEH illetékes igazgatósága végzi. Ezidáig a legtöbb információt küldő tagállamok: Ausztria, Egyesült Királyság, Finnország, Svédország, valamint Hollandia.
4. Az eredet szerinti országban ÁFA-mentes távolsági értékesítések (1798/2003/EK rendelet) 
Azokra az adózókra vonatkozó adatok kerülnek átadásra, akik távolsági értékesítése meghaladta a célországbeli küszöbértéket és ezért adózásuk helyszíne másik tagállam vagy ugyan küszöbérték alatti távolsági értékesítést valósítottak meg, azonban a célországbeli adózást választották. Távolsági értékesítés végzése esetén a kötelező bejelentkezést igénylő értékhatár célországonként különböző. Az információcsere folytán közlésre kerülnek az adózó illetősége szerinti országban nyilvántartott azonosító adatai, valamint a külföldi regisztráció adatai, többek között a célországban kiadott adószám, a célországban elért adóköteles éves forgalom összege.
5. A magyar illetőségű adózók részére történt kifizetésekről szóló adatok
(kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények, valamint a 77/799/EGK irányelv.
A tájékoztatáscsere által ellenőrizhető, hogy az adózók részére mely államban, mikor, mely adózó, milyen jogcímen, mekkora összeget fizetett ki. A beérkezett adatok között számos esetben több tízmillió forint összegű tételek szerepelnek. Nyilvántartásunk szerint ezen információküldésben legaktívabb résztvevők: Finnország, Dánia, Lengyelország, Észtország, Litvánia.
A beérkező információk alapján megvizsgálható, hogy az adózók eleget tettek-e bevallási kötelezettségüknek, illetve, hogy azt helyesen tették-e.
6. A megtakarításokból származó kamatjövedelmekről szóló adatok
Automatikus információcsere keretében a kamatfizetés szerinti állam illetékes hatósága információt szolgáltat a haszonhúzó illetősége szerinti állam illetékes hatóságának, amely segítségével lehetőség nyílik a kamatfizetés nemzeti szabályok szerinti adóztatására. A forrásadót alkalmazó Ausztria, Belgium és Luxemburg kivételével a tagállamoktól, továbbá a Kajmán-szigetektől, Arubától, Montserrattól és Anguillától érkeznek információk magyarországi illetőségű haszonhúzók számára kifizetett kamatjövedelmekről annak érdekében, hogy ezeket a jövedelmeket Magyarország adóztathassa. Az fenti államok mellett a forrásadót alkalmazó tagállamokban – de a háromból kizárólag Luxemburgban –, öt európai harmadik országban, – Svájcban, Liechtensteinben, San Marinóban, Monacóban és Andorrában –valamint hat társult és függő területen – a Brit Virgin Szigeteken, Gernsey-n, Jersey-n, a Man-szigeten, a Turks és Caicos-szigeteken, illetve a Holland Antillákon – a megtakarításaikból kamatjövedelmet szerző haszonhúzók dönthetnek úgy, hogy a forrásadóztatás elkerülése végett hozzájárulnak ahhoz, hogy a kifizetés országa az azonosításukhoz szükséges személyes adataikat, illetve a megszerzett jövedelemre vonatkozó információt közölje az illetőségük szerinti országgal. A beérkezett adatokat feldolgozó rendszerben megtalálhatóak az információközléssel érintett adózók részére történt kifizetésekre vonatkozó, a külföldi bankoktól kapott tájékoztató adatok, mint például a kifizetés dátuma, a kamat összege, illetve az adózó bankszámlaszáma.
Eddigi tapasztalataink szerint a nagyarányú befektetésre utaló magas kamatról szóló információk a vagyonosodási vizsgálatok kiválasztása során rendkívül jól használhatóak.

Az automatikus információk használata
Az automatikus információcserében a tagállamok szabadon választják meg részvételüket, mindenki a saját lehetőségeinek megfelelően vállalja közreműködését. Ez alól kivétel a megtakarításokból származó kamatjövedelmekre vonatkozó információcsere, hiszen a Megtakarítási Irányelv rendelkezései szerint kell a tagállamoknak eljárni.

Az információcsere során a különböző kategóriák szerint meghatározott formátum alkalmazandó. Az információcsere egyre ritkább kivétellel valamennyi esetben elektronikus formában, a Közösség tagállamai között pedig az adóhatóságok között működő zárt levelező rendszeren keresztül történik.

Az adóelkerülés problémakörének megoldása minden adóigazgatási szerv egyik legfontosabb feladata, ezért az adóhatóságok fő célja, hogy a kölcsönös segítségnyújtás érdekében minél szorosabb együttműködést valósítsanak meg egymással.

Az automatikus tájékoztatáscsere által hivatalunk olyan információk birtokába jut, amelyek kontroll adatként szolgálhatnak az egyes adókötelezettségek ellenőrizése során. A rendelkezésre álló adatok elősegítik az ellenőrzési tevékenységet akár már a kiválasztási fázisban vagy az adókötelezettségek teljesítésének vizsgálata folyamán.

Forrás: APEH

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>

Most ingyen regisztrálhatja cégét Magyarország Cégkeresőjében >>