A Magyar Közlöny 2010. évi 200. számában hirdették ki a Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendeletét (a továbbiakban R.) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról.

Az R. 2011. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendeletet és módosította a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletet.

Az új rendelkezések nem vonatkoznak azokra a munkavállalókra, akikkel munkáltatójuk 2010-ben kötött korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodást - amelyet legkésőbb 2010. december 31-ig benyújtottak az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez - függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásra 2010-ben vagy azt követően kerül sor.

Az R. alapján 2010. december 31-ét követően megkötött megállapodás alapján korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha

a) a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort (az 1952-ben születetteknél az 57. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél az 58. életév, a korkedvezményt szerzett személyeknél a korkedvezménnyel csökkentett - 2010. január 1-jétől hatályos jogszabály szerinti - öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkor és szolgálati időt (legalább 37 év) 2011. december 31-éig betölti, illetve megszerzi,

b) a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának bejelentette,

c) a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2011. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, és

d) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontja legkésőbb 2011. december 31-e.

A rendelkezés szerint 2011. december 31-ét követően korengedményes nyugdíjra megállapodás nem köthető.

Továbbra sem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte, vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti.

Változatlanul jogosultsági feltételnek minősül a biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

A korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodásról és a fizetési kötelezettség vállalásáról a munkáltató legkésőbb a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb 2011. december 31-ig köteles értesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságot.

Az R. alapján 2011. évben a munkáltatók az 1953-ban született nőkkel és férfiakkal az 58. életévük betöltésétől, míg az 1952-ben született nőkkel és férfiakkal legkorábban az 57. életévük betöltését követő 183. naptól köthetnek megállapodást a korengedményes nyugdíj igénybevételére. Megállapodás kizárólag az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkor betöltését megelőzően köthető.

(Ez az életkor az 1952-ben és 1953-ban született nők esetében az 59., a férfiak esetében pedig az 1951-ben születetteknél a 60. életév, az 1952-ben születetteknél a 60. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél pedig a 61. életév. Amennyiben az 1952-ben vagy 1953-ban született személy nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati ideje eléri a 42 évet, előrehozott öregségi nyugdíjra - az egyéb feltételek fennállása esetén - a 60. életév betöltésétől jogosult.)

Fontos kihangsúlyozni, hogy az előzőekben említett személyi körön túl azok a korkedvezményre jogot szerzett személyek is igénybe vehetik a korengedményes nyugdíjat, akik a megszerzett korkedvezményre figyelemmel a születési évükre irányadó, korkedvezménnyel csökkentett öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik. [Így például az 1957-ben született - 30 év korkedvezményre jogosító idő alapján - 6 év korkedvezményt szerzett férfi irányadó nyugdíjkorhatára 65 évvel szemben 59 év, amire tekintettel a korengedményes nyugdíjat a 60. életéve helyett 53 évesen (2010-ben), illetve 2011-ben is igényelheti.

Az 1958-ban született - 28 év korkedvezményre jogosító idő alapján - 7 év korkedvezményt szerzett nő irányadó nyugdíjkorhatára 65 évvel szemben 58 év, amire tekintettel a korengedményes nyugdíjat a 60. életéve helyett 53 évesen, 2011-ben igényelheti.]

A 2011. évben megkötött megállapodás alapján megállapításra kerülő korengedményes nyugdíj összegét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18/A-18/B. §-ának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy a Tny. 18/B. § (2) bekezdése szerinti csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát

Példa a csökkentésre:

A Tny. alapján az 1951-ben, 1952-ben és 1953-ban született férfiak esetében az előrehozott öregségi nyugdíj összegét az előírt 37 évet esetleg meghaladó szolgálati idő hosszától függetlenül - de az igénylő életkorát figyelembe véve - csökkentéssel kell meghatározni.

Az irányadó nyugdíjkorhatárnál 1 évvel alacsonyabb életkort betöltött igénylő esetén az ellátást úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj összegét annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez. (Amennyiben az igénylő éppen 1 évvel, azaz 365 nappal fiatalabb, mint a nyugdíjkorhatáraként meghatározott életkor, a csökkentés mértéke: 365 / 30 = 12 x 0,3 = 3,6 százalék. )

Ha az igénylő ennél korábban, maximum az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően 2 évvel kéri a nyugellátás megállapítását, akkor az öregségi nyugdíj összegét - az előző tényállásnál kiszámított - 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal - összesen 8,4 százalékkal - kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az irányadó nyugdíjkorhatárnál 1 évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez.

(A csökkentés mértéke tehát: 365 / 30 = 12 x 0,4 = 4,8 +  3,6 = 8,4 százalék.)

A munkáltató fizetési kötelezettsége a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltéséig terjedő időszakra vonatkozik.

Változatlanul él az a szabály, hogy amennyiben a munkáltató és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a foglalkoztató, a foglalkoztatott, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában a Ptk. 685/B. §-a szerinti többségi befolyás áll fenn, akkor a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetekben a munkáltatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően - a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára - nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.

Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis.

Ha a korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodás az újabb biztosítási jogviszony létrejöttével semmissé válik, akkor a korengedményes nyugdíjat megállapító határozatot az újabb biztosítási jogviszony létrejöttének napjával vissza kell vonni.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül egyösszegben kifizeti a munkáltatónak a semmissé válást követő időszakra - a munkáltató által korábban befizetett - korengedményes nyugdíj összegét.

A korengedményes nyugdíjban részesülő személy továbbra is köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a biztosítással járó jogviszony létesítését, az annak létrejöttét követő 15 napon belül bejelenteni. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a bejelentés megtételéről és annak tartalmáról értesíti a Nemzeti Adó- és Vám Hivatal megyei igazgatóságát, valamint a fővárosi, illetőleg megyei kormányhivatal munkaügyi központját.

Az igényt a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságán, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K02 vagy K03 számú űrlapon) kell személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjeszteni.

2011.02.02.

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság >>

Hirdetés!

• Fontos Önnek a nyugdíja?
  Gondolt már arra, hogy mennyi nyugdíjból kell megélnie?
  Szeretné, ha több nyugdíjat kapna?
  Alapozza meg ma, a jövőjét! >>

• Egy szép ajándék, életreszóló élmény lehet!
  Szeretnél meglepetést szerezni szeretteidnek?
  Születésnapra, névnapra, Valentin napra, házassági évfordulóra, karácsonyra, egyéb eseményekre.
  A leszebb ajándék egy csodálatos érme!
  Érme, Aranyérme, Ezüstérme >>

• Hirdessen a Google rendszerében!
  Gondolt arra, mennyi látogatót, ügyfelet, bevételt jelent a jó pozíció?
  Szeretné, ha sikeresebb lenne a vállalkozása?
  Vállaljuk Google kampányok teljes körű lebonyolítását! >>