A kormány jelentős, több területet érintő adóintézkedéseinek legfőbb célja az ország versenyképességének javítása, valamint a családok és a fogyasztás támogatása, reformértékű intézkedésekről van szó - összegezték a PwC vezetői a társaság adókonferenciájának keretében tartott sajtótájékoztatón.

Lőcsei Tamás cégtárs úgy vélekedett, hogy a különadók bevezetése a kiszámíthatóság és a tőkebeáramlás szempontjából nem túl pozitív, de várakozásai szerint egyszeri intézkedésről van szó. Hozzátette: az idő rövidsége valamint az EU és az IMF szigora leszűkítette a kormány manőverezési lehetőségeit, azon választás előtt állt, hogy vagy nem lépi meg a "nagyon bátor" lépéseket, vagy megszorításokat, vagy különadókat vezet be.

Az adószakértő rámutatott: a különadó erősen fogyasztás orientált szolgáltatási szektorokat sújt. Az szja változásokkal jelentős - számítások szerint 300 milliárd forintnyi - többletjövedelem marad a magánszemélyeknél, s a kormány arra számít, hogy ezt fogyasztásra költik, így a különadót fizető szektorok többlet bevételre tehetnek szert - mondta.

Az adócsomag zászlajára tűzte a gazdaság fehérítését is, de senki ne gondolja, hogy egy csapásra megszünteti a kreatív könyvelést vagy a minimálbéresek arányát - hívta fel a figyelmet Lőcsei Tamás.

Hangsúlyozta: a költségvetés kiadási oldalát csökkentő strukturális lépésekre most nem volt idő, ám ezekre mindenképpen szükség van.    

Az MTI azon kérdésére, nem lett volna-e célszerűbb az szja csökkentése helyett a versenyképesség növelése érdekében az élőmunka terheit mérsékelni, csökkenteni a járulékokat, Lőcsei Tamás azt mondta: a 16 százalékos szja és a 10 százalékos társasági adó mellett fontos lépés volna a járulék csökkentése is; ahhoz, hogy az adóreform teljes legyen, napirenden kell tartani a járulékplafon munkáltatókra való kiterjesztését, amire most nem volt költségvetési fedezet.

Horváthné Szabó Beáta, a PwC igazgatója úgy vélekedett, pozitív változások léptek életbe a személyi jövedelmek adózása területén, ami alapvetően az egykulcsos 16 százalékos mértékű adó bevezetésének köszönhető; a magánszemélyek mind az összevont adóalapba tartozó, mind a külön adózó jövedelmeik után 16 százalék adót fizetnek.

Lőcsei Tamás arra a felvetésre, hogy az új szja rendszer a magasabb jövedelműeknek kedvez, úgy vélekedett: Magyarországnak szüksége van arra, hogy a munkahatékonyságot ne büntesse adóval. Figyelembe véve, hogy az adózói bázist szélesíteni kell, üdvözlendő az egykulcsos szja bevezetése, ami a környező országokban jól bevált. "Minél alacsonyabb az adószint, annál kecsegtetőbb a szabályokat követni" - mondta. Horváthné Szabó Beáta hozzátette: a kisebb jövedelműeket egy ideig az adójóváírás még védi, a minimálbér mértékét pedig még nem ismerjük.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent a nyugdíjjárulék adóvá keresztelése, Horváthné Szabó Beáta azt válaszolta: az adóért ellenszolgáltatás nem jár, a járulékért viszont igen. Ha továbbra is járuléknak neveznék a jogalkotásban, akkor a magán-nyugdíjpénztári tagok jogosan kérhetnék azt, hogy a befizetett járulékért ellenszolgáltatást kapjanak. Attól a pillanattól kezdve, hogy a járulékot adóra keresztelik, gyakorlatilag az állami költségvetés szabad felhasználása alá tartozik, a parlament dönt róla.

Lőcsei Tamás megjegyezte: a magánpénztárak léte állandó hiányt generált a költségvetésben, ami évről évre nagyobb lett, mert egyre több lett a nyugdíjas. Magyarország is beterjesztette azt az igényét, hogy a magánnyugdíjpénztárakat vegyék figyelembe a hiány kiszámításakor. Ezt a kérést nem hallgatták meg az unióban, erre válaszlépésként hozta a kormány azt a döntést, hogy nagyon erősen és sok "ösztökélő" intézkedéssel próbálja a magánpénztárak jelentőségét csökkenteni, és az állami rendszerbe visszaterelni az embereket.

Burján Ákos igazgató a társasági adó körében bekövetkező változásokról szólva úgy vélekedett, hogy azok legfőbb mozgatórugója a versenyképesség javítása volt. A változások közül az egyik legfontosabb, hogy 2013. január 1-jétől egységesen 10 százalékra csökken a társasági adókulcs, amivel a magyar társasági adózás az egyik legversenyképesebbé válik.

Fontos változás lesz az is, hogy a jövőben bevezetik a látványsportágak támogatásához kapcsoló adó- és adóalap kedvezményt, bár az utóbbira még az Európai Bizottságnak is áldását kell adnia - mondta. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: ha ez megtörténik, a támogatók akár a támogatás összegének 119 százalékát is visszanyerhetik majd adókedvezmény formájában.

A pozitív változások között említette egyebek mellett azt is, hogy már az idén megemelkedik az adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó árbevételi határ, és kibővítik a szokásos piaci ár meghatározására alkalmazható módszerek felsorolását az ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereség megosztásos módszerekkel, ezáltal megszüntetve a különböző módszerek alkalmazásának korábbi hierarchiáját. A külföldről származó kamatbevétel kedvező adózása ugyanakkor a jövő évtől megszűnik - tette hozzá.

2010.12.07.

Forrás: Önadózó >>

Hirdetés!

• Fontos Önnek a nyugdíja?
  Gondolt már arra, hogy mennyi nyugdíjból kell megélnie?
  Szeretné, ha több nyugdíjat kapna?
  Alapozza meg ma, a jövőjét! >>