Céginformáció! |
|
|
|
Miért bíznánk a nyugdíjrendszerben?A Heti Válasz és a Figyelő Kötelező öngondoskodás II. című konferenciájának második panelje a "Bizalom a válság után" címet viselte. A szakemberek szerint a komoly bizalmi válság megoldása az oktatásban valamint az állam és a pénzügyi szektor párbeszédének erősítésében rejlik.
A kutatás eredményeiből kiderül: a többség nem látja saját felelősségét a nyugdíjas éveinek megélhetésében. A lakosság a legtöbb európai országban aggódik amiatt, hogy nem lesz elegendő jövedelme, mikor visszavonul; a többség úgy véli, hogy legalább munkajövedelmének 50%-ára szüksége lesz a minimális létfenntartáshoz, de elégedettebb lenne, ha 75%-át megkaphatná. A megkérdezettek úgy látják, hogy nyugdíjaskori jövedelmük zöme az államtól fog érkezni, ám egyre többen említik, hogy az öngondoskodásnak jelentős szerepe lesz az életszínvonaluk fenntartásában. A következő 50 évben nyugdíjba vonuló 5 millió magyarnak átlagosan havonta 45 ezer forintot kellene félretennie ahhoz, hogy nyugdíjas éveiben ne kelljen nélkülöznie. Farkas András, a Brokernet Holding vezérigazgató-helyettese a nyugdíjrendszerek kilátásairól beszélt a konferencián. A szakember szerint a problémák gyökere, hogy a felosztó-kirovó rendszerek 1800-as évekbeli bevezetéséhez képest több mint 30 évvel nőtt a várható élettartam, miközben az aktívak és az idősek aránya egyre inkább az idősek felé tolódik - ehhez azonban a nyugdíjrendszerek nem alkalmazkodtak. Magyarország népességének korfáját vizsgálva kiderül, mennyire drámai a helyzet: a legifjabb generáció létszáma jelentősen alulmúlja az idősebbekét. A 10 milliós lakosságszámhoz 2,3 millió "eltartó" tartozik, vagyis olyan polgár, akik többet adnak be az államkasszába, mint amennyit kivesznek. Az első - állami - nyugdíjpillér pedig csak a töredékét tudja garantálni a nyugdíjasok nyugdíj előtti bevételeinek. Magyarországon a felosztó-kirovó rendszerbe járulékokból csak 10 hónapnyi nyugdíjtömeg áramlik be - hívta fel a figyelmet Farkas András. Ami e fölött van (11., 12. vagy akár 13. havi nyugdíj), az az államadósságot növeli. Mivel a nyugdíjrendszer az aktívak járulékain alapszik, az ismertetett demográfiai okok miatt ez teljes mértékben fenntarthatatlan. Vízi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke a bizalom csökkenésének történelmi-társadalmi hátterét ismertetve konferencián elmondta: ha a XX. század a fizika és a fiatalok évszázada volt, akkor a XXI. század a biológia, az információ és az idősek évszázada lesz. Miközben a történelem során a technikai és tudományos fejlődés egyre nagyobb tudást és hatalmat adott az emberiség kezébe, az erkölcs legfeljebb szinten maradt az elmúlt ezer évben. A legutóbbi világválság során a jelentős kohéziós erőt jelentő bizalom is elolvadt, amelyet a legkisebb közösségektől egészen a legnagyobbak szintjén is kiemelt fontosságú lenne helyreállítani, mivel a fejlődés kiemelt fontosságú mozgatórugója lehet. A pénzügyi intézmények felelőssége a válságban vitathatatlan; éppen ezért komoly munkára, erőre és energiára van szükség részükről a helyzet feloldásában. Zolnay Judit szerint a megoldások között kiemelt szerepe van a pénzügyi kultúra fejlesztésében, ami elsősorban a fiatal generáció oktatásán keresztül lenne véghez vihető. Zsoldos Miklós, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint a megoldás másik tényezője a kormányzat és a pénzügyi szektor együttműködésének, párbeszédének erősítése: a szakember szerint nem csak a különadót lehet behajtani a bankoktól, biztosítóktól, hanem be lehet vonni őket a finanszírozásba is. A biztosítók ne vegyenek kórházakat, nem kórházprivatizációra van szükség - hangsúlyozta a szakember, de a magántőkének igenis komoly szerepet kellene adni a nagy ellátó rendszerek rendbetételében. Vízi E. Szilveszter szerint hatalmas probléma, hogy Magyarországon átlagosan 58 éves korban mennek nyugdíjba az emberek - ennek jelentős növelését a népszerűség csökkenése mellett is vállalnia kell a politikának. A kerekasztal-beszélgetésben résztvevő szakemberek szerint abszurd, hogy a megkérdezettek nagy része úgy tervezi, hogy a nyugdíjba vonulás után is dolgozni fog: a munkaerőpiac ugyanis nem tart igényt már az 55 éves fölöttiekre sem, így az elhelyezkedés erősen kétséges. 2010.11.25. Forrás: Privát Bankár >> Hirdetés!
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
Az Aviva Életbiztosító évente végez nemzetközi kutatást a kelet-közép-európai országokban a nyugdíjrendszerekbe vetett bizalom alakulásáról. Az idei eredményeket Zolnay Judit, az Aviva vezérigazgató-helyettese ismertette a konferenciáján.