Céginformáció! |
|
|
|
Eltörlik a tevékenységre jellemző keresetet?Alkalmazhatatlan a tevékenységre jellemző kereset,hiába alkotmányos – állítják az adótanácsadók. Az elmúlt hetekben több szakmai fórumon is vita alakult ki neves szakemberek között a tevékenységre jellemző kereset alkalmazásával kapcsolatban. Ezért aMagyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete(Adókamara) levélbenkérte Orbán Viktortól, hogy a kormány korábbi ellenzékbeli véleményének megfelelően visszamenőlegesenhelyezze hatályon kívül a szabályt. Azonban a minisztériumtól két hete nem kapnak választ. Azt is kiemelték, hogy az új kormány vállalkozásbarát politikát hirdetett meg, többek között az adórendszer egyszerűsítését az adminisztráció csökkentését igérték. Ennek pedig éppen ellentmond az új szabály, hiszen havi feljegyzés készítési kötelezettséggel jár, és a tevékenységre jellemző kereset megbecslésének módja képlékeny a szakemberek szerint. Ezért is kért visszamenőleges törlést a tevékenységre jellemző keresetre az Adókamara, és további hat érdekképviselet. 2010. január 1-től a „főfoglalkozású” biztosított társas és egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázó) havi átlagban nem a dupla minimálbér, hanem legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, és ha osztalékot venne fel, akkor személyi jövedelemadót is e szerint kell megfizetni. A tevékenységre jellemző keresetet a vállalkozó állapítja meg magának meghatározott módszerek alapján, és erről feljegyzést kell készítenie. Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a tevékenységre jellemző kereset nem elvárt jövedelem, hanem az egyéni és társas vállalkozó ténylegesen elért jövedelme, ezt pont ellenkezőleg látják az érdekképviseletek. Szerintük a járulékok alapja éppen hogy nem a vállalkozó által ténylegesen felvett díj, hanem az úgynevezett piaci viszonyoknak megfelelő kereset. Nevével ellentétben azonban ez a díj nem a piacon alakul ki, hanem úgy kell megbecsülni, számolgatni. A tevékenységre jellemző keresetet ráadásul egy homályos, képlékeny módszertan alapján kell kiszámítani, ami nagyfokú jogbizonytalanságot okoz a hét szervezet szerint. Az Adókamara elnöke, Zara László a törvényben ajánlott három módszer nehézkesen használható. Az első módszernél a munkaügyi statisztikákból kellene kikeresni a foglalkozásra vonatkozó átlagkereseteket. Ezzel az a baj, hogy a statisztikák nehezen elérhetőek – jelentette ki Zara. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak vannak ugyan statisztikái, de abban több szakma nem szerepel. Az adótanácsadói szakma sem. Így nehéz besorolni, hogy mennyi bért adjon magának a vállalkozó. Másrészt bürokratikus, hogy minden egyes személyesen közreműködő tagnak, egyéni vállalkozónak nyilvántartást kellene vezetnie arról, hogy tevékenységei közül melyikkel hány órát foglalkozott. Aztán hozzárendelni, hogy mennyi az adott foglalkozás átlagkeresete, figyelembe venni az egyedi jellemzőket, és ezekből kiszámítani a járulékalapot. A második módszernél az elvárható nyereséggel kell kalkulálni (bevétel–költség –elvárható haszon = tevékenységre jellemző kereset). De mennyi az elvárható haszon? Erre megint nincsenek válaszok – jelentette ki Zara. Még egy régión belül sem lehet meghatározni, hogy hasonló vállalkozásoknál mennyi az elvárható haszon, nemhogy az ország különböző pontjain – tette hozzá. Az adóellenőrök mindenesetre az adóévet követően a könyvelési adatok alapján (adózás előtti, illetve adózott eredmény, osztalékalap, egyéb számlaadatok) meg tudják állapítani, hogy mennyi az adott vállalkozás szokásos piaci haszna – írta az APEH. A harmadik módszernél a bevételből lejön a költség és ennek nyolcvan százalékát kell személyes közreműködésnek tekinteni. Hogy miért pont ennyit, az érthetetlen Zara László szerint. Futó Gábor adószakértő erre azt mondta, egy nem túl jóindulatú adóellenőr valószínűleg ezzel a módszerrel számolna. Így csak a fennmaradó húsz százalékot vehetné fel a vállalkozó osztalékként Oldal György és Futó Gábor adószakértő is úgy látta, a könyvelők még csak most kezdenek ébredezni, és egyelőre nem tudják, hogyan birkózzanak meg a tevékenységre jellemző kereset megbecslésével. Jó magyar vállalkozói szokás szerint ugyanis ez is az ő nyakukba szakad majd Bár az APEH zömmel a jövő év tavaszától, második felétől, az osztalékbevallások beérkezése után tervezi a tevékenységre jellemző kereset ellenőrzését, már végzett ilyen vizsgálatokat, például vállalkozás megszűnésekor. Az ellenőrzéseknél a februárban kiadott közleményük az irányadó. Az adóellenőrök a realitások könyvelési adatok figyelembevételével állapítják meg a tevékenységre jellemző keresetet – tudta meg a FigyelőNet. Tűréshatáros számítást nem végez az APEH, vagyis bármekkora eltérés is bírságot vonhat maga után. Sőt, a tevékenységre jellemző keresetről szóló havi feljegyzés hiányát is büntetik. Ha az adózó „alábecsülte” a tevékenységre jellemző kereset összegét, akkor a megállapított adóhiány 50 százaléka az adóbírság. Ha az adóhiány eltitkolt bevétellel, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor már 75 százaléknyi a bírság. Ha minősített adózónál az adóhatóság első alkalommal állapít meg adóhiányt, a bírság csak az adóhiány 20 százaléka. Forrás: Adóoktatás >> 2010.10.14. Fórum - Hozzászólás a fórumban >> Hirdessen itt!
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
