Céginformáció! |
|
|
|
Árfolyamnyereségből származó jövedelem az szja-banA személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67.§-a értelmében a magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Tehát az értékpapír eladásakor kapott bevételből le kell vonni a törvény által megengedett költségeket, és a különbözet lesz az adóalap. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 25 százalék. A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ennek az előírásnak kiemelt jelentősége van akkor, például, ha - az ellenérték devizában vagy valutában kifejezett, (szerződés dátuma határozza meg az árfolyamot,) - vagy az ellenérték egy másik értékpapír, esetleg tárgy (a szerződés-kötéskori érték a mérvadó). Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adókötelezettség a bevétel megszerzésének napján keletkezik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a vevő a vételárat részletekben fizeti meg, akkor a jövedelem megszerzése és az adófizetés, adólevonás (kifizető esetén) is részletekben történik, mégpedig olyan arányban, amekkora az egyes részletek aránya a teljes vételárhoz képest. Tehát megoszlási viszonyszámot kell számítani az ellenérték alapján, s ezzel szorozni az adóalapot. A személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalomrendszere szerint, értékpapírnak tekintendő: - minden olyan okirat, adat, amelyet a Polgári Törvénykönyv, vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá - a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, - a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, - a kft. üzletrész, - a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy, és - más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés. Részletes felsorolást ad a személyi jövedelemadóról szóló törvény 67.§-a az egyes értékpapírok beszerzési értékének a meghatározásáról. Fontos tudni, hogy az itt lefektetett szabályokat a 67/A. és a 67/B.§ alkalmazása során is használjuk. Tehát az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítása során is alkalmazzuk az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározására vonatkozó szabályokat. Egyes értékpapírok értékesítésekor a jövedelem meghatározásakor figyelembe vehető megszerzésére fordított érték a következő: - Társas vállalkozás alapítása, a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapír esetében, az értékpapír alapján a társas vállalkozás részére az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke. - Olyan értékpapír esetében, amelyet a magánszemély társas vállalkozásból történő kivonás útján szerzett, a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó előírások alapján a bevétel megállapításánál figyelembe vett érték. Ezt a rendelkezést kell különösen alkalmazni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, illetve a jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása révén megszerzett értékpapírra. - Csődeljárás, vagy felszámolás, vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében, az egyezség szerinti érték. - Ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén megszerzett értékpapír esetén, az ügylet szerinti, igazolt ellenérték. Nem sorolom tovább, mert a törvény hivatkozott paragrafusában megkereshető. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy az ún. járulékos költségek is levonhatók az értékpapírért kapott bevételből, de csak azok, melyeket a törvény nevesít. Ha például valaki kölcsönt vett fel az értékpapír megszerzése érdekében, annak kamata nem tekinthető az értékpapír megszerzésének járulékos költségeként, mert a kamat a pénzügyi eszköz megszerzésének járulékos költsége. Az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek a következők: - az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték, - az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is), - az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg. Az értékpapír kölcsönzésével most nem foglalkozunk, mert amúgy sem tipikus ügylet. Megjegyzések: - Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében - az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem, - a tartós befektetésből származó jövedelem - az eladási jog vagy a vételi jog gyakorlása során megszerzett jövedelem, ha ez a jog nem bárki számára azonos feltételekkel elérhető ügylet során történt. - Ha az értékpapír értékesítése során keletkezett különbözet (adóalap) azért magas, mert a vételár meghaladja a szokásos piaci értéket, akkor valószínűleg nem a teljes összeg adózik árfolyamnyereségként. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 28.§ (14) bekezdése szerint értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén, egyéb jövedelem az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Ez azt jelenti, hogy az ügylet körülményeit mérlegelni kell a jövedelemfajta meghatározása érdekében. Az értékpapír eladója és vevője közötti jogviszonyt is mérlegelni szükséges. - Előfordulhat, hogy az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg, mert az, később teljesülő feltételektől függ. Tehát az értékpapír ellenértéke nem fix, hanem egy változó összeg. Ilyen esetben azt kell vélelmezni az értékpapírból származó bevétel megállapítása során, hogy a megszabott feltételek teljesültek, vagyis mintha a feltételektől függő egyes bevételrészek már a magánszemély rendelkezésére állnának. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, az adó önellenőrzéssel igényelhető vissza. Ha a később teljesülő feltételek bekövetkeztek, de a bevételt módosító összegeket a felek tételesen nem határozzák meg, a jövedelmet a feltételekhez nem kötött bevételből kell megállapítani. Amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet mutatkozna a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben a bevételt növelő tétel teljes egészében a magánszemély egyéb jövedelme. A személyi jövedelemadó bevallása, befizetése Ha az árfolyamnyereségből származó jövedelem kifizetőtől származik, akkor a jövedelem jogcíme közötti adót vagy adóelőleget (egyéb jövedelem esetén,) a kifizető állapítja meg a rendelkezésére álló illetve az ügyféltől kapott adatok (szerzési érték, járulékos költség,) alapján. A kifizetés hónapjának kötelezettsége lesz a személyi jövedelemadó. Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, akkor a magánszemély önadózó lesz, és az éves személyi jövedelemadó bevallásában kell megállapítania az adóját és az éves bevallással egyidejűleg befizetni. Év közben fizetési kötelezettsége nincs. Előfordulhat, hogy később merül fel valamilyen járulékos költség, mint amikor a jövedelem adóját meg kell fizetni. Ezt önellenőrzéssel lehet érvényesíteni. A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható árfolyamnyereségből származó jövedelem esetében, az adót csökkenti az árfolyamnyereség külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az árfolyamnyereség után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról >> Kovácsné Álmosdy Judit Forrás: Verlag Dashöfer 2010.09.29. Fórum - Hozzászólás a fórumban >> Hirdessen itt!
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
