Céginformáció! |
|
|
|
Itt a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagA háztartási alkalmazott után havi 1.000 Ft regisztrációs díjat kell fizetni. A kétmillió forint feletti végkielégítés után járó 98 százalékos különadó. A társasági adó 500 millió forint pozitív adóalapig 10 százalék lesz. A külföldön szerzett jövedelem adója azonban 30 százalék. Az illetéktörvény módosítása megszünteti az örökhagyó egyenes ági rokonának az illetékfizetését, sőt ajándékozási illetéket sem kell fizetnie az egyenes ági rokonnak. Aki a közeli hozzátartozójától termőföldet, illetve azzal összefüggő tanyát és eszközt kap ajándékba, annak sem kell illetéket fizetnie. Szintén illetékmentes a termőföld, a tanya és a gépek eladása akkor, ha a vevő közeli hozzátartozó. A parlament előtt a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag A nemzetgazdasági miniszter által pénteken a parlament elé terjesztett gazdasági és pénzügyi törvénycsomag módosít több jogszabályt, emellett új gazdasági funkciókra ír elő új szabályokat. A háztartási alkalmazottakról szóló szabályok az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése címet viselik. Háztartási munkának csak a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítása számít, sőt a javaslat fel is sorolja ezeket: takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás, valamint a háztartásban szükséges kisebb javítások elvégzése számít annak. A nagyobb javítások, illetve felújítások már nem tartoznak ebbe a körbe. Feltétel az is, hogy aki ilyen szolgáltatást végez, az nem lehet vállalkozó, hanem csak magánszemélyként tevékenykedhet. A háztartási alkalmazott után sem adót, sem járulékot nem kell fizetni, viszont minden hónapban a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni az azt végző személy, valamint a neki munkát adó adatait. A bejelentés történhet az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton, továbbá telefonon, illetve december 1-jétől majd sms-ben is. Minden egyes havi bejelentés alkalmával 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie a munkaadónak, amit a következő hónap 12-éig kell átutalni, vagy csekken befizetni az adóhivatalnak, de a fizetés történhet az APEH ügyfélszolgálatán is. Aki a bejelentést és a regisztrációs díjfizetést elmulasztja, százezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ez természetesen csak a munkaadóra vonatkozik. A regisztrációs díj az állam bevétele, és az a munkavállalót nem jogosítja semmilyen társadalombiztosítási ellátásra. A kétmillió forint feletti végkielégítés után járó 98 százalékos különadó megnevezése: a magánszemély egyes jövedelmeinek különadója. Ezt forrásadóként a kifizető munkaadó vonja le. Ha a munkaadó elmulasztaná a levonást, akkor a kifizetést követő hónap 12. napjáig azt a magánszemélynek kell megtennie. A társasági adó 500 millió forint pozitív adóalapig 10 százalék lesz. A külföldön szerzett jövedelem adója azonban 30 százalék. Az illetéktörvény módosítása megszünteti az örökhagyó egyenes ági rokonának az illetékfizetését, sőt ajándékozási illetéket sem kell fizetnie az egyenes ági rokonnak. Ha más rokon örököl, akkor egy táblázat alapján kell a rokonsági fok és az örökölt vagyon értékétől függően illetéket fizetni. Például lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, a felett pedig 11 százalék illetéket fizet. Aki a közeli hozzátartozójától termőföldet, illetve azzal összefüggő tanyát és eszközt kap ajándékba, annak sem kell illetéket fizetnie. Szintén illetékmentes a termőföld, a tanya és a gépek eladása akkor, ha a vevő közeli hozzátartozó. Az államháztartási törvényt módosítja legnagyobb terjedelemben a javaslat. A központi költségvetésből nem folyósítható támogatás addig, amíg a kedvezményezettnek adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, továbbá ha jogosulatlanul vett igénybe korábban támogatást. Ez azonban nem vonatkozik a pénzbeli, szociális, a jóléti és a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokra. A módosítás kimondja, hogy a költségvetési szerv csak likviditási hitelt vehet fel, garanciát és kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el, továbbá nem köthet sem pénzügyi lízing, sem pedig faktoring szerződést. Amennyiben az Országgyűlés, a kormány vagy egy minisztérium alapítványt (közalapítványt) hozott létre, és az alapítvány céljainak megvalósítására nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani, akkor az alapítványt meg kell szüntetnie. Az alapítvány vagyona a nonprofit gazdasági társaságé lesz, és abban az állam többségi részesedéssel kell hogy bírjon. Több ponton egyszerűsíti a módosítás a beruházások engedélyezési eljárását. Külön hangsúlyozza, hogy azokon a településeken, ahol a kormány kihirdette a vészhelyzetet, az újjáépítés során a bontási, az elvi építési, az építési, illetve a használatbavételi engedélyért nem kell illetéket fizetni. A helyreállításnál a kormány megengedheti, hogy az általánostól eltérő, egyszerűbb tervezési, kivitelezési szabályokat alkalmazzanak. Szó van ebben a fejezetben az integrált településfejlesztési stratégiáról, amelyet több település együtt készít. A 90 millió forintnál nagyobb értékű építési beruházásokra még a 2006-ban hozott egyszerűsített engedélyezési szabályokat kell alkalmazni. Magánszemélyek devizaalapú kölcsöneire nem lehet jelzálogjogot alapítani. Ez a szabály a törvényjavaslat elfogadását követően a kész törvény magyar közlönybeli kihirdetését követő napon lép hatályba. A tiltás csak az ezt követően kötött szerződésekre vonatkozik. Azt is megengedi a javaslat, hogy ha a devizahitelen jelzálog van és másik adós lép az eredeti helyére - például eladják a lakást -, akkor a jelzálog továbbra is életben maradjon. A közszféra munkavállalóinál az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet a havi munkabér. Ez szeptember 1-jétől vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre is. Az igazságügyi alkalmazottaknál az alapilletményhez hozzá kell adni a vezetői és egyéb pótlékot, és ennek az összege nem haladhatja meg az átlagos bruttókereset tízszeresét. Ugyancsak a tízszeres szabály vonatkozik az állami vezetőre, a kormánybiztosra, a miniszterelnöki biztosra és a kormányhivatal alkalmazottaira is. A jövedéki adó módosítását az adómentes magánszeszfőzés bevezetése tette szükségessé. Tehát adómentes lesz a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat, amely azonban csak személyes fogyasztásra szolgálhat. Magánfőzést folytatni csak a magánfőző személy lakóhelyén vagy ott lehet, ahol a gyümölcsöse fekszik. A pálinkafőző berendezés térfogata nem lehet nagyobb 100 liternél. Aki nem bajlódik otthon a szeszfőzéssel, az bérfőzdében pároltathatja le a saját gyümölcscefréjét, és évi 50 literig az is adómentes lesz. A magánfőzést annak megtörténte előtt három nappal be kell jelenteni a vámhatósághoz. A lakás-takarékpénztári törvény módosításába nem kerültek be a kiszivárogtatott szabályok, vagyis nem növekszik a megtakarításokból az áthidaló kölcsönökre fordítható rész, illetve a kiskorú szerződők tulajdonszerzése is változatlan marad. A módosítás mindössze azt írja elő, hogy aki nem lakás céljára használta fel az állami támogatású megtakarítást, vagy ha arra használta, de az előírt időn belül nem igazolta, akkor a kapott állami támogatást vissza kell fizetnie, mégpedig a mindenkori jegybanki alapkamattal növelve azt. A PSZÁF-törvény módosítása kimondja, hogy a felügyelet elnöke és alelnöke végkielégítésre és felmentési időre nem jogosult. A felügyeleten ügyvezetői igazgatói megbízás adható annak, aki több főosztály vezetését látja el. Forrás: MTI >> 2010.07.12 Fórum - Hozzászólás a fórumban >> Hirdessen itt!
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
