Céginformáció! |
|
|
|
Nem a hiány, a meglévő készség számítEz év januárjától öt és félszeresére emelkedett a cégek által befizetendő rehabilitációs hozzájárulás. Van olyan vállalat, amelyik inkább elfogadja a kvótarendszert és van, amelyik inkább fizet. A megváltozott munkaképességű emberek normális életkörülményeket és ennek részeként piaci viszonyok közötti munkavégzést szeretnének. A munkaerő közvetítő szolgáltatóknál pedig megjelent az eddig ismeretlen, rehabilitációs üzletág. A munkaerőpiacon az egészséges, csak előnyökkel bíró munkavállalóknak is nehéz az elhelyezkedés. A hátrányokkal bíróknak ez két-háromszoros erőfeszítésbe kerül. Pont ezért próbálja az Európai Unió és tagjaként Magyarország is kvótarendszerrel segíteni az esélyegyenlőséget. A számarányosításnak a kötelezését sokan bírálják, de a bírálók nem gondolnak abba bele, milyen úgy egy futóversenyen rajthoz állni, hogy az egyik versenyző lábán a legmodernebb high-tech futócipő van, a másikon piaci tornacipő, a harmadik pedig mezítláb fut. A piac önmagától nem tud korrigálni, és a döntéshozók feladata az, hogy legalább a minimális feltételeket megteremtsék a kiegyensúlyozottabb kezdéshez. Segítség a hátrányok kiegyenlítéséhez A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) hazánkban a legerősebb érdekvédelmi közhasznú ernyőszervezet. Jelenleg 108 tagegyesülettel, és több mint 200 000 taggal rendelkeznek. Tevékenységüket, szolgáltatásaikat nemcsak a mozgáskorlátozott tagjaik számára, hanem valamennyi hazánkban élő fogyatékos személy érdekében végzik. Bernáthné Székely Julianna, a MEOSZ rehabilitációs megbízottja a munkájukat úgy jellemezte, miszerint ők azok, akik feltárják, megfogalmazzák a mozgáskorlátozottságból eredő sajátos érdekeket, és ezt egyeztetik más csoportok érdekeivel. Különösen a jogalkotás befolyásolására irányuló munkájuk jelentős. A mozgássérült emberek számára hiányzó munka, oktatási, kulturális, sport, szabadidős és egyéb lehetőségek megteremtéséhez a MEOSZ segítséget nyújt, módszereket dolgoz ki. Megpróbálják például példaadóan a hiányzó szolgáltatásokat saját maguk megvalósítani és elterjeszteni. Ilyen a speciális személyi segítő, szállító, sorstársi tanácsadó és információs szolgálat, vagy akár rehabilitációs -, munkaerő-piaci -, jogi tanácsadás működtetése. Közreműködnek a mozgáskorlátozottságból eredő egyes hátrányok kiegyenlítését szolgáló, állami támogatások jogosultakhoz való juttatásában. A MEOSZ egyik feladata a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának elősegítése. A folyamat során azonban, a rehabilitációs megbízott szerint, az a helyes szemlélet, ha a megfelelő munkakörben a megfelelő feltételekkel, kompetenciákkal rendelkező megváltozott munkaképességű embert igyekeznek alkalmazni a cégek. Szerinte vegyesen, középvállalatok, multi cégek, vidéken és Budapesten egyaránt, egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a megváltozott munkaképességű szakemberek irányába. Legutóbb, Bernáthné Székely Julianna szakmai kezdeményezésével, egy tiszaújvárosi gyártó vállalatnál, a HR vezető nyitottságának köszönhetően, a MEOSZ helyi egyesületének a mozgósításával jött létre egy sikeres együttműködés. Ennek során az utóbbi hónapban két alkalommal is, több mint 120 megváltozott munkaképességű jelentkezőből május elseje óta körülbelül 30 fő megváltozott munkaképességű ember már a gyárban dolgozik és azóta még közel 50 fő nyert felvételt. Érdemes a munkaadóknak is a MEOSZ-hoz fordulniuk, mert itt érintett, tapasztalt, speciális szakismerettel rendelkező foglalkoztatási szakemberek adnak tájékoztatást. Mivel a MEOSZ országos szervezet, az egyesületein keresztül mindenfelé közvetlen kapcsolatban van az érintett munkavállalókkal. Elindítottak egy programot is, "Álláskulcs" néven, hogy felkészítsék a leendő megváltozott munkaképességű munkavállókat a munkára. A cél, a rehabilitációs megbízott szerint az, hogy a konvergencia programnak megfelelően és a Lisszaboni Stratégiával összhangban, a fogyatékos emberek a nyílt munkaerőpiacon, normál bérezésért, képzettségüknek és képességeiknek megfelelő munkát végezhessenek. Mert morális és politikai szempontból egyaránt elfogadhatatlan, hogy a társadalom egyes csoportjainak, - még ha különböző segélyek folytán alapvető megélhetésük biztosított is - esélyük sincs arra, hogy a szegénységi csapdából kikerülve életszínvonaluk érzékelhetően javuljon. A mobilitás biztosítása nemcsak kényelmi kérdés, hanem gazdasági és szociális szükségszerűség, és mindenki számára egyformán biztosítandó jog. Ez pedig, a rehabilitációs megbízott szerint, mindannyiunktól függ. Lehetőség, nem kényszer: a hozzájárulás fizetése Elsőre soknak tűnhet a majdnem egymillió forintos évenként és fejenként fizetendő rehabilitációs hozzájárulás. De Bernáthné Székely Julianna szerint több EU-s tagországban is érvényben van ez a foglalkoztatást ösztönző szabályozás. Az összeg országonként különböző mértékű, de a Magyarországon jelenleg alkalmazott összegnek ez a többszöröse is lehet. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét, vagy megváltozott munkaképességű (mmk) embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak, de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást. A rehabilitációs megbízott úgy látja, több cég jelentkezik náluk, amióta öt és félszeresére emelték ezt az összeget. A vállalatok elkerülhetik a 964. 500 forint/év/fő rehabilitációs hozzájárulás befizetését, ha minden huszadik dolgozó után legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmaznak. A befektetés pedig megtérül, ahogy egy vizsgálat kimutatta. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő minden forint 5 év alatt 4,77 forint megtérülést eredményez helyi vagy országos szinten. Bernáthné Székely Julianna szerint ez mindenki számára elsősorban lehetőséget teremt, és nem kényszert. Ha a megváltozott munkaképességű embert sikerül visszajuttatniuk a munka világába, azaz gazdaságilag aktívvá és ezen belül foglalkoztatottá tenni, akkor nemcsak egy embernek és az őt körülvevő családtagoknak segítettetek, hanem a teljes Európai Uniós gazdaságra nézve is pozitív hatást értek el. A megváltozott munkaképességű ember ugyanis profitot termel, mint bárki más, ha megfelelő munkafeladatot és -körülményeket biztosít számára a munkáltató. Az első, piaci reakció A Work Force Tanácsadó, felismerve a növekvő piaci igényeket, egy évvel ezelőtt létrehozta rehabilitációs üzletágát. Már az itt dolgozók felvételénél is szempont volt, a piaci ismeretek mellett a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal történő foglalkozási tapasztalat. Erre a biztos alapra építették fel a hosszú távú, komplex szolgáltatást nyújtó Palládium Programjukat. A céljuk kettős ezzel a programmal. Egyrészt, a lehető legkevesebb munkakörnyezet, illetve munkakör változtatás nélkül, a megváltozott munkaképességű munkavállalók képessé tevésével sikert elérni. Munkakereső célcsoportjuk az egészségkárosodottak, a munkaképességüket vesztettek és a fogyatékkal élők, ezen belül a mozgáskorlátozottak is ide sorolandók. A Work Force Kft. a teljes célcsoport munkaerő-piaci esélyegyenlőségéért dolgozik, ahogy Oplaznik Gabriella, a cég rehabilitációs üzletágvezetője elmondta. Ő úgy látja, vannak ágazatok, ahol nehezebb, vannak, ahol könnyebb megvalósítani a rehabilitációs foglalkoztatást, de olyan munkahely nincs, ahol lehetetlen. A partnereknek azért előnyös a Work Force szolgáltatása, mert ők a valóban a termelésben-szolgáltatásban szükséges munkakörökre keresik meg az adott munkakör ellátásához szükséges képességekkel, gyakorlattal rendelkező munkavállalót. Országos lefedettséggel, és 7 év munkaközvetítési tapasztalattal tudnak a partnereknek segíteni. Általános tapasztalat, Oplaznik Gabriella szerint, hogy az mmk-s álláskeresők az elmúlt 20 évben képzettségüket, és tapasztalatukat félrerakva olyan munkakörökben helyezkedtek el, melyeket felkínáltak nekik, ezzel sok esetben alacsony keresetért és szaktudásukat hasznosítatlanul dolgoztak. Ma a cégek részéről azt tapasztalják, hogy nem ismerik a felvételre szánt munkaerő képességeit, és minél jobban leegyszerűsített munkaköröket "kreálnak" a foglalkoztatás érdekében. Az üzletágvezető szerint ez nem jó megoldás, és nem is vezet zökkenőmentes foglalkoztatáshoz. A rehabilitációs járulék emelkedése után a változásról Oplaznik Gabriella azt mondta, hogy elsőre a rugalmasabb kis- és középvállalatok, vállalkozások tudtak gyorsabban lépni. A nagy létszámmal, szigorú szabályzatokkal, tervekkel működő multinacionális vállalatoknak ez az első fél év a gazdasági válság miatt nem kedvezett. Ahol nincs megrendelés, ott nagyságrendi munkaerő felvételt sem lehet végrehajtani. A nagyobb vállalatok tehát a speciális foglalkoztatást csak a termelés újraindulása után tudják megvalósítani. Forrás: HR Portal >> 2010.06.24. Fórum - Hozzászólás a fórumban >> Hirdessen itt!
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
