Céginformáció! |
|
|
|
Nem lehet gazdasági társaság ügyvezetője, aki ...A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 23.§-ának hatályos szövege azokat az eseteket határozza meg, amikor egy vezető tisztségviselőt meghatározott időre eltiltanak ettől a tevékenységtől. Például az ügyvezető nem lehet ügyvezető.
1./ Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. A büntetlen előélet igazolására a hatósági erkölcsi bizonyítvány szolgál. Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, az erkölcsi bizonyítvány a kiállítástól számított három hónapig érvényes, főszabály szerint eddig az időtartamig igazolja a büntetlenséget. 2./ Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő. Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő. Tulajdonképpen bűncselekmény elkövetésével függ össze az a szabály is, hogy ha valakit mellékbüntetésként valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt olyan gazdasági társaságban, amelynek főtevékenységeként olyan tevékenység került megjelölésre, amelyre a büntetés kiterjed, nem lehet vezető tisztségviselő. Mivel a Büntető Törvénykönyv ma már nemcsak a foglalkozástól, hanem a vezető tisztség gyakorlásától való eltiltást is ismeri, mint mellékbüntetést, ezért kellett ezeket az eseteket is kizárni a gazdasági társaságról szóló törvényben. 3./ A gazdasági társaságnak a megszüntetési eljárás során való törlést követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. A gazdasági társaság megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárás annak a jogkövetkezménye, hogy a cégbíróság által, vagy az adóhatóság által a törvényes működés érdekében alkalmazott intézkedések nem vezettek eredményre. A cég megszüntetésének eseteit, és az eljárási határidőket az adózás rendjéről szóló törvényben és a cégtörvényben szabályozták. Ilyen eset lehet például, ha a cég fantomizálódik, tehát eltűnik székhelyéről és képviselői sem találhatók meg. Az ilyen helyzet kialakulása mindenképpen felveti a társaság tulajdonosainak és természetesen a vezetők felelősségét is. A jogszabályok lehetőséget adnak a törvényes működés helyreállítására, melynek érdekében az ügyvezetésnek intézkednie kell. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eltűnt, és emiatt a cégjegyzékből a megszüntetési eljárás végén törölt cégek után általában jelentős tartozások maradnak fenn, azaz a hitelezők, beszállítók, bankok, dolgozók nem jutnak a pénzükhöz. Éppen ezért különösen fontos, hogy a vezetők bizonyos ideig el legyenek tiltva egy újabb vállalkozás beindításától. Ezt biztosítja a társasági törvény azzal az előírással, hogy a törléstől számított három évig nem lehet más gazdasági társaság vezetője az a személy, aki a megszüntetési eljárással való törlést megelőző évben a cég vezetője volt. 4./ Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a felszámolással megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől számított öt év. Nem lehet másik vállalkozásban vezető tisztségviselő az, aki a korábban felszámolással megszűnt cég vezetője vagy a felszámolt vállalkozás többségi tulajdonosa volt, feltéve, hogy a bíróság megállapította, hogy a felszámolás után fennmaradó tartozásokért a vezetőt és a tulajdonost korlátlan felelősség terheli. Az eltiltás ilyen esetben is csak akkor következik be, ha a bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségeket az érintettek nem teljesítették. A médiában az eltiltott cégvezetőkkel kapcsolatban már megindult a találgatás, hogyan lehet ezeket a rendelkezéseket megkerülni úgy, hogy majd az új cégben a feleség lesz az ügyvezető. A 36/2009. (VIII.31.) IRM rendelet értelmében, a cégjegyzékben szereplő adatként ingyenesen megtekinthető az interneten, - www.e-cegjegyzek.hu - hogy eltiltották-e az adott személyt a cégvezetéstől, a vezető tisztségviselői cím betöltésétől. Ez viszont nem mindegy akkor sem, ha az eltiltott cégvezető egy új gazdasági társaságban tulajdonos lesz. Ehhez a témakörhöz kapcsolható a csődtörvény módosításaként megjelent azon szabály, hogy ha a gazdálkodó szervezet vezetője nem működik együtt a felszámolóval és nem adja át a cég iratait és a törvény által előírt dokumentumokat, akkor különböző szankciókat alkalmaznak. A Cstv. 31. §-a sorolja fel a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezet vezetőjének azon kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás elindításához és lefolytatásához szükségesek (záró leltár, beszámoló készítése, iratok, vagyon összegyűjtése és a felszámolónak történő átadása, felszámoló tájékoztatása a jelentősebb ügyletekről és kötelezettségvállalásokról, környezeti terhekről történő nyilatkozattétel a környezetvédelmi felügyelőség számára, az adóstól járadékszolgáltatásra jogosultak tájékoztatása a felszámolási eljárás elrendeléséről). A Cstv. 33. §-a alapján az említett kötelezettségeket elmulasztó vagy hamis adatokat, nyilatkozatokat tevő cégvezetőt a bíróság pénzbírsággal sújthatja, továbbá elmarasztalhatja azokban a költségekben is, amelyek azzal összefüggésben merültek fel, hogy ezeket a feladatokat a felszámoló csak szakértő megbízásával tudta az adós helyett elvégezni (költségek megtéríttetése). A Cstv. 33. § (1) bekezdésében a bírság összege felemelésre került, továbbá kiegészült azzal, hogy ha a volt cégvezető a felszámoló számára nem elérhető, akkor az ő költségére a felszámoló a neki szóló felszólításokat ún. végrehajtói kézbesítés útján is eljuttathatja. A Cstv. 33. § (2) bekezdésének hatályos szövege kiegészült azzal, hogy a cégtulajdonosok (a legalább többségi befolyással rendelkező tag, az egyszemélyi tulajdonos, a külföldi anyacég) a volt vezető bírság- és költségviselési tartozásaiért kezesként felelnek. Forrás: Ügyvezető >> 2010.06.10. Fórum - Hozzászólás a fórumban >> Hirdessen itt!
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
