Céginformáció! |
|
|
|
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéseA tevékenységet legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig lehet szüneteltetni. A szünetelést a körzetközponti jegyzőnél (illetékes okmányiroda) – az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon – kell bejelenteni. A szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés időtartama alatt is köteles teljesíteni. Ha más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem keletkezik, akkor személyi jövedelemadó bevallás benyújtási kötelezettsége nincsen. A szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységet bármikor – a folytatásra vonatkozó bejelentéssel – folytathatja. Általános jogi szabályozás
Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó új jogszabály 2010. január 1-jei hatálybalépésének megfelelően megváltozott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) egyéni vállalkozóra vonatkozó fogalmi meghatározása. Eszerint a jövőben egyéni vállalkozónak az Szja. tv. alkalmazásában fő szabály szerint – kiegészítve egyéb, taxatíve felsorolt tevékenységekkel – az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv. (Evtv.) szerinti nyilvántartásban szereplő személy minősül, az ebben rögzített tevékenységei tekintetében (január 1-től az eddig külön nevesített gyógyszerészeti magántevékenység, falu/tanyagondnoki tevékenység, szociális szolgáltató tevékenység abban az esetben minősül egyéni vállalkozói tevékenységnek, amennyiben az Evtv. alapján egyéni vállalkozóként regisztrálják). Európai közösségi jogász tevékenységét sem nevesíti már külön az Szja. tv. egyéni vállalkozói tevékenységként, mivel ez a tevékenység is az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozik, így adójogi szempontból is az ügyvédekkel esnek egy tekintet alá. Az Evtv. és a Szja tv. törvény módosításai több változást is hoztak az egyéni vállalkozók életében. Megengedetté vált az egyéni vállalkozás szüneteltetése. Korábban, ha a főállású egyéni vállalkozó tényleges tevékenységet nem végzett, a járulékokat akkor is fizetnie kellett. Az új rendelkezések alapján, amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét ténylegesen nem végzi, a vállalkozását szüneteltetheti. A tevékenységet legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig lehet szüneteltetni. Fontos hangsúlyozni, hogy a tevékenység szüneteltetésére csak azon egyéni vállalkozók jogosultak, akik vagy az Evtv. hatálya alá tartoznak, vagy a tevékenységükre vonatkozó külön jogszabály teszi azt lehetővé számukra (egyéni ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő, bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő). Nem szüneteltetheti tehát a tevékenyégét pl. a magán-állatorvos, aki az Szja. tv. szerint ugyan egyéni vállalkozónak minősül - s ennek megfelelően teljesíti adókötelezettségét – azonban nem tartozik az Evtv. hatálya alá, és egyéb jogszabály sem biztosítja számára ezt a lehetőséget. A szünetelést a körzetközponti jegyzőnél (illetékes okmányiroda) – az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon – kell bejelenteni. A körzetközponti jegyző a szünetelésről értesíti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH), amely a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A KEKKH a szünetelésről értesíti az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. Amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, akkor a szünetelés bejelentésével egyidejűleg azt le kell adnia az okmányirodában. A Szja tv. 57.§ (4) bekezdés b) pontja arról rendelkezik, hogy a szünetelést az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is be kell jelentenie. Ugyanis a szünetelés időszaka alatt jóváírt hozam nem vállalkozói bevételnek, hanem kamatjövedelemnek minősül, melyből az adókötelezettség megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése a pénzintézet kötelezettsége, amennyiben elmulasztja a pénzintézet felé történő bejelentést az egyéni vállalkozó, annak minden adójogi következménye őt terheli. A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységeket nem végezhet, nem szerezhet új jogokat, illetve nem vállalhat új kötelezettséget. A szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés időtartama alatt is köteles teljesíteni. A szüneteletetett egyéni vállalkozói tevékenységet bármikor – a folytatásra vonatkozó bejelentéssel – folytathatja. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 14.§ rendelkezései értelmében az egyéni vállalkozó mentesül tevékenységének szüneteltetése időtartamában ezen tevékenységéhez kötődő adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi- számlafenntartási kötelezettséget is. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenysége szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylését, továbbá a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését sem kérheti. A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záró időpontja közötti időszakot kell érteni. Az Art. 19.§ alapján az egyéni vállalkozó tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a szüneteltetés kezdőnapját követően eltelt öt év, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett a tevékenység folytatásáról, illetve megszüntetéséről. A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül – a személyi jövedelemadó és az Eva bevallás kivételével – az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadni. A személyi jövedelemadó bevallást és az Eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel kell elszámolni. Amennyiben (2011-ben) teljes évben szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységet és más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem keletkezik, akkor személyi jövedelemadó bevallás benyújtási kötelezettsége nincsen. Azonban a szünetelés időszakában is be kell vallania azt az adót, amely amiatt keletkezett, hogy a korábban igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye feltételeit nem teljesítette, továbbá, amely a fejlesztési tartalékként nyilvántartott adókülönbözetére előírt feltételek nem teljesítése miatt keletkezik. Személyi jövedelemadó szünetelésre vonatkozó szabályai A Szja tv. 57.§ rendelkezései alapján az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés kezdő napjától – az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel – a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig - befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett bevételnek, - igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően befolyó bevételre, felmerülő kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben az egyéni vállalkozó az adóév utolsó napján az egyéni vállalkozói tevékenységet szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén nem csökkentheti jövedelmét, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. Az előzőekben említett „nyilvántartott adókülönbözet” alatt a vállalkozói adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után a kedvezményes 10 százalékos adókulccsal és az általános adókulccsal (2009-ben 16 %, 2010 január 1-jétől 19%) számított adó különbözetét kell érteni. Általános forgalmi adó A tevékenység szüneteltetését bejelentő egyéni vállalkozónak soron kívüli záró áfa bevallást kell benyújtania a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül. Amennyiben a szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenysége mellett magánszemélyként áfa köteles tevékenységet is folytat, akkor a szüneteltetés bejelentése miatt záró áfa bevallási kötelezettsége nem keletkezik, mivel az áfa adóalanyisága nem szünetel. Társadalombiztosítási kötelezettségek A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó biztosított. A Tbj. 8. § d) pontja alapján azonban szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. A biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően 8 napon belül kell az állami adóhatóság felé a 10T1041-es nyomtatványon bejelenteni. Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, és az egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére egyéb címen sem jogosult, akkor a Tbj. 39. § (2) bekezdés rendelkezésének megfelelően köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni a 10T1011-es adatlapon az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. A magánszemélynek ezen bejelentését az Art. 20. § (6) bekezdése szerint 15 napon belül kell megtenni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2010. január elsejétől 4950 Ft (napi összeg: 165 forint). A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, b) amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg. E jogszabályhely 2010.01.01. naptól hatályos (10) bekezdése alapján a (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók. Tehát ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét szünetelteti - feltételezve, hogy más jogcímen nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb címen nem jogosult -, a szüneteltetés kezdő napjától kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó e tevékenysége mellet rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, illetve regisztrációs számmal, vagy családi gazdaság tagja, feltéve, hogy megfelel a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételeknek, a szünetelés időtartamára nem az egészségügyi szolgáltatási járulék, hanem a Tbj. 30/A §-ában meghatározott (őstermelői) járulék fizetésére válik kötelezetté. Előfordulhat, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak az alkalmazottak jogviszonyának rendezésével összefüggésben két lehetősége van. 1. Az egyéni vállalkozó a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. § (1) bekezdésében szabályozott rendes felmondás lehetőségével, a (3) bekezdésben meghatározott, a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozva szünteti meg az alkalmazott munkaviszonyát. 2. A munkaviszony továbbra is fennmarad – mivel a Mt. nem ismeri a munkaviszony szünetelésének fogalmát – melynek költségeit, járulékait az egyéni vállalkozónak továbbra is viselnie kell, annak ellenére, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozó tevékenységet nem folytathat, további kötelezettséget nem vállalhat. A Mt. 151. § (4) bekezdése alapján ugyanis a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. Az alkalmazottak tekintetében a 1008-as bevallást a szünetelés kezdő napját követő 30 napon belül kell benyújtani, illetve, ha az alkalmazott foglalkoztatása nem szűnik meg a 08-as bevallást a tárgyhónapot követő hónap 12-éig is be kell adni. Helyi iparűzési adó A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 214. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket az állami adóhatóság gyakorolja. Ennek megfelelően a tevékenységüket 2009. december 31-ét követően megszüntető, illetve szüneteltető adózók 2010. január 1. utáni időszakot érintő adóügyeiben már az APEH jár el, Forrás: APEH 2010.05.10. Fórum - Hozzászólás a fórumban >> Hirdessen itt!
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
