Tételes egészségügyi hozzájárulás:
|
1999-ben
|
havi 3.600,-Ft
|
napi 120,-Ft
|
|
2000-ben
|
havi 3.900,-Ft
|
napi 130,-Ft
|
|
2001-ben
|
havi 4.200,-Ft
|
napi 140,-Ft
|
|
2002-ben
|
havi 4.500,-Ft
|
napi 150,-Ft
|
|
2003-ban
|
havi 3.450,-Ft
|
napi 115,-Ft
|
|
2004-ben
|
havi 3.450,-Ft
|
napi 115,-Ft
|
|
2005. X.31-ig
|
havi 3.450,-Ft
|
napi 115,-Ft
|
|
2005. XI.1-től 2009. XII.31-ig *
|
havi 1.950,-Ft
|
napi 65,-Ft
|
*A tételes egészségügyi hozzájárulást a 2010. január 1-jét megelőző időszakra akkor is meg kell fizetni, ha annak megállapítására 2009. december 31-ét követően kerül sor.
Arányos egészségügyi hozzájárulás:
Amennyiben a foglalkoztatás időtartama a teljes munkaidőnél rövidebb (a továbbiakban: részmunkaidő), akkor - a 2005. január 1-jétől 2009. december 31-éig terjedő időszakban - a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes munkaidő és részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökkentett összege.
[Részmunkaidő Tbj. 5 § (1) bekezdés a) pont szerinti munkaviszonyokban lehetséges!]
|
Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege 2005. január 1-jétől október 31-ig
|
|
heti 20 órás foglalkoztatás esetén
|
1 725 Ft
|
|
heti 25 órás foglalkoztatás esetén
|
2 156 Ft
|
|
heti 30 órás foglalkoztatás esetén
|
2 588 Ft
|
|
heti 35 órás foglalkoztatás esetén
|
3 019 Ft
|
|
Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege 2005. november 1-jétől 2009. december 31-ig
|
|
heti 20 órás foglalkoztatás esetén
|
975 Ft
|
|
heti 25 órás foglalkoztatás esetén
|
1 219 Ft
|
|
heti 30 órás foglalkoztatás esetén
|
1 463 Ft
|
|
heti 35 órás foglalkoztatás esetén
|
1 706 Ft
|
Abban az esetben, ha a heti munkaidő a vázolt keretektől eltér, a tételes egészségügyi hozzájárulás összegét el kell osztani 40-nel (törvényes munkaidő óraszáma) és meg kell szorozni annyi órával, amennyi a foglalkoztatás valós időtartama. Pl. heti 36 órás foglalkoztatás esetén az arányos egészségügyi hozzájárulás összege
- 3 450 : 40 = 86,25 x 36 = 3 105 Ft
- 1 950 : 40 = 48,75 x 36 = 1 755 Ft.
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás mértéke
2010. január 1-jétől
A közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71. (EGK) sz. Tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy (az EGT–tagállamai mellett a Svájcban biztosított is) jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.
A következőkben meghatározott jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a juttatás nem pénzben történik. Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót, adóelőleget nem köteles megállapítani, a magánszemélynek kell a százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetnie.
|
A járulékterhet nem viselő
|
|
|
Összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után
|
27%
|
|
|
A vállalkozói kivét, kivét-kiegészítés, a személyes közreműködő díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének a nyugdíjjárulék alapját meghaladó, de legfeljebb a tevékenységre jellemző kereset összegéig terjedő része után*
|
27%
|
|
|
A természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után**
|
27%
|
|
|
A kamatkedvezményből származó jövedelem után
|
27%
|
|
|
Az egyösszegű járadékmegváltások után
|
27%
|
|
|
A kisösszegű kifizetések után
|
27%
|
|
Az általános mértéktől eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
|
|
|
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-ának
|
15%-a
|
|
|
A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély vonatkozásában a tételes átalányadó,ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak
|
20%-a
|
|
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig
|
|
|
A vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja tv. 68. §)
|
14%
|
|
|
Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja tv. 65/A. §)
|
14%
|
|
|
A 25 százalékos adóterhet viselő osztalék (Szja tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §), árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja tv. 67. §)
|
14%
|
|
|
Ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után (Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §)
|
14%
|
|
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozást terhelő egészségügyi hozzájárulás
|
|
|
Azon összeg után, amelyet a személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos összege után. Az így megállapított egészségügyi hozzájárulás-alap nem lehet több, mint a tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap, és a díjkiegészítés utáni eho alapjának együttes összegét
|
27%
|
*Az előírást nem kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti kötelezettséget teljesít. Abban az esetben, ha a társas vállalkozó több társaságnak is személyesen közreműködő tagja, járulékalapként annál a társaságnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködői díj-kiegészítést meg kell állapítani.
** Figyelem! A 2009-ben kezdődő, naptári évtől eltérő üzleti év esetén a reprezentáció és üzleti ajándék utáni egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségre az Eho tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Szja-tv. 70. §-ában említett juttatások azon része után, amely 25 százalékos adókulccsal adózik, nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást.
A hozzájárulás-fizetési felső határ:450 000 forint.
A 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a magánszemély biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előző táblázatban meghatározott jövedelmek után megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt.
A magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette, illetve az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt.
Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
Ingatlan bérbeadás
A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 27%-os egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza. A magánszemély ilyen esetben is a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Mentes a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe
A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.
2009. december 31-éig
|
A társadalombiztosítási, a baleseti, illetőleg egészségügyi szolgáltatási járulékterhet nem viselő
|
|
|
összevont adóalapba tartozó jövedelem után
|
11%
|
|
természetbeni juttatás
(ide nem értve az Szja 69. § (7) bekezdése szerint számított összeget) után
|
11%
|
|
kamatkedvezményből származó jövedelem után
|
11%
|
|
egyösszegű járadékmegváltás után
|
11%
|
|
kisösszegű kifizetés (ide nem értve az alkalmi munkavállaló munkadíját) után
|
11%
|
|
Egyes különadózó jövedelmek utáni eho-fizetési kötelezettség:
|
|
|
2009. január 31-ig az Szja 70. §-a szerinti természetbeni juttatás után a cégautó adó
|
25%-a
|
|
az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő esetében az átalányadó
(átalányadó-előleg)
|
25%-a
|
|
a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó
mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5 %-ának
|
15%-a
|
|
a fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély vonatkozásában
a tételes átalányadó
|
20%-a
|
|
|
|
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig 2007. január 1-től:
|
|
|
vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja. 68. §)
|
14%
|
|
értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja. 65/A. §)
|
14%
|
|
25, illetőleg 2008. december 31-ig a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék (Szja. 66. §), vállalkozói osztalékalap után Szja. 49/C. §)
|
14%
|
|
árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja. 67. §)
|
14%
|
|
ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén
a teljes összeg után (Szja. 16. § (1) bekezdés és 74. §)
|
14%
|
|
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig 2006. december 31-ig bezárólag:
|
|
|
vállalkozásból kivont jövedelem után
|
4%
|
|
értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után
|
4%
|
|
25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap után
|
4%
|
|
árfolyamnyereségből származó jövedelem után
|
4%
|
|
ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után
|
4%
|
Mindaddig fennáll a 4 százalékos, 2007. január 1-jétől a 14 százalékos mértékű eho-fizetési kötelezettség, amíg a magánszemély biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése, és az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett (11 %) egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, ez utóbbi kettő 2006. szeptember 1-jétől egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előző bekezdésben meghatározott jövedelmek után megfizetett 4, illetve 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt.
Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határ évi
Mentes a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe.
2006. szeptember 1-jétől mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.
A 4, 2007. január 1-jétől 14 százalékos mértékű eho-terhet viselő jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy a megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, baleseti járulék és a levont 4, illetőleg 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a hozzájárulás-fizetési felső határt elérte.
A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt.
Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Abban az esetben, ha a természetes személy a kifizetőnek nyilatkozatot tett arról, hogy az utána fizetendő egészségbiztosítási járulék várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, és 2009-ben a járulékalapja ténylegesen elérte vagy meghaladja a kilencmillió forintot, 2009-re vonatkozóan nem kell az egészségügyi hozzájárulás hat százalékát bevallania és megfizetnie.
Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.
Forrás: APEH
2010.01.07.
Fórum - Hozzászólás a fórumban >>
Hirdessen itt!
- Fontos Önnek a honlapja látogatottsága, cége bevétele?
Gondolt arra, mennyi látogatót, ügyfelet, bevételt jelent a jó pozíció?
Szeretné, ha sikeresebb lenne a vállalkozása!
Google kampányok teljes körű lebonyolítása!
-
Tudta, hogy több százer birságot fizethet?
Készíttesse el szabályzatát, mielőtt százezreket fizet APEH -nek!
Vállaljuk szabályzatok elkészítését, garanciával!
Kötelezően elkészítendő szabályzatok
- Linkweb - Linkgyűjtemény
Mutassa be honlapját, szolgáltatását, tevékenységét portálunkon!
A Linkweb dinamikusan fejlődő portál!
Linkweb
