Hazánk még globális összehasonlításban is a magasabb adóterhelésű országok közé tartozik, legalábbis a jelenlegi személyi jövedelemadó- (szja) és társadalombiztosítási járulékkulcsok mellett. Szakemberek arra intik a HR-eseket, hogy a társadalombiztosítást az összes adónemmel együtt figyelmbe kell venniük a nemzetközi kiküldetések megtervezésekor - derül ki a KPMG legfrissebb felméréséből.

A társadalombiztosítási járulék összetevői országonként, munkaadónként és munkavállalói típusonként jelentősen eltérhetnek. Az adatok szerint százezer dolláros éves jövedelem mellett az összesített effektív adó- és járulékteher nálunk 44,1 százalék, azonban háromszázezer dolláros kereset mellett ez 42 százalékra csökken. Maga a tanulmány is megjegyzi, hogy Magyarországon igen hamar, már 1,9 millió forintos éves bruttó jövedelem mellett belép a legmagasabb szja-kulcs. "Magyarország a globális skálán tekintve egyértelműen a magasabb adókategóriába tartozik, ez elkerülhetetlenül akadályt jelent az ország versenyképességében" - mondja Mike Glover, a magyarországi KPMG adótanácsadó részlegének vezetője.

A szakember úgy véli, ez részben abban csapódik le, hogy még több jövedelem kerüli el az adózást, hiszen ez jelentős előnyökkel jár az adót be nem fizetők számára.

Döntő szempont a szja-kulcs a kiküldetésnél

Rosheen Garnon, a KPMG International Executive Services nemzetközi vezetője kiemelte: a társadalombiztosításról mint adóról gyakran elfeledkezünk, ugyanakkor számos ország az ezekbe a rendszerekbe érkező növekvő befizetésekről számol be. "A HR szakembereknek a társadalombiztosítást az összes adónemmel együtt - központi, állami, önkormányzati, stb. - kell figyelembe venniük annak érdekében, hogy bővebb információt tudjanak szolgáltatni a nemzetközi kiküldetésekkel kapcsolatos döntésekhez és egyeztetésekhez."

Mike Glover hozzáteszi: Magyarországon a foglalkoztatást terhelő magas tb-járulékok bizonyulnak az egyik olyan kulcstényezőnek, amely miatt a kis- és középvállalkozások a ténylegesnél kisebb jövedelmet tüntetnek fel.

Glover szerint a HR szakemberektől mostanában azt kérik, hogy értékeljék át a nemzetközi kiküldetési programokhoz kapcsolódó költségeket, mivel a személyi jövedelemadó-kulcsok fontos szempontként merülnek fel a kiküldetés helyének eldöntésekor. "A jelölteknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy a különböző adók hogyan hatnak a jövedelmükre otthon és külföldön." - hangsúlyozza a szakember.

A munkaerő mobilitására is hatnak az szja-változások

Rosheen Garnon szerint a magas jövedelműek általában rendelkeznek kellő tehetséggel és végzettséggel, hogy alacsonyabb személyi jövedelemadót kirovó és képzett szakembereket kereső országokba települjenek át, tehát a személyi jövedelemadó terén bekövetkező változás hatással lehet a globális munkaerő mobilitására is.

Nagyobb adó sújthat le a jól keresőkre

A tanulmány arra is rávilágít, hogy a világon még mindig az EU-ban fizetjük a legtöbb személyi jövedelemadót, annak ellenére, hogy az átlagos adókulcsok a 2003-as 41,1 százalékról 2009-re 36 százalékra apadtak. E mérséklődés javarészt a kelet-európai országok jelentős részében tapasztalható adócsökkentéseknek köszönhető. Ezzel párhuzamosan azonban véget érni látszik a legmagasabb szja-kulcsok terén az utóbbi hét évben tapasztalt globális csökkenés. Megnövekedett ugyanis a kormányok igénye a költségvetési és gazdaságélénkítő források iránt, ezért több államban már azt tervezik, hogy megemelik az szja-kulcsot a magasabb jövedelműek körében. Írországban és Nagy-Britanniában már konkrét javaslatok is készültek ennek érdekében.

Forrás: HR Portal