APEH Tájékoztató a gyakorlati képzést nem szervező adózói kör részére a szakképzési hozzájárulás kötelezettség teljesítését meghatározó jogszabály 2009. július 1-jétől hatályos változásáról.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény kihirdetése a 2009. május 14-én megjelent  68. számú Magyar Közlönyben történt meg, a módosítások 2009. július 1-én lépnek hatályba. Ezen túlmenően szintén 2009. július 1-jén lép hatályba a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szht.) és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XLIV. törvényben megjelent módosítás is.

Változik a szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezett adózói kör.

„2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a belföldi székhelyű

a) gazdasági társaság, kivéve az Szt.[1] 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontja szerint szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Ftv.[2] 121. §-a szerinti intézményi társaság,

b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot,

c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - a víziközműtársulat kivételével -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,

e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó [a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra kötelezett].

(2) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.”

„2. § (5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

a) a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, valamint

b) az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után,

c) az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapját,

d) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggő, a társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után.”

Az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában, míg a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a tárgyévi árbevételéből az Szht. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenység és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség kiszámításához.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, 2009. július 1-jétől a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig csökkentheti. A 2009. június 30-áig hatályos előírások szerint a bruttó kötelezettség 70 százalékos mértékig volt csökkenthető.

A fejlesztési támogatás nyújtásával kapcsolatos módosítás ezt az adózói kört is érinti, ennek megfelelően a felsőoktatási intézmény számára nyújtott támogatás a bruttó kötelezettség 30 százalékára csökkent.

A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét csökkentheti a térségi integrált szakképző központ részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő, valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a felsőoktatási intézményben az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló fejlesztési támogatás összegével. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak, speciális szakiskolának és készségfejlesztő speciális szakiskolának, felsőoktatási intézménynek az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés támogatására adhatja át.

A fejlesztési támogatás mértéke nem haladhatja meg szakképző iskolai tanulónként, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, államilag finanszírozott, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként — a tárgyi eszköz átadása kivételével — legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének a kétszeresét.

Amennyiben a nyújtott fejlesztési támogatás és a saját munkavállaló képzésével kapcsolatosan felmerült kötelezettségcsökkentő tételek összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 60 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 40 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.

Nem módosult az szabály, hogy a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett az első félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget fizet.

Az előleg mértékének megállapítására vonatkozó törvényi rendelkezés pontosult, amelyet a július 20-áig teljesítendő előleg-bevallási kötelezettség teljesítése során már figyelembe kell venni.

Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, azzal, hogy az Szht. -5. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehetők, feltéve, hogy kifizetésük a tárgyfélév utolsó naptári napjáig megtörtént.

(PM 10016/1/2009. - APEH 2279665595)

[1] 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről.

[2] 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról.

2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról