A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 53.§-a szerint, terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, és a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha

a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;

b) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;

c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;

d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;

e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

A törvény értelmében az előbbi esetek előfordulása esetén az adott eszköz könyv szerinti értékének csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben.

Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni.

A terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolásának dátuma (számvitel szerinti teljesítési időpont):

- ha az eszközt nem kell kivezetni az állományból az előbbiekben felsorolt esetek miatt, (például: nem vált használhatatlanná,) csupán a piaci értéke csökkent, akkor a mérleg fordulónapjának dátumával kell könyvelni,

- ha viszont olyan esemény miatt számolunk el terven felüli értékcsökkenési leírást, amelynek következményeként az eszközt az állományból ki kell vezetni, akkor a kivezetés időpontjával számoljuk el az értékcsökkenést.

Az első esetet a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítők nem alkalmazhatják.

Amennyiben az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére (legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére) vissza kell értékelni (visszaírás egyéb bevételként).

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény néhány kivételtől eltekintve nem ismeri el a terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolását. Ezért a törvény 8.§. (1) bekezdésének "b" pontjában a társasági adóalap növelését rendeli el az adóévben terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeggel, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, vagy a forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék-anyag, haszonanyag értékét meghaladó részével.

Vannak azonban olyan kivételes esetek is, amikor a társasági adóról szóló törvény 1. számú mellékletének 10. pontja engedi a terven felüli értékcsökkenési leírás érvényesítését az adóalapnál, azaz nem kell azt módosítani. Ez a megengedő szabály olyan eszközökre vonatkozik, amelyek az üzleti év végén is állományban vannak.

Ezek a kivételek a következők:

Terven felüli értékcsökkenés számolható el

a) vagyoni értékű jogra, ha az a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető;

b) kísérleti fejlesztés aktivált értékére, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;

c) olyan eszközre (kivéve a beruházást), amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést;

d) az a)-c) alpontban nem említett szellemi termékre, tárgyi eszközre (ideértve a beruházást is), ha az eszköz megrongálódása elháríthatatlan külső ok miatt következett be.

A 2009. júliusi adótörvény-módosítások során egy új rendelkezés került a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1. számú mellékletébe 10/A. pontként, mely a következő:

Ha az adózó - a 10. pontban foglaltak alapján - az eszköz terven felüli értékcsökkenésének az adóévre megállapított összegét nem érvényesíti adóalapjánál, akkor a terven felüli értékcsökkenés adóévre megállapított, de nem érvényesített összegét az adóévet követő négy adóévben egyenlő részletekben érvényesítheti.

Mind a 10., mind a 10/A. pont olyan terven felüli értékcsökkenési leírásokra vonatkozik, amikor az adott eszköz állományban marad. Ezeknél előfordulhat, hogy a körülmények változásából következően a már elszámolt terven felüli értékcsökkenési leírást vissza kell írni, és egyéb bevételként el kell számolni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 7.§. (1) bekezdésének "cs" pontja ezért úgy rendelkezik, hogy a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege csökkenti a társasági adó alapját, kivéve az 1. számú melléklet 10. pontja szerint az adóalapnál érvényesített, vagy az 1. számú melléklet 10/a. pontja szerint az adóalapnál érvényesíthető terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege.

2000. évi C törvény a számvitelről

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról