Vannak olyan témák, szabályok az adó- és járulékrendszer módosítása kapcsán, melyekről senki nem beszél, pedig a gyakorlat számára fontos lenne. Ezen kívül arról sem beszéltünk még, hogy

- a Parlament által a hét elején elfogadott másik módosító csomag (még nincs kihirdetve) szintén tartalmaz néhány olyan elemet, amely erre az évre vonatkozik, illetve 2009-ben már alkalmazható;

- az adó- és járulékrendszerrel kapcsolatos változások két fő iránya a nemzetközi gazdasági környezet által kedvező megítélést eredményezett, tehát a változások iránya jó abban a tekintetben, hova helyezzük az adóteher súlyponti részét; (Fel kell figyelni az árfolyamok csökkenésére és arra, hogy a kötvényeink vásárlása iránti bizalmatlanság csökkent.)

- a 2010-re vonatkozó konkrét szabályok részletei azonban még változhatnak, hiszen hosszú az idő még a hatálybalépésig, ezért elsősorban az idei előírásokkal kell foglalkoznunk, valamint azokkal a jövő évi módosításokkal, amelyekre fel kell készülni, mert nem valószínű az utólagos eltörlésük;

Néhány dologra felhívom a figyelmüket:

a./ A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetősége megnyílik 2009. december 31-ig azon pénztártagok számára, akik önkéntesen léptek be valamelyik magánnyugdíjpénztárba, és 52. életévüket 2008. december 31-éig betöltötték. Ezt a rendelkezést ismertetni kell az érintettek körében, - jó lenne ezt a szakembereknek számításokkal alátámasztani, - mert a pénztári hozamok jelentős visszaesése miatt sokan igénybe kívánják venni ezt a lehetőséget.

b./ Az egyéni vállalkozókról szóló új törvény parlamenti elfogadása illetve várhatóan jövő évi hatálybalépése további törvénymódosítást indukál majd - elsősorban - a személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó részében.

c./ Június végén szavazták meg és 2009 novemberétől kell alkalmazni a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény rendelkezéseit.

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és szolgáltatással összefüggő módosítása a 2007/64/EK európai uniós irányelv magyar jogrendbe történő átültetését jelenti. Az irányelv célja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás területén egységes jogi szabályozást hozzon létre az Európai Unióban, s ezáltal nagyobb stabilitást, biztonságot teremtsen ebben a piaci szegmensben.

Ezen kívül a gazdálkodók bankszámláival kapcsolatos fogalmak és szabályok átkerültek ebbe a törvénybe, melyek használata miatt sok más törvény módosítására is szükség volt (például: pénzforgalmi számla, fizetési számla, fizetési módok, melyről az MNB még részletesen fog rendelkezni stb.).

Fontos tudni, hogy a bírósági végrehajtási eljárásban, valamint a közigazgatási végrehajtási és adóvégrehajtási eljárásban a pénzkövetelést a hatósági átutalási megbízás adására vagy átutalási végzés meghozatalára jogosult erre irányuló kezdeményezésére hatósági átutalással vagy a hatósági végzésben foglaltak szerint kell teljesíteni. A hatósági átutalás esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizető fél fizetési számlája terhére meghatározott pénzösszeget utal át a hatósági átutalás megbízás adója által meghatározott fizetési számlára. (Ez váltja fel az adóhatóság inkasszóját.)

d./ A július 1-től hatályba lépett sávos (143.000 forintig alacsonyabb kulcsú) járulékfizetéssel kapcsolatban is néhány megállapítást kell tennünk, mert ugyan a megvalósítás a bérprogramok készítőire vár, de nekünk is értenünk kell hozzá, hogy rájöhessünk, ha valami nem szabályos a bevallásban. Ez utóbbi tervezete már megnézhető az APEH honlapján.

- Többes jogviszony esetén a járulékmértéket jogviszonyonként kell értelmezni, azaz a főállásban és a mellékfoglalkozásban külön - külön.

- Amennyiben 2009. július 10-ig még olyan jövedelmet fizetünk ki, amely a június 30-án lezáruló időszakot terheli, illetve arra vonatkozik, arra még nem lehet a sávos járulékszabályokat alkalmazni.

- Amennyiben hó közben kilép a foglalkoztatott, akkor nem kell arányosítani a sávos járulékfizetést, azaz nem kell a 143.000 forint időarányos részét kiszámítani.

- A táppénzszigorításokat azoknál kell először figyelembe venni, akik 2009. július 31-ét követően kerülnek betegállományba.

e./ Már 2009-re is alkalmazható a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításában megjelenő új fogalom a behajthatatlan követelésekről. Új fogalom lesz a nyilvántartott értékvesztés is. Amennyiben a kibocsátott számlánkat az esedékességtől számított egy éve nem fizette ki a vevő, akkor ennek 20%-ával csökkenthetjük a társasági adó alapját, s ezt már a 2009. évi elszámolás során is megtehetjük.

f./ Amennyiben a két évnél régebben használt számítógépét a munkáltató a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen kívánja átadni, - lásd a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 7.11. pontjában, - akkor azt tegye meg az idén, mert jövőre ez a kedvezmény megszűnik.

g./ Az egyszerűsített vállalkozói adó bevételi értékhatára csak 2009-re vonatkozóan lesz 26 millió forint. 2010-től visszaáll a 25 millió forintos értékhatár. 2010-ben az a számla, amellyel átlépi az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a 25 millió forintos értékhatárt, 50%-os evával adózik.

h./ Tudjuk azt, hogy az egyéni és társas vállalkozók által fizetett vállalkozói járulék mértéke havi 143.000 forintig 2,5% lesz (a régi 4% helyett) 2009. július 1-től az egészségbiztosítási járulékalap után. Tehát akkor is, ha nem vesznek fel jövedelmet. A régi járulékmérték a munkaviszonyban foglalkoztatottak után fizetett munkavállalói és munkaadói járulékot volt hivatott kiváltani néhány szolgáltatás tekintetében akkor, ha a vállalkozó álláskeresővé (munkanélkülivé) válik. Most azt látjuk, hogy a vállalkozói járulékot 0,5%-kal kisebb mértékben csökkentették, mint a dolgozók után fizetett munkaadói járulékot. Ennek oka pedig az, hogy 2010-től mindhárom járulékfajta megszűnik, de oly módon, hogy mértékét tekintve beépül az új egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékba, és az érte járó szolgáltatások egységesek lesznek.