Az  áfaváltozások az alábbiakban foglalhatóak össze:

• az áfa általános (legfelső) kulcsa 2009. július 01-jétől 20-ról 25 százalékra változik,
• az új kulcsot általánosan akkor kell alkalmazni, ha a számlán szereplő teljesítési időpont 2009. július 1., vagy azt követő időpont,
• új, kedvezményes adókulcsot (18%) vezettek be a tej és a kenyér esetében (ideértve bizonyos tejtermékeket és pékárukat).

Az áfaváltozások technikai lépéseket is igényelnek, hiszen a pénztárgépeket át kell állítani az új kulcsra, de csak 2009. augusztus 31-ig, addig használható kézi nyugtatömb. Foglalkozni kell a könyvelőszoftverek, bevalláskészítő programok és számlázórendszerek átállításával úgy, hogy ezek tudják kezelni az előlegeket, vagyis egy számlán belül tudjanak többfajta adókulcsot használni.

Az előlegekkel kapcsolatban az adókulcs csökkenésekor már 2006-ban kitapasztalt módszertan jól működik. Ezek szerint az előleg „nettóját” a teljesítéskor az adóalapból le kell vonni. Az előleg „nettója” a bruttó összegből visszaszámítható és a számlán is szerepeltetendő adat. Tekintve, hogy a kérdéses előlegeket általában számlázzák az ügyfélnek (pl. lakásvásárlás, anyag- és más termékbeszerzés), az előleg nettó összege jól nyomon követhető. Ebből következik, hogy amennyiben az ügyfél 100 százaléknyi előleget fizet (ír jóvá) 2009. június 30-ig, akkor a teljes teljesítés 20 százalékos áfakulcs alá fog tartozni.

Furcsa kivételt képeznek az utazási szolgáltatások, ahol a különbözeti adózás miatt a 100 százalékos előleg nem jelent az ügyfélnek előnyt, de az utazási irodának igen, mivel kisebb különbözeti áfaösszeget kell majd az államnak forgalmi adóként befizetnie, ha az utazással kapcsolatos teljesítés 2009. július 1. utánra esik. Bár nem éppen alkotmányos egy megkötött ügyletet adókulcsváltozásokkal megzavarni, egyelőre nincs a törvényben utalás arra, hogy az utazási irodák hogyan tudják a bruttó összegben megkötött ügyleteiknél elkerülni a veszteséget.

A termékek között kissé problémás a tejitalok besorolása, mivel az italok tekintetében – szemben a tejtermékekkel – nincs szó a tejimitátumok korlátozásáról, vagyis ide bármely tejital besorolható, de egyelőre nincs konkrét tájékoztatás a Pénzügyminisztérium részéről, mivel a tejitalok köre igencsak széles, a közösségi áruforgalom által az országba beérkező tejitalok besorolása pedig a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete feladata konkrét ügyben.

Az előbbieknél azonban még cifrább az időszaki szolgáltatások elszámolása körüli probléma. Főszabály szerint, ha a teljesítés július 1. előtti, akkor az adókulcs 20 százalék, július 1. vagy azutáni teljesítési időpontú ügyleteknél a vonatkozási időszak a meghatározó (átfedésnél megosztandó 20 és 25 százalékos kulcsra). A törvény azonban „vonatkozási” időszakot emleget, márpedig a szolgáltatás vonatkozási időszaka és az elvégzési időszaka időnként sajnos különböző lehet.

Csak remélhető, hogy keveseknek fog problémát okozni, ha a szolgáltatás vonatkozási időszaka és az elvégzési időszaka különböző, de vannak ilyen szolgáltatások, mint például a könyvvizsgálat, a könyvelés, vagy éppenséggel az adatfeldolgozás, vagy az elemző, marketingfeladatok, amelyeknél az ügyfél adott időszak vonatkozásában kéri a munkát, de azt az időszak után, jóval később végzik el. Ilyen például a 2008. év könyvvizsgálata, ahol a könyvvizsgáló 20 százalékos áfakulcsot tartalmazó számlát köteles kibocsátani, még akkor is, ha a könyvvizsgálat július 1-je után történik.

Az előbbieket tetézi, hogy az EU Irányelvben nem is ismert módszer szerint Magyarországon a fizetési határidő időpontját kell teljesítési időpontnak tekinteni, amely az időszaki elszámolások esetében másodlagos, ha arra az előbbiek szerinti átmeneti szabály vonatkozik.

Nem kell rögtön javítást kérni, ha a számlán július 1. utáni a teljesítési időpont, de 20 százalékos az áfa kulcsa. Segíthet a helyes megítélésben, hogy 2009. január 1-jétől a számviteli szabályok előírják, hogy feltüntessék a számlán a vonatkozó számviteli időszakot, ami azonban nem mindig azonos a vonatkozási időszakkal. (Ennek az információnak a hiánya egyébként nem érinti a számla adótartalmának érvényesíthetőségét, pusztán számviteli szempontból előírás, adóhiányt nem okoz – ismerte el az APEH néhány nappal ezelőtt a honlapján is megjelent állásfoglalásában.)

Könyvelő legyen a talpán, aki egy cégnél ezek után gondolkodás nélkül befogadja majd a júliusban kapott időszaki elszámolási számlákat, úgy, hogy az minden szempontnak megfeleljen.

Ruszin Zsolt
Magyar Könyvelők Országos Egyesülete
alelnök