A társasági adóztatásban radikális változásokra került sor az RSM DTM Hungary szerint. A közteherviselésről szóló törvényjavaslat elfogadásával visszakerültek a szabályozásba korábbi elemek (forrásadóztatás), megritkultak az elburjánzott adóalap-módosító tételek, s új tartalmat nyertek korábbi fogalmak (ellenőrzött külföldi társaság).

A társasági adó alanyait legáltalánosabban érintő módosítás a tanácsadó cég szerint az adókulcs 16 százalékról 19 százalékra  felemelése, amivel párhuzamosan eltörölték a 4 százalékos különadót. Az érintett adózók egyrészt örülhetnek az egyszerűsödő szabályozásnak, hiszen a két adónem lényegében összevonásra került, azonban az adókulcs nem csökkent érzékelhetően - fogalmazta meg a pénzügyi tanácsadó cég sajtóközleményében.

Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoport vezetője szerint ez  kedvező a változás azoknak a vállalkozásoknak, amelyek adókedvezményekkel rendelkeznek, ugyanis teljes mértékben érvényesíteni tudják majd az összevont adóval szemben, míg a korábban csak a 16 százalékos társasági adónál tehették ezt, a különadónál nem. Hasonló a helyzet a korábbi elhatárolt veszteségek esetében.

Az adóalap módosító tételek köre jelentősen ritkult, a hatályon kívül helyezett adóalap-csökkentő tételek száma kilenc, míg a törölt adóalap-növelő tételek száma mindössze kettő. Az előbbiek között nemcsak kis jelentőségű, hanem a vállalkozások számára meghatározó és általánosan alkalmazott módosító tételekről is szó van, mint például a ráfordításként elszámolt iparűzési adó összege, ami egy termelő, vagy kereskedő vállalkozás számára is jelentős könnyebbséget jelentett - hívja fel a figyelmet az RSM DTM.

A forrásadóztatással régi szabályok éledtek újra: 2003. december 31-ig ugyanis a főszabály szerint adót kellett levonnia a magyar kifizetőnek, amennyiben kamatot vagy jogdíjat fizetett külföldi illetőségű adózó számára; az adó mértéke megegyezett a társasági adó kulcsával. A most elfogadott módosítás szerint az előbbieken túl forrásadót kell levonni az úgynevezett szolgáltatási díjak után is, az adó mértéke pedig megemelkedett 30 százalékra.

E rendelkezések célja a korábban szabadjára engedett adómentes (forrásadó mentes) kifizetések korlátozása az úgynevezett nem egyezményes országok irányába - állapítja meg az RSM DTM. Azon kifizetések mentesülnek az adó alól, amelyeknek az illetősége szerinti állammal a Magyar Köztársaság a kettős adóztatás elkerülésére egyezményt kötött a jövedelem- és vagyonadók területén. Jelenleg 64 országgal van ilyen egyezmény, köztük valamennyi EU tagországgal.

A jogalkotó ezzel a rendelkezéssel két könnyebbséget is meghagyott. Egyrészt az adózónak az egyezményes országokba történő kifizetések esetén nem kell adólevonással bajlódnia, másrészt a kedvezményezett a kifizetéssel egy időben hozzájut a teljes összeghez. A kifizetés kedvezményezettjének illetőségigazolását azonban mindenképpen be kell szerezni a kifizetés időpontjáig, különben a magyar kifizetőnek le kell vonnia az adót, s a külföldi személy csak külön eljárás keretében jut az őt megillető összeghez. 

Az RSM DTM értékelése szerint a kormányzat nem élt a teljes szigor eszközével, hiszen az egyes egyezmények, eltérő mértékben ugyan, de lehetővé tennék egyes jövedelemtípusok hazai adóztatását. További érhetetlen engedékenységnek tartja, hogy a külföldre fizetett osztalékot nem vonták be az adóztatás körébe, megakadályozandó, hogy az meghatározott struktúrák esetén véglegesen kikerülhessen bármiféle magyar adóztatás alól.

A leginkább vitatott módosítás a cég szerint az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozott.   A beterjesztett javaslat szerint annak minősült volna minden olyan külföldi társaság, amely által fizetendő társasági adó nem éri el a 12,66 százalékot, és benne közvetlenül, vagy közvetve belföldi magánszemély(ek) 10 százalékos részesedéssel rendelkezik(nek), kivéve, ha az adott államban valós gazdasági jelenléttel bír. Mindezek alapján a holding társaságok azonnal veszélybe kerültek, hiszen azok a definíció szerint ritkán bírhatnak valós gazdasági jelenléttel.

A törvény vitája során a belföldi magánszemélyek szerepére vonatkozó részt enyhítették, így a szankcionált részesedés mértéke 25 százalékra módosult. A szankcionált társaságok közé kerülhetnek nemcsak az egyezményes országokban illetőséggel rendelkező társaságok, hanem olyan EU országok vállalkozásai is, mint Ciprus, Bulgária, vagy éppen Írország.

A jogalkotó körültekintő szabályozása következtében - egy későbbi adótervezés folyamán - nemcsak az adott állam általános adókulcsára kell tekintettel lenni, hanem a struktúra eredményeképpen ott fizetendő adó és adóalap hányadosára is. Az egyes célba vett országok adórendszerének részletes ismeretére van szükség, ellenkező esetben könnyen érheti kellemetlen meglepetés az óvatlan befektetőt, amikor a fizetendő adóalap és adó hányadosa nem éri el a magyar társasági adókulcs kétharmadát.

De miért is célszerű külföldi cégek esetén ezt a státuszt elkerülni? Ilyen társaságtól származó bármely költség esetén a magyar adózónak kell igazolnia, hogy az a vállalkozási tevékenységét szolgálja. Könnyen belátható, hogy egy adóellenőrzés során az ilyen költségek, ráfordítások elismertetése komoly fejfájást okozhat a vállalkozó számára.

További szigorítás, hogy az ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalékon túl a magánszemélynek a beszámoló elfogadásának évében az otthagyott, fel nem osztott eredményt is le kell adóznia egyéb jövedelemként. A cég szerint az új rendelkezések alapján könnyen megjósolható, hogy a korábbi klasszikus offshore struktúrák, valamint a szintén kedvelt ciprusi modellek átgondolásra fognak szorulni.