Céginformáció! |
|
|
|
Az adó- és nyugdíjtörvény módosításáról döntöttekAz egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szerint az általános forgalmi adó (áfa) felső kulcsa 20 százalékról 25 százalékra emelkedik július 1-jétől. Az adó- és a nyugdíjtörvény módosításáról döntött hétfőn az Országgyűlés. Az egyik legjelentősebb változás, hogy az általános forgalmi adó (áfa) kulcsa 20 százalékról 25 százalékra emelkedik 2009. július 1-jétől. Bevezetnek egy középső kedvezményes, 18 százalékos kulcsot is, amelyet a tejre, tejtermékekre, kenyérre, pékárukra kell alkalmazni július 1-jétől. A távhőszolgáltatás áfakulcsa július 1-jétől 25 százalék lesz, augusztus 1-jétől pedig 18 százalék, ha az Európai Bizottság időközben nem támaszt kifogást. A könyveket, napilapokat valamint gyógyszereket terhelő 5 százalékos áfakulcs továbbra is hatályban marad. A személyi jövedelemadó (szja) alsó sávhatára - a 18 és 36 százalékos adókulcs megmaradása mellett január 1-jéig visszamenőleg 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik. Ez 1,9 millió forintos bruttó jövedelemnél 3 százalékos nettó jövedelem-növekedésnek felel meg, a fölött az előny kisebb. A családi pótlék januártól adóterhet nem viselő járandósággá alakul át oly módon, hogy a családi pótlék a házastársak között megosztható 50-50 százalékban, az egyedülállók esetében pedig csak 50 százalékban számít bele a jövedelembe. A változás következtében a családi pótlék nem válik adókötelessé, ha azonban a családi pótlékkal rendelkező magánszemély más, adóköteles jövedelemmel is rendelkezik, a családi pótlék összegével megegyező összegű jövedelmét -1,9 millió forint fölött - magasabb adó fogja terhelni. A jövedéki adó átlagosan 5-6 százalékkal nő. A munkáltatói járulék a korábbi terveknek megfelelően július 1-jétől a minimálbér kétszereséig 5 százalékponttal, 32 százalékról 27 százalékra csökken. A csökkentés két részből tevődik össze. Egyrészt a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék a jelenlegi 29-ről 26 százalékra mérséklődik (24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék + 2 százalék egészségbiztosítási járulék), másrészt a munkáltatóknak a munkavállalók után az eddigi 3 százalék helyett 1 százalék munkaadói járulékot kell fizetniük. A minimálbér kétszeresét meghaladó rész után az idén még 32 százalék marad a járulék mértéke. A minimálbér kétszeresének (143 ezer forint) megfelelő, valamint e feletti jövedelmek utáni járulékfizetési kötelezettség szakértők szerint havi szinten összesen 7.150 forinttal csökken, ami a minimálbér kétszeresével megegyező bruttó munkabér esetén 2009. július 1-jétől a havi bérköltséget 3,7 százalékkal csökkenti. Az 5 százalékos járulékcsökkentés miatt kiigazították a pályakezdők, az ötven év feletti munkanélküliek valamint a gyermek gondozását követően munkát keresők foglalkoztatását segítő járulékkedvezményt is: a fizetendő társadalombiztosítási járulék a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10, a másodikban pedig a 20 százaléka. A egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevételi határa július 1-jétől 25 millióról 26 millió forintra emelkedik. A táppénz mértéke augusztustól egységesen 10 százalékkal csökken. Így legalább kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony fennállta esetén a táppénz összege a munkabér 70 százalékáról 60 százalékára, ennél rövidebb biztosítási jogviszony esetén a bér 60 százalékáról 50 százalékára csökken. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér négyszeresének, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig a minimálbér másfélszeresének harmincad részét. A 15 napos betegszabadság idején járó táppénzt is érinti az új szabályozás: az eddigi 80 százalék helyett a bér 70 százaléka jár a munkavállalónak. A baleseti táppénz mértéke a kereset 100 százalékáról 90 százalékára csökken. Az idei adóváltozások hatása semleges lesz - a költségvetési szigorítások miatt megtakarított összeg a bevételkiesés kompenzálására elegendő -, jövőre viszont a tervek szerint már mérséklődik az adócentralizáció. A kormány válságkezelő programja szerint 2010-től a teljes jövedelemre érvényesülne az 5 százalékos járulékcsökkentés, és eltörölnék a tételes egészségügyi hozzájárulást (eho). Az szja-ban új adóalap-számítási módszert vezetnek be. Az adóalapot a tervek szerint felbruttósítják a 27 százalékos munkáltatói járulékkal, a járulékot azonban továbbra is a munkáltató fizeti meg és vonja le, az adókulcsok 15-17, illetve 33-35 százalékra csökkennek, az alsó sávhatár 4-5 millió forintra emelkedik. Az adókikerülés visszaszorítása érdekében bevonják az adóalapba az adóparadicsomokba menekített jövedelmeket és vagyont, bevezetik az általános értékalapú ingatlanadót, a jelenlegi adók megszűnnek. Az egyszerűsítés jegyében egységes társasági jövedelemadózást vezetnek be, korlátozzák az adókedvezményeket, adómentességeket, megszűnik a társaságok különadója. Az evát és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint akkor lehet majd megszüntetni, ha a teljes adórendszer szerkezete módosul, s nem nyújtanak előnyt az általános adószabályokhoz képest. *** A parlament elfogadta az adó- és járuléktörvények módosítását Budapest, 2009. május 11., hétfő (MTI) - A Bajnai-kormány válságkezelő csomagjának első elemeit tartalmazó adótörvény-módosítást 201 igen, 166 nem szavazattal és 4 tartózkodással fogadta el hétfőn a parlament. Oszkó Péter pénzügyminiszter 27 zárószavazás előtti módosítást fűzött az adótörvény-csomaghoz. A jogalkotásnak ebben a fázisában már csak koherenciazavart - belső ellentmondásokat - rendezhet a törvényjavaslatot benyújtó miniszter. Az őszi adócsomag az ólmozatlan benzin jövedéki adóját ezer literenként 108.700 forintban, míg a gázolajét 89.300 forintban határozta meg. Ehhez a magyar kormány megkérte az Európai Bizottság hozzájárulását, amely eddig nem érkezett meg. A mostani törvénymódosítás az ólmozatlan benzinre - fajlagosan - 109.000 forint, míg a gázolajra 90.500 forint jövedéki adót ír elő. Miután az új adók felülírják a még hatályba nem lépett régit, a régi adótételek törlését kérte a jogrendszerből a pénzügyminiszter. A miniszter végső módosítása úgy alakítja az egészségbiztosítási törvényt, hogy az üzemi balesetnél külön kezeli a munkahelyen, illetve az odamenet, vagy onnan hazafelé bekövetkezett balesetet. Ez utóbbi neve úti baleset, amelyre nem az átlagjövedelem egésze, hanem csak 90 százaléka jár. Az szja törvény úgy módosult, hogy ha a munkavállalónak olyan adóterhet nem viselő járandósága van, amelyet nem a munkaadójától kapott, arról nyilatkozatot kell adnia a munkaadójának. A módosítás ilyennek nevezi a családi pótlékot. A pénzügyminiszter a zárószavazás előtti módosításban úgy változtatta meg a személyi jövedelemadó törvényt, hogy csak a 2009. augusztus 31-ét követően megszerzett nem adózó jövedelmeket kell bejelenteni. Pettkó András független képviselő - szintén a zárószavazást megelőzően - kérte, hogy a családi pótlék nem adózó jövedelemként kezelésénél küszöbölje ki a parlament az abban rejlő alkotmányellenességet. A zárószavazás előtti felszólalásában példát hozott arra, hogy aki az év első néhány hónapjában jól keresett, majd elvesztette munkáját, és csak családi pótlékot kapott, annak utólag emelkedni fog az adója. Miután az alkotmányügyi bizottság Pettkó András módosító javaslatát nem támogatta, csak a pénzügyminiszteréről szavazott a parlament. Ezt 199 igen, 158 nem és 8 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Forrás: MTI 2009.05.12. Fórum - Hozzászólás a fórumban >> Tippek! Tudta Ön, hogy több százezer forint birságot fizethet? Gondolt már arra, hogy mennyi látogatót, ügyfelet és bevételt jelent a jó pozíció? Tisztelt Cégvezető! Linkweb - Linkgyűjtemény
Magyar Érmebolt Tudta Ön?Az alábbi pályázati lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmét |
