Tájékoztató az új cégautóadóról és azzal összefüggő egyes személyi jövedelemadó kérdésekről

Érdemes odafigyelni, mert közeleg az új cégautóadó első bevallási és befizetési határideje. A bevallást interneten és postán is el lehet intézni. Az APEH-nél azt mondják, az autótulajdonos cégeket és a költségelszámoló magánszemélyeket is előveszik majd, sőt a gépjárművüket eladó evások sem maradnak ki. Nagyon szigorú ellenőrzés várható.

A cégautókra vonatkozó új szabályozást 2009. február 1-jétől a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) tartalmazza, egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.) a cégautó-adóra vonatkozó rendelkezések 2009. február 1-jétől hatályukat vesztik. Mivel az új rendelkezések 2009. február 1-jétől lépnek hatályba, 2009. január hónapjára még az Szja tv. szerinti cégautó-adót kell fizetni.

Az egyes felmerülő kérdésekre adandó válaszokhoz az új szabályozás egységes alkalmazása érdekében a jelen tájékoztatóban foglaltak az irányadók.

I.                   Cégautóadó

Az adó tárgya

A cégautóadó tárgya:

-          egyfelől a szervezetek (nem magánszemélyek) tulajdonában álló személygépkocsi,

-          másfelől az magánszemélyek tulajdonában álló személygépkocsi, mely után – ha a költségelszámoló magánszemély – az Szja tv-ben tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást, vagy – ha a költségelszámoló szervezet – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Számv. tv.) költséget, ráfordítást (a továbbiakban együttesen: költséget) számoltak el [Gjt. 17/A. § (1)].

A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő (kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő) költségek minősülnek. Így különösen ide tartozik a személygépkocsi üzemanyag-, kenőanyag költsége, az éven belül elhasználódó tartalék-alkatrészek költsége, a javítás, karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti díja, lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a felelősségbiztosítás és a casco díja, a gépjárműadó.

Tételes költségelszámolásnak az számít, amikor a magánszemély a személygépkocsi után költséget útnyilvántartás alapján számol el, vagy – értékcsökkenés és gépjármű átalányköltség esetén – az Szja tv. szerinti nyilvántartásában rögzít. (A költségek tételes elszámolására egyebekben az Szja tv. járművek költségeire vonatkozó szabályai irányadóak [Szja tv. 3. számú melléklet IV. fejezet; 11. számú melléklet III. fejezet])

Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a személygépkocsit külföldön vagy belföldön vették nyilvántartásba, tehát az adó a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsira is kiterjed, ha a személygépkocsi után (az Szja tv. vagy a Számv. tv. alapján) költséget számoltak el. [Gjt. 17/A. § (1)]. Nincs jelentősége annak sem, hogy a személygépkocsit a forgalomból kivonták.

A személygépkocsi alatt – a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi kivételével – az Szja tv. 3. §-ának 45. pontja szerinti személygépkocsit kell érteni.

Kivételek az adó tárgyi hatálya alól

Nem tárgya az adónak az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi,

o       amelynek használatával összefüggésben a tulajdonos vagy a személygépkocsi magánszemély használója – költségei ellentételezésére – kizárólag kiküldetési rendelvény alapján [Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja] kap költségtérítést, függetlenül a költségtérítés összegétől (az e jogcímen kapott költségtérítés ugyanis nem tekinthető a személygépkocsi utáni költségnek), kivéve, ha a költségtérítéssel szemben a magánszemély a személygépkocsi utáni költséget tételes költségelszámolással számol el;

o       amelynek használatával összefüggésben a magánszemély – költségei ellentételezésére – kizárólag munkába járás címén [Szja tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja] kap költségtérítést, függetlenül a kapott költségtérítés mértékétől, a kifizetett költségtérítés ugyanis nem tekinthető a személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak;

o       ha a tulajdonos egyéni vállalkozóként az átalányadózást, az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerinti adózást alkalmazza, ha fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást alkalmazza, és azután senki sem számolt el költséget;

o        ha azt a tulajdonos a Számv. tv. hatálya alá nem tartozó eva-alanynak adta át használatra, feltéve, hogy a személygépkocsi után költséget, ráfordítást senki sem számolt el;

Nem kell adót fizetni továbbá a magánszemély által pénzügyi lízingbe vett (tehát a pénzügyi lízingelést végző társaság tulajdonában álló) személygépkocsi után sem, feltéve, hogy azután költséget, ráfordítást nem számolnak el (nem minősül a személygépkocsi utáni költségnek az, amikor a pénzügyi lízinget végző társaság a lízingbe adással kapcsolatban számol el költséget) [Gjt. 17/A. § (2)].

Az adó alanya

Az adó alanya – főszabály szerint – a személygépkocsi hatósági nyilvántartás (a magyarországi bejegyzésű járművekről vezetett Országos Járműnyilvántartás) szerinti tulajdonosa. Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak, azaz a személygépkocsi után fizetendő adót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik.

Ha a közös tulajdonban lévő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonosa, akkor a személygépkocsi után kell adót fizetni (ez a személygépkocsi adótárgy), azzal, hogy a fizetendő adó a tulajdonosok tulajdoni illetősége arányában megoszlik a tulajdonostársak között. Fennáll az adókötelezettség, ha két magánszemély közös (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonában lévő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el költséget, a személygépkocsi utáni adót a tulajdonostársak a tulajdoni arányuknak megfelelően viselik.

Abban az esetben, ha az adó tárgya pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, akkor az adóalany a lízingbe vevő, s nem a jármű tulajdonosa (nem a lízing-társaság). (Természetesen a pénzügyi lízingelő magánszemély nem tekintendő adóalanynak, ha személygépkocsija után nincs adókötelezettség, vagyis azután költséget, ráfordítást nem számoltak el.)

Abban az esetben, ha a személygépkocsi a hatósági nyilvántartásban nem szerepel (azaz külföldi rendszámú személygépkocsiról van szó), az adó alanya az a személy (magánszemély) vagy szervezet, aki/amely a személygépkocsi után (a Számv. tv.. vagy az Szja tv. alapján) költséget számolt el.

Az adókötelezettség időbeli terjedelme

A Gjt. 17/C. §-ának (6) bekezdése értelmében a cégautóadót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. A cégautóadó-kötelezettség – más tárgyi adókhoz hasonlóan – az adókötelezettség keletkezésének napjával kezdődik, s mindaddig fennáll, amíg az adókötelezettség – a Gjt 17/C. §-ban említett okok miatt – meg nem szűnik. Az adókötelezettség időbeni terjedelme az adókötelezettség keletkezésének napja és az adókötelezettség megszűnésének napja közti időszakot öleli fel, az adót ezen időszak hónapjai után kell megfizetni.

Nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa lízingelt, magyar rendszámú (az Országos Járműnyilvántartásban szereplő) személygépkocsi utáni adókötelezettség a tulajdonszerzés, lízingbe vétel hónapját követő hónap 1. napjától kezdődően egészen annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit a tulajdonos elidegeníti (eladja, elajándékozza), a lízingbe adónak vissza adja. A cégautóadó rendelkezések hatálybalépése, azaz 2009. február 1-je előtt megszerzett (lízingbe vett) személygépkocsi esetén az adókötelezettség keletkezése 2009. február 1.

Magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, magyar rendszámmal ellátott személygépkocsi adókötelezettsége annak hónapnak az első napján kezdődik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után nem magánszemély a Számv. tv.. szerint, magánszemély (a tulajdonos vagy más magánszemély) tételes költségelszámolással költséget számolt el, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a költséget elszámoló személy utoljára számolt el költséget. Abban az esetben azonban, ha a  magánszemély a tulajdonában lévő vagy általa lízingelt személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemély használatába (bérbe) adja, a személygépkocsi utáni adókötelezettség a használatra való átengedését követő hónap első napján kezdődik és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a használó arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni (ez praktikusan azt jelenti, hogy megszűnik a személygépkocsira vonatkozó bérleti jogviszony).

Ha például a magánszemély tulajdonos 2009. januárjában a személygépkocsi után már számolt el tételes költségelszámolással költséget, de utoljára márciusban számol el költséget, akkor 2009. február 1-jétől a személygépkocsi adóköteles, egészen március utolsó napjáig (2 hónapon keresztül). Amennyiben a magánszemély 2009. júniusában újfent mégis számol el költséget, akkor 2009. július 1-jétől az adókötelezettség újra kezdődik.

A magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban (Országos Járműnyilvántartásban) nem szereplő személygépkocsi (külföldi rendszámú személygépkocsi) esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján kezdődik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költségelszámolás történt, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után (a tulajdonos vagy a használó) utoljára számoltak el költséget.

Abban az esetben, ha a személygépkocsi utáni költséget nem a tulajdonos (pénzügyi lízingbe vevő) számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használónak a költség elszámolásának időpontját követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesítenie kell. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni.

Az előzőektől függetlenül megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

Ha a költséget a magánszemély számolja el, a Gjt. 17/C. §-ában megadja a költség elszámolásának napját. E szerint ez az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították, vagy amely napon az útnyilvántartásban a gépjármű használatával összefüggésben futásteljesítmény bejegyzése történt. Értékcsökkenési leírás elszámolása esetén – ha az átalányban történik – a költség elszámolásának napja a személygépkocsi használatba vételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja. Ha az mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 km utat számol el átalányban a személygépkocsi használata címén [Szja tv. 3. számú melléklet IV/8. pont, 11. számú melléklet III/11. pont], a költség elszámolásának napja az év mindazon hónapjának első napja, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági őstermelő, egyéni vállalkozó az 500 kilométer átalányt számolt el.

Költség, ráfordítás Számv. tv. szerint történő elszámolása miatt keletkező adókötelezettség szempontjából a költség elszámolásának napját a számviteli szabályok alkalmazásával kell meghatározni.

Adómentesség

Mentes a cégautóadó alól (a tulajdonos személyétől függetlenül) a megkülönböztető jelzést adó készülékkel jogszabály előírásainak megfelelően felszerelt személygépkocsi, a kizárólag alapfeladatainak ellátásához egyház, egyházi karitatív szervezet által üzemeltetett személygépkocsi, a kizárólag halott-szállításra szolgáló személygépkocsi.

Mentes továbbá (a tulajdonos személyétől függetlenül) az egészségügyi államigazgatási szerv által törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltett személygépkocsi, a kizárólag az egészségbiztosítási szerv által jogszabály alapján finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében üzemeltett személygépkocsi, valamint – ha az üzemeltető működési szabályzatából, gazdálkodásából az összes körülmény figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal történik – az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet által kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására üzemeltetett személygépkocsi.

Szintén mentes a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet által – kizárólag továbbértékesítési céllal – beszerzett személygépkocsi.

A cégautóadó összege, megfizetése és bevallása

A fizetendő havi adótétel – az adókötelezettség időszakába tartozó hónapok után – az 1600 cm³ hengerűrtartalmat vagy 1200 cm³ kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsik esetén 7000 forint, míg minden más személygépkocsi után 15 000 forint.

A negyedévre fizetendő cégautóadóból a megfizetésére kötelezett adóalany levonhatja a személygépkocsi után a terhére megállapított, általa megfizetett gépjárműadónak a negyedév azon hónapjaira jutó részét, amelyben az adott személygépkocsi után cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. A késedelmesen megfizetett gépjárműadó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően esedékes cégautóadóból nem vonható le. Ha a gépjárműadó megfizetése az adókivetés elhúzódása miatt később esedékes, mint az adott időszakra vonatkozó cégautóadó, a kivetés szerinti határidőben megfizetett cégautóadó levonását önellenőrzéssel lehet érvényesíteni. Ha a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett, a levonás nem érvényesíthető.

A cégautóadót önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani és megfizetni az állami adóhatósághoz a naptári évben azokra a hónapokra, amelyekben az adókötelezettség fennáll. A bevallást a 0901. számú „Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére” elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni szintén negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig.

II.                Személyi jövedelemadó

A kiküldetési rendelvény

Az Szja tv. 2009. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a magánszemélynek a hivatali, üzleti utazás esetén a saját személygépkocsi (ideértve a házastárs tulajdonában lévőt is) használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével meghatározott összeg jogszabály szerinti, igazolás nélkül elszámolható elismert költségnek számít akkor is, ha a térítést nem a magánszemély munkáltatója fizeti, hanem az a kifizető, amelynek érdekében történik a hivatali, üzleti utazás, így az alkalmazható például a megbízásos jogviszony, tagi jogviszony, vagy bármilyen okból (például gazdasági társaság tisztségviselőjeként) felmerült hivatali, üzleti utazás esetében is [Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pont, 3. számú melléklet II./6. pont].

A kiküldetési rendelvényt a kifizetőnek két példányban kell kiállítania. A bizonylaton fel kell tüntetni a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést. A költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (az üzemanyag-fogyasztási normát, üzemanyagárat stb.) is rögzíteni kell. A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizetőnek, másolatát a magánszemélynek a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával (elévülésig) meg kell őriznie [Szja tv. 3. § 83. pont].

Ha a hivatali, üzleti utazás esetén az utazási, valamint élelmezési költségtérítésként kiküldetési rendelvény alapján fizetett összeg nem haladja meg az előzőek szerint a törvényben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket, a térített összeget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pont] és ekkor cégautóadót sem kell fizetni.

Ha a kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítés a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket meghaladja, a kifizető – ha a magánszemély nem nyilatkozik költségelszámolási szándékáról – a kifizetéskor a többlet-térítésből a magánszemélynek az adott jogviszonyára tekintettel megszerzett bevételére vonatkozó szabályok szerint adóelőleget von le. Ebben az esetben, feltéve, hogy a későbbiekben sem számol el tételesen költséget, a magánszemélynek nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettsége.

Ha az előzőek szerint kifizetett és igazolt bevételével szemben a magánszemély utóbb, az adóbevallásában mégis tételes költségelszámolással állapítja a kapott költségtérítés jövedelemtartalmát, emiatt utólagosan keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége, amelyet már csak késedelmi pótlékkal növelten tud teljesíteni.

Nincs akadálya, hogy a magánszemély a kifizetéskor az adóelőleg-levonásra vonatkozó rendelkezések szerint költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot adjon a kifizetőnek, miszerint a kapott bevétellel, mint költségtérítéssel szemben részben vagy egészben útnyilvántartás és az igazolt kiadásai alapján tételesen kívánja elszámolni a költségeit (mert például várhatóan több kiadása lesz, mint az igazolás nélkül elismert költség) [Szja tv. 46. § (3) bekezdés c) pont]. Ekkor a kifizetőnek – miként bármely, nem kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítés (költségátalány) estében – csak a nyilatkozat szerint elszámolni kívánt összeget meghaladó bevételrészből kell adóelőleget levonnia. Ebben az esetben a magánszemélynek a teljes bevételt, mint költségtérítést adóhatósági közreműködés nélküli adóbevallásban kell bevallania, továbbá cégautóadót is kell fizetnie.

A kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett futásteljesítményt az egyébként vezetett útnyilvántartásban nem lehet hivatali (üzleti) utazásnak tekinteni [Szja tv. 3. számú melléklet IV/6. pont; 11. számú melléklet III/9. pont].

Az egyéni vállalkozót az új cégautóadóval összefüggésben érintő változások

Az egyéni vállalkozó tulajdonában lévő személygépkocsi üzemi használatára tekintettel az Szja tv. 11. számú mellékletének III. A járművek költségei c. fejezetében foglaltak szerint – útnyilvántartás alapján – az üzemi használattal arányosan számolhatók el az üzemanyag-felhasználási és az igazolt fenntartási, javítási, felújítási költségek, valamint a használatba vétel évében egy ízben átalányban, érvényesíthető értékcsökkenési leírási költség a személygépkocsi beszerzési ára 10 százalékának, legfeljebb azonban az éves vállalkozói bevétel 1 százalékának megfelelő összegben. A törvény kizárólag üzemi célúnak csak az olyan személygépkocsit nevesíti, amelyet a személygépkocsi bérbeadással foglalkozó, illetve a személyszállító egyéni vállalkozó a tevékenységéhez használ és azt üzleti nyilvántartásai szerint más célra részben sem használja. Ez azt jelenti, hogy csak ezekre a személygépkocsikra számolhat el az egyéni vállalkozó évi 20 százalékos mértékű értékcsökkenési leírás címén költséget. Ugyanakkor a cégautókra vonatkozó új szabályozás szerint 2009. február 1-jétől a tulajdonában lévő személygépkocsi után az egyéni vállalkozónak meg kell fizetnie minden olyan hónapot követő hónapra vonatkozó cégautóadó-tételt, amelyben az említett költségek bármelyikét elszámolta.

Megszűnik az a lehetőség, hogy a cégautóadó megfizetésével a személygépkocsi úthasználati díja az egyéni vállalkozónál teljes egészében elszámolható költség, abból csak az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában számított rész vehető figyelembe [Szja tv. 11. számú melléklet I./28. pont]. A vállalkozói kivét meghatározását előíró rendelkezésből kikerül a magáncélú úthasználat figyelembevétele, és az ezzel összefüggő 50 százalékos választási lehetőség [Szja tv. 16. § (4) bekezdés].

A 2009. február 1-jei hatálybalépés miatt 2009-ben január hó folyamán még a régi szabályokat kell alkalmazni, vagyis a régi cégautóadó-tétel megfizetésével bármely saját tulajdonú személygépkocsira elszámolható a 20 százalék értékcsökkenés egy-tizenketted része, továbbá az éves úthasználati díj egy-tizenketted része, valamint a januárban felmerült kiadások (ideértve a januárban érvényes úthasználati díjat is) teljes egészében elszámolhatók, míg február 1-je után az év további részében felmerült kiadások (ideértve a februártól érvényes úthasználati díjat is) az üzemi használat arányában számolhatók el, valamint a használatba vett személygépkocsira átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás.

Az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt új személygépkocsi beszerzésére azzal a feltétellel érvényesíthet (érvényesíthetett), ha az érvényesítést követő négy adóévben cégautóadót fizet, kivéve ezen belül azt az időszakot, amely a törvényben meghatározott esetekben a kisvállalkozói kedvezmény kétszerese utáni adókötelezettség beálltát követi. Ez a feltétel az új cégautóadóra vonatkozóan azt jelenti, hogy amikortól nem történik cégautóadó-fizetés, a személygépkocsi a kisvállalkozói kedvezmény szempontjából sem minősül kizárólag üzemi célúnak, aminek az a következménye, hogy a kisvállalkozói kedvezmény kétszerese után adózni kell [Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pont; (11)-(14) bekezdés].

Ha az egyéni céget átalakulása keretében az egyéni vállalkozó tulajdonában lévő személygépkocsi társas vállalkozás tulajdonába kerül (és ez által a kisvállalkozói kedvezmény is „átszáll” a társas vállalkozásra) a kisvállalkozói kedvezményről szóló rendelkezésekben nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni, vagyis emiatt a kisvállalkozói kedvezmény kétszerese utáni adót a magánszemélynek nem kell megfizetnie. A társas vállalkozásnak, mint jogutódnak a magánszemély által egyéni vállalkozóként igénybevett kisvállalkozói kedvezményt a továbbiakban jogfolytonosan a társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerint kell kezelnie. A társas vállalkozás a személygépkocsival kapcsolatos minden költséget elszámolhat a számviteli szabályok szerint, továbbá, a személygépkocsi nem magánszemély tulajdonosaként köteles lesz cégautóadót fizetni. Ha azonban a személygépkocsi a magánszemély tulajdonában marad, a kisvállalkozói kedvezménynek a társas vállalkozás nem lehet a jogutódja, ezért a kétszerese utáni adót a magánszemélynek – mivel az egyéni vállalkozói jogállása megszűnt – meg kell fizetnie [Szja tv. 49/B. § (14) bekezdés e) pont].

2000. évi C törvény a számvitelről

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról

Forrás: APEH