Magyarországon sokan azzal védik az adójóváírás intézményét, hogy az munkára ösztönzi azokat is, akiknek enélkül nem érné meg kilépni a munkaerőpiacra. Az OECD szerint azonban vannak hatékonyabb eszközök is a foglalkoztatás növelésére az alacsony keresetűek körében, áll a Világgazdaságban.

Sokba kerülnek a magyar adójóváíráshoz hasonló juttatások az állami kiadások hatékonysága szempontjából, ha a munkahelyteremtés a céljuk - állapította meg az OECD. A világ harminc fejlett országát tömörítő agytröszt legfrissebb tanulmányában azonban azt is állítja, hogy ha a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése a cél, akkor az ilyen típusú beavatkozások már hatékonyak - írja a Világgazdaság.

Adókedvezmény alacsony jövdelműeknek

Magyarország mellett további 13 OECD-tagállam nyújt a magyar adójóváíráshoz hasonló juttatást. Mint ismert, idehaza az szja-ból kap 18 százalék kedvezményt az, akinek éves jövedelme az idén nem haladja meg az 1,25 millió forintot (e felett, évi 2,762 milliós jövedelemig, csökkentett összegben érvényesíthető a jóváírás).
A különböző országok rendszereiben az a közös, hogy adókedvezményt adnak az alacsony keresetűek számára.

Az Egyesült Államokban viszont az eltartott gyermekek számától is függővé teszik az alacsony jövedelműeknek adott adó-visszatérítés mértékét. Svédországban az önkormányzatoknak fizetendő jövedelemadó-rész alól kapnak kedvezményt az alacsony keresetűek, a központi költségvetésnek fizetendő alól nem. Írországban külön szja-kedvezményt vezettek be a részmunkaidős állást vállalók számára. Hollandiában azt is figyelembe veszik a jóváírás kiszámításánál, hogy a kedvezményezett egyedülálló szülő-e.

Magyarországon sokan azzal védik az adójóváírás intézményét, hogy az munkára ösztönzi azokat is, akiknek enélkül nem érné meg kilépni a munkaerőpiacra. Az OECD szerint azonban vannak hatékonyabb eszközök is a foglalkoztatás növelésére az alacsony keresetűek körében. Ilyen lehet a társadalombiztosítási járulékok csökkentése vagy a munkabér állami kiegészítése az alacsony béreknél.