Beláthatatlan következményekkel járna az eddig adómentes béren kívüli juttatások megadóztatása - hívták fel tavaly novemberben a kormány figyelmét neves adószakértők, cafeteria-szolgáltatók. Mindezt most konkrét számadatokkal is bizonyította a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt., amely az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés megbízásából felmérte a természetbeni juttatások tervezett megadóztatásával érintett munkaadók és munkavállalók, illetve vendéglátósok várható reakcióit. A kutatás február 28. és március 9. között történt, s ezer munkavállaló, 650 munkaadó, s 150 vendéglátós véleményét összesítették. Igaz időközben, a felmérés elkezdése óta az akkor valószínűnek tartott adójavaslatok helyébe újabb, alapvetően más szerkezetű és más adómértékekkel operáló, s mindazonáltal szigorúbb törvényjavaslat lépett, a kapott eredményeknél tehát előreláthatólag rosszabbra számíthatunk - vetítette előre a sötét jövőt Palócz Éva, a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója, illetve Klauber Mátyás, az elemző cég vezető kutatója.

A jelenlegi, márciusban az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat szerint a természetbeni juttatások értékhatára nem változik, de értékük 50 százaléka után a munkáltató kötelezően 62 százalék szja-t és az ezzel növelt összegre 27 százalék tb-t fizet. Ez összesen 105,74 százalékos adókulcsnak felel meg, de mivel "csak" a természetbeni juttatások 50 százalékára kell megfizetni, a juttatások teljes összegére vetítve ez 52,87 százalékos effektív aggregált adóterhet jelent. Ebben az esetben csupán a cégek 13,1 százaléka nem változtatna az étkeztetési jegyek összegén, a többi mindenképpen reagálna a változtatásokra: 26,8 százalék csökkentené az étkezési utalványok összeghatárát (24,6 százalékkal), 13,7 százalék megszüntetné az utalványok adását és bruttó bérben adná az eddigi összeget, szemben az 5,8 százalékos kisebbséggel, amely ugyanezt tenné, csak az eddigi összeg bizonyos hányadát fizetné ki a munkavállalóknak. A maradék 40,6 százalék ennél még drasztikusabban képzeli el a jövőt: egyszerűen megszüntetné az utalványokat, mindennemű kompenzálás nélkül.

Nem számolt a dinamikus piaccal a Pénzügyminisztérium

Összességében a munkavállalók a korábbi mennyiség 33,3 százalékának megfelelő étkezési utalványt és a korábbi utalványérték bruttó 10,9 százaléka mértékében pénzbeli fizetésemelést kapnának. Vagyis a munkavállalók a korábbi érték összesen 44,2 százalékához jutnának hozzá utalványban vagy béremelésben, teljes veszteségük tehát a korábbi utalványérték 55,8 százaléka lenne. A kérdezés tehát nem igazolta vissza a törvényjavaslathoz csatolt, a Pénzügyminisztérium által jegyzett tájékoztató feltételezését, miszerint a piaci szereplők teljes passzivitással reagálnak az új adó bevezetésére, és a korábbi mértékben juttatnak, most már magas adókkal sújtott utalványokat dolgozóiknak. A kormány által remélt, az étkezési utalványok 231 milliárd forintos forgalmára eső adó többsége ugyanis el fog veszni, s csupán a 76,9 milliárd forintos forgalomra tudják kivetni az 52,87 százalékos adóterhet, ami csupán 40,7 milliárd forint többletbevételt fog jelenteni a költségvetésnek.

A kompenzációs motivációjú béremelés (25,2 milliárd forint) miatt a munkaadók összesen 28,5 százalékos bérterhet, míg a munkavállalók szja-t és tb-t fizetnek. A KOPINT-TÁRKI a munkavállalói felmérésben rákérdezett az utalványokhoz jutó munkavállalók tényleges szja-fizetési mértékére, 2010-es sávhatárok és adókulcsok szerint. A választ adók 79,4 százaléka 19 százalékos kulcs szerint, 20,6 százaléka pedig a 38 százalékos kulcs szerint fizetne. Rávetítve ezeket a kulcsokat a kompenzációs béremelés összegére, 17,3 milliárd forint bértehertöbblettel, azaz költségvetési pluszbevétellel számolhat a kormány. Az összes kincstári bevételnövekedés tehát mintegy 58 milliárd forintra fog rúgni. Ugyanakkor a munkavállalók 128,9 milliárd forint értékű utalvánnyal, illetve ezt kompenzáló nettó béremeléssel kapnának kevesebbet, a munkaadók kiadásai 70,9 milliárd forinttal csökkennének, annak ellenére, hogy azt ők nem is kérték, különösen ilyen formában nem - világított rá Klauber Mátyás.

Kieső ÁFA-bevételek, leépülő vendéglátóipar

Az elemző cég a vizsgálatot kiterjesztette a forgalom várható változása miatti bevételi hatásokra. Elvégre a kieső utalványok értékével csökken a lakossági fogyasztás, így pedig az általános forgalmi adó befizetések is elmaradnak. A majdnem 130 milliárdos lakossági fogyasztáscsökkenés következtében kieső (23 százalékos) ÁFA összege 24,1 milliárd forint, ez csökkenti a kincstár többletét, a még mindig tetemes 33,9 milliárd forintra. Nem is beszélve az étkezési utalványok háttériparáról, hiszen kisebb forgalom mellett nem lesz szükség annyi vendéglátó egységre, illetve munkavállalóra. Mindezt a megkérdezett vendéglátóhelyek is megerősítették; meglátásuk szerint a forgalom 19,9 százalékkal csökkenne éttermenként, ami elfogadóhelyenként átlagosan 16,8 millió forint éves bevételkiesést jelent. Az így kieső bértömeg 14,4 milliárd forint adó- és járulékteher-elmaradást okozna a költségvetésnek, amellyel már csak 19,5 milliárd forintra apadna az étkezési jegy megadóztatásából származó többletbevétel. A teljes vendéglátóipari, elfogadóhelyi forgalom a megkérdezés adatai szerint tehát 151,2 milliárd forinttal csökkenne, a kifizetett munkabér mintegy legalább 15 százalékkal, az étkezési jegyet elfogadó éttermekben pedig mintegy 2,1 foglalkoztatottal fogyna az átlaglétszám, ami országosan 18 900 állásvesztőt jelentene.

Klauber Mátyás mindehhez hozzátette: a becslési hiba miatt nem zárható ki, hogy a tényleges bevétel a kalkulálttól néhány milliárd forinttal eltér (vagy annál esetleg magasabb lesz), de ezt bőven ellensúlyozza, hogy - elsősorban módszertani nehézségek miatt - nem kalkuláltak az elbocsátások költségvetési hatásaival (munkanélküli segély, átképzési költségek), a vendéglátó-ipari beruházások visszaesésével és a forgalom nem jelentéktelen részének szürke-feketegazdaságba való visszaterelődésével. Ahogy az - újságírók által felvetett - forgalomcsökkenés miatt kieső iparűzési adóval sem, az ugyanis térségenként eltérő mértékű, így nehézkes lett volna vizsgálni - arról nem is beszélve, hogy az nem az állami költségvetésből, hanem az önkormányzatok büdzséjéből fog hiányozni, így végül őket is megviseli az adóváltoztatás.